A mindennapok során rengeteg kisebb-nagyobb pénzügyi döntésünk van, melyek egymásra rakódva képesek jelentősen kibillenteni a költségvetésünket. Pár ügyes trükkel és némi odafigyeléssel azonban bárki képes lehet ezt a hatást az előnyére fordítani, és olyan szokásokat, gyakorlatokat bevezetni az életébe, melyektől nem a felesleges kiadásai, hanem a megtakarításai gyarapodnak. Cikksorozatunk újabb részében ehhez adunk pár ötletet.

Fizetésről fizetésre élés

Ha folyamatosan a teherbíró képességünk határáig költekezünk, könnyen ingatag helyzetbe kerülhetnek pénzügyeink, például munkahelyünk elvesztése vagy akár csak egy havi bevételkiesés is katasztrofális következményekkel járhat. Egy gazdasági recessziós környezetben nem valószínű, hogy bárki ebben a helyzetben szeretné magát találni, mivel a mozgástér ilyenkor nagyon beszűkül és súlyosan rossz döntések sorozatát, akár adósságspirált is elindíthat.

Ez ellen az általános tanács, hogy mindig minimum háromhavi kiadásunknak megfelelő összeg álljon hozzáférhető formában a rendelkezésünkre. Ez a nem túlságosan sok, háromhavi megtakarítás lehet a kulcs ahhoz, hogy ne veszítsük el egy esetleges adósságspirál miatt a megterhelt ingatlanunkat vagy hogy súlyos kamatkiadásokat kelljen fizetni egy kényszerhelyzet miatt. Némi előregondolással ezek mind elkerülhetők.

Megtakarításból előtörleszteni bármi áron

Amint lehetőségük adódig rá, sokan szeretnénk mindenáron szabadulni hiteleinktől, azonban mielőtt ezt megtennénk, érdemes átgondolni, milyen költséggel jár a jelenlegi hitelünk, illetve milyen alternatív hozamokat tudunk elérni az előtörlesztés helyett, majd e kettő viszonyát megvizsgálni.  Bár a helyzet nem mindig ennyire egyszerű, de alapelv, hogy amennyiben az előtörleszteni kívánt hitel kamata magasabb, mint a legmagasabb kockázatmentesen elérhető hozam, akkor megéri előtörleszteni, mivel a megspórolt kamatfizetésnek lesz a legnagyobb „hozama”.

Persze, lehetnek olyan esetek, amikor a fenti alapelv nem a legjobb megoldásra vezet, ezért tényleg érdemes mindig alaposan mérlegelni. Például a felhalmozódó kamatos kamat segítségével hosszabb távon előfordulhat, hogy még akkor is a megtakarítás nyer az előtörlesztéssel szemben, ha jelenleg alacsonyabb a befektetéseken elérhető hozamunk.

Túl sokat költünk a lakhatásra használt ingatlanunkra

Ha házvásárlásról van szó, a nagyobb nem feltétlenül jobb. Hacsak nem nagycsaládosunk vagyunk, akkor egy nagy családi ház fenntartási, időszakos felújítási, karbantartási költsége jóval nagyobb lehet, mint egy közepes lakásé. Ha pedig  jelzálogból finanszírozzuk a törlesztése évtizedeken keresztül jóval magasabb lehet minden hónapban, mint az egészséges teherbíró képességünk.

Általános elv tehát, hogy amennyiben a háztartás teljes bevételeinek 30%-át meghaladja a törlesztés, a rezsi és az egy évre átlagosan leosztott karbantartási költség, akkor a lehetőségeinkhez képest túl nagy/drága ingatlanban élünk.

Soha véget nem érő, nem használt előfizetések

Érdemes feltenni a kérdést magunknak, hogy valóban szükségünk van-e azokra a folyamatosan fizetett szolgáltatásokra vagy rendszeresen rendelt termékekre, amelyek kvázi automatikusan részét képezik az életünknek, viszont alig használjuk őket.

Az olyan dolgok, mint a nem használt TV-  és a fél tucat streaming előfizetés (amiből jó esetben kettőt használunk rendszeresen), a hasonló zenei szolgáltatások vagy egy piaci átlagnál többszörösen drágább edzőtermi tagság a heti egy edzéshez, mind olyan kiadások, amik önmagukban nem nagy tételek, ám ha több is van belőlük és minden hónapban automatikusan jelentkeznek, már érdemben csökkenthetik a megtakarítási képességünket és a befektetési lehetőségeinket – miközben az életszínvonalunkhoz alig tesznek hozzá valamit.

Új autó vásárlása szalonból

Sokan döntenek új autó vásárlása mellett, annak ellenére, hogy kevesen engedhetik meg maguknak, hogy a megtakarításaik lenullázása nélkül, készpénzre tudjanak vásárolni. A helyzetet tovább bonyolítja, ha mindezt hitelből tesszük és jelentős kamatot fizetünk egy olyan eszköz finanszírozása után, ami folyamatosan veszít az értékéből és egyre kevesebbet ér a majdani eladásakor. Mivel sokan néhány évente cserélik a járművüket, az eladáskor is újabb összeget lehet veszíteni az ügyleten.

Ez egyébként szinte az összes úgynevezett tartós fogyasztási cikkre igaz – és az autó is pontosan ilyen. Autóvásárlás esetén érdemes olyan néhány éves modellt választatnunk, ami keveset fogyaszt, alacsony a fenntartási és a javítási költsége, valamint amivel még a környezetvédelemnek is segíteni tudunk. Az autók kiemelten drága fogyasztási cikkek és ha az ezekbe tett jelentős tőkét a fogyasztás helyett megtakarításra vagy adósságtörlesztésre tudjuk fordítani, akkor jelentősen segítjük a hosszútávon egészséges pénzügyi életünket.

Nincs terved

Bár a personal finance alapelveit és sarokpontjait önmagukban is érdemes betartani az egészséges pénzügyi életünk érdekében, ezeket még könnyebb magunkévá tenni, ha pontosan meghatározott célok elérése érdekében, mérföldköveket kitűzve tesszük ezt.

Az életünk későbbi részének stabilitása a jelenben meghozott döntéseinken és az alkalmazott elveken alapszik, így havonta nagyjából két órát mindenképp érdemes rászánni sorozatnézés vagy közösségi média pörgetés helyett a pénzügyeink, kiadásaink, bevételeink, befektetéseink ellenőrzésére és szükséges esetben a kiigazításukra. Mindez azért fontos, hogy a közép- illetve a hosszútávú pénzügyi terveink is megvalósulhassanak és ne egy-két évtized múlva kelljen keseregnünk, hogy miért nem csináltuk korábban másképp.

A személyes pénzügyekről szóló cikksorozatunk első részét itt, második részét pedig itt olvashatjátok.