Elérkezett az idő, hogy visszatérjünk az ingatlanpiacra

Sok éven keresztül nagyon jó formában volt az ingatlanpiac: rengeteg beruházás történt, folyamatosan emelkedtek az árak és a tranzakciószámok. Lassulást a 2023-as év hozott a hazai lakáspiacon, de az előttünk álló évre nézve több tényező is bizakodásra ad okot.

Az infláció, a hitelkamatok és az állampapírhozamok csökkenésével, valamint a reálbérek emelkedésének hatására növekedésnek indulhat a lakásvásárlások száma is (befektetési célú tranzakcióké is), de a piacot még pár hónapig nem ez, hanem a CSOK Plusz fogja mozgatni a tranzakciókat.

Vizsgáljunk meg pár szempontot, amik idén befolyásolhatják a piacot:

Állampapírhozamok: A 2024-ben még 20%-ot közelítő kamatot fizető verziók 2025 folyamán teljesen átalakulnak, mivel egyszámjegyűre fognak esni a kamatok. 2024 vége felé már lehetek olyanok, akik más eszközosztály, például ingatlan-befektetés felé fordulnak. Emellett pedig érdemes figyelemmel követni az ezekre idén kifizetendő kamatokat is, ugyanis a PMÁP-hoz kapcsolódóan összesen mintegy 1200 milliárdos kifizetés vár az államkasszára, ami újrabefektetés mellett az ingatlanpiacra is áramolhat.

Lakáshitelkamatok: Már 2023 végén észrevehető volt, hogy a hitelkamatok csökkenő pályára kerülésével az addig visszafogott lakossági hitelkereslet élénkül, amiben a jelzáloghitelek esetében a bankok által vállalt önkéntes kamatplafonok is szerepet játszottak. Azonban a jelenleg a bankok többsége által már kínált 6-6,5%-os lakáshitelkamatok további jelentős csökkenésére nincs kilátás, mivel azok közel vannak a mostani környezetben egyensúlyinak tekinthető szintekhez.

CSOK Plusz: A január elején elindult CSOK Plusz érezhető hatást gyakorolhat a piacra tranzakció számokat tekintve, mivel egyszerre lehet alkalmazni kamattámogatással és részleges tartozás-elengedéssel. Pozitív hatással jár a falusi CSOK támogatási összegeinek emelkedése is, amely a kistelepüléseken fokozhatja a keresletet. Az új támogatási rendszerben megegyezőek a támogatási feltételek az új, illetve használt lakásokra vonatkozóan, így a megfizethetőbb árú, használt lakások felé vezetheti a támogatást. A támogatásra jogosultak köre csökken, viszont a támogatottak jogosultak magasabb összegre tehetnek szert.A jobb lokációjú, falusi CSOK igénybevételével, illetve a stabil munkaerőpiaccal rendelkező településeken várható nagyobb növekedés a keresletben.

Lakásárak: Az MNB legutóbbi adatai szerint szeptember végéig nominálisan 1,6%-kal emelkedtek egy év alatt az országos árak, reál értelemben viszont éves szinten 12%–kal mérséklődtek a lakásárak. Idén is egyszámjegyű emelkedéssel érdemes számolni: országosan nominálisan 5%-körüli emelkedést várunk a lakásárakban.

Lakbér: Tavaly januárhoz képest 13%-os volt az országos áremelkedés, Budapesten 12%-kal kerültek feljebb az átlagos lakbérek. A reállakbérek növekedése a befektetőknek kedvez, és megjelenhetnek újra a lakáspiacon. Az albérleti piacon csökkenő kínálat figyelhető meg a tranzakció számok csökkenése miatt is, de a lakásépítések visszaesése is érezteti hatását. Idén az infláció csökkenése miatt kisebb lesz a bérletidíj-emelkedése mint tavaly, így 5-10%-közötti emelkedéssel lehet számolni. Fentieket figyelembe véve idéntől egy jó időpontban, jó helyszínen megvásárolt ingatlan hozama vetekedhet az állampapír-hozamokkal, mivel jelenleg bérbeadói szemmel kedvezőek a bérleti díjak, annak ellenére is, hogy az elmúlt fél évben a korábbi növekedési ütem alábbhagyott.

A CSOK Plusznak köszönhetően a fővárosban és megyeszékhelyeken elhelyezkedő jó minőségű lakások, valamint a Falusi CSOK-nak köszönhetően a jó közlekedéssel rendelkező, nagyvároshoz közeli településeken a modern családi házak lehetnek az átlagnál keresettebbek 2024-ben illetve, azok a lokációk, ahol érdemi iparfejlesztés zajlik (Debrecen, Kecskemét, Szeged).