Az ipar helyreálló és új kapacitásokból eredő növekedése, valamint a szolgáltatásokhoz, kereskedelemhez és fogyasztáshoz kapcsolódó iparágak helyreállása 3,5 százalékos stabil gazdasági bővülést vetítenek előre az idei évre. Az egyszámjegyű inflációs szint elérése után a közeljövő fő kérdése a 4 százalékos jegybanki célsáv teljesítésének üteme lesz, melyre az MBH Bank elemzői szerint a harmadik negyedévben kerülhet sor. Az elemzők szerint a tavalyi év második felében meginduló dinamikus dezinfláció, a javuló külső egyensúly, illetve Magyarország továbbra is kedvező kockázati besorolása teret enged a jegybank alapkamat-csökkentési törekvéseinek, melynek hatására az idei harmadik negyedév elejére 6 százalékra csökkenhet az irányadó kamatszint.

A gazdaság teljes foglalkoztatotti létszáma az év végén közel 4,8 millió fő volt, így a hazai munkaerőpiac továbbra is a teljes foglalkoztatottság közelében áll. Az elemzők szerint a kamatcsökkentések és a vonzó kamatfelár mérséklődésének hatását ellensúlyozza a külső egyensúly és a folyó fizetési mérleg markáns javulása, így 2024 végére a forint euróval szembeni árfolyama a 372,50-es szint körül alakulhat.

GDP növekedés

Az ipar és egyes szolgáltatói ágazatok gyenge teljesítménye miatt a tavalyi év kapcsán az éves GDP 0,5%-os visszaesésére számítunk, míg 2024-ben 3,5% lehet a növekedés mértéke, amit elsősorban az ipar helyreálló és új kapacitásokból eredő növekedése, valamint a szolgáltatások, azon belül a kereskedelemhez és a fogyasztáshoz kapcsolódó iparágak helyreállása támogathat; illetve a 2023-as alacsony bázis is segítséget jelent.

Az idei év elejétől az EU-s források harmadát jelentő 10,2 milliárd eurónyi feloldott és fokozatosan beérkező EU-s források növekedésösztönző szerepe is támaszt nyújthat, illetve a beruházási fázisban lévő feldolgozóipari kapacitások üzembe helyezése is támogatja az ipart és a növekedést. Az idei dinamikus növekedést ezen felül serkenti az elhalasztott fogyasztás pótlása a magasabb reálbéreken keresztül. Az beruházások fellendülése különösen 2025-ben lehet erőteljes, mivel a tervek szerint számos jelentős feldolgozóipari fejlesztést helyeznek üzembe, köztük a BMW, valamint a CATL első gyára is megkezdi a termelést – és a BYD építése és esetleges próbaüzeme is segíti a növekedést –, ami részben megalapozza a 2025-ös 4%-os, az idei évhez képest kismértékben gyorsuló növekedést.

2023 harmadik negyedévében 0,4%-kal csökkent a hazai GDP az előző év azonos időszakához képest, míg szezonálisan és munkanaphatással megtisztítva a csökkenés 0,3% volt. Az előző negyedévhez képest 0,9%-kal nőtt a gazdaság teljesítménye, így a négy negyedéve tartó visszaesés után korrigálta a technikai recessziós trendet a hazai gazdaság.

A harmadik negyedévben a fogyasztást a reálbérek csökkenése továbbra is visszahúzta, amiben szerepet játszott a háztartások kiváró és fogyasztást elhalasztó magatartása is a jelentősen megugrott árak miatt, amit jelez, hogy a pénzügyi megtakarítások továbbra is dinamikusan növekednek aggregált szinten, bár eltérő mértékben a különböző társadalmi csoportokban. Az ipari szereplők közül az energiaárak tavalyi megugrása negatívan érintette az energiaigényes ágazatokat, ahol akár a termelés leállítására is kényszerülhettek és az ebből való felépülés közepette 2023-ban sújtotta őket a gyengébb hazai és globális konjunktúra.

A korábban vártnál gyengébb tavalyi és idei évi növekedésben ezen felül szerepet játszik az állami és uniós finanszírozású beruházások csökkenése, a nem támogatott hiteleknél látott magas kamatok hűtő hatása miatt csökkenő beruházások és kereslet – ami különösen negatívan érinti az építőipart -, továbbá az európai és a német konjunktúra gyengesége sem segíti a külső kereslet gyors visszapattanását, bár ezt részben ellensúlyozza az import visszaesése.

Infláció

A várakozásoknál kedvezőbben alakulva 5,5%-ra, két és fél éves mélypontra mérséklődött az infláció decemberben, ezzel a 2023-as éves átlagos infláció 17,6%-on alakult. A dezinflációs folyamatot továbbra is érdemben segítik a bázishatások, kikerült a háztartási piaci energiaárak egy évvel ezelőtti meredek emelkedése, valamint az élelmiszerárakban az egy évvel korábban még jelenlévő kiugró áremelkedés is az 5%-os drágulási ütem alá lassult. Az érdemben mérséklődő inflációhoz hozzájárult, hogy részben a forinterősödésnek, részben a lassuló keresletnek köszönhetően a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése is kismértékben csökkent és az üzemanyagárak is süllyedtek az egy évvel korábbi magas bázishoz képest, amit a szolgáltatások továbbra is látványos drágulása ellensúlyoz negatív irányba.

Az idei év első hónapjaiban a bázishatások, a visszafogottabb kereslet, az élelmiszereknél megjelenő egyre szélesebb körű árkorrekciók, illetve a versenyt erősítő lépéseknek, továbbá a forinterősödésből – éves alapon -4%-on áll az árfolyam – következő tartós cikkeknél látható kifulladó áremelkedése miatt az infláció további mérséklődésére számítunk.

A bázishatásokban szerepet játszik, hogy a nemzetközi nyersanyag- és energiaárak többségében már a 2021-es szintekre estek vissza az utóbbi hónapokban. Az alkohol- és dohánytermékek áremelkedése, valamint a szolgáltatók jelentős részénél továbbra is megfigyelhető áremelkedés mérsékli az infláció csökkenésének folyamatát, azonban összességében az üzemanyagok év eleji jövedéki adóemelése ellenére is 4,1% lehet az idei éves inflációs ráta, ami 0,2 százalékponttal magasabb előző prognózisunknál.

Várakozásunk szerint a harmadik negyedévben kerülhet a 4%-os jegybanki célsáv alá először az inflációs mutató, azonban a piaci szereplők év első két hónapjában hozott átárazási döntéseinek mértéke hordozhat kockázatot. A fő kérdés jelenleg a jegybanki inflációs célhoz való visszatérés üteme az egyszámjegyű szint elérése után, ami lassabb folyamat lehet, mint az eddig látott gyors dezinfláció.

Munkaerőpiac

A legutolsó adatok szerint a tavaly szeptember-novemberi időszakban továbbra is csúcson állt a foglalkoztatottság, a hazai elsődleges munkaerőpiacon 34 ezer új munkahely jött létre az előző év azonos időszakához képest. A közfoglalkoztatottak száma 6 ezer fővel csökkent, a külföldre ingázók pedig 13 ezerrel voltak többen, így a legutolsó háromhavi átlag alapján a gazdaság teljes foglalkoztatotti létszáma 4 755 ezer fő volt. A legutolsó elérhető adatok szerint az októberi átlagbér-emelkedés eközben 14,0% volt a hazai munkaerőpiacon, ami továbbra is az inflációs környezetre való reagálást és a feszes munkaerőpiacot jelzi.

A következő negyedévekben a munkanélküliség továbbra is a 4%-os szint körül ingadozhat, a tavalyi éves átlagos ráta pedig 4,0% lehetett, ami a munkaerőpiacilag aktívak között közel teljes foglalkoztatást jelent. Így a korábbi mérsékelt recessziós és magas kamatkörnyezet mellett is igaz marad, hogy a teljes foglalkoztatottság közelében áll a hazai piac.

Ennek egyik oka, hogy a két évvel ezelőtti helyreállási problémákból kiindulva a jelenlegi alacsonyabb keresleti szint mellett is igyekeznek megtartani a bevált munkaerőt a piaci szereplők, ami egyben azt is jelzi, hogy a piaci szereplők is egy átmeneti gazdasági visszaesésre számítanak. Ezzel párhuzamosan a béremelkedés mértéke 14,6% lehetett a tavalyi évben, míg az idei évben 10% körüli lehet az éves bérnövekedési ütem, amit támogatnak a decembertől 15%-kal és 10%-kal emelkedő bérminimumok.

Monetáris politika

2023 szeptemberben az egynapos betéti gyorstender kamatának 100 bázispontos csökkentésével 13%-on összezárt az egynapos betéti kamat az alapkamattal, majd a három 75 bp kamatcsökkentést követően az irányadó ráta a várakozásoknak megfelelően 10,75%-on zárta a tavalyi évet. A kamatcsökkentésnek teret engedett, hogy az infláció a vártnál is meredekebben mérséklődött a tavalyi második félévben, látványosan javult a külső egyensúly, emellett a globális befektetői hangulat is kedvezőbben alakult az év végére, Magyarország kockázati megítélése is kedvező maradt.

A fejlett piaci hozamok lefelé korrigáltak, erősödtek a fejlett piaci kamatcsökkentési várakozások 2024-re, bár megítélésünk szerint jelenleg túlzóak a csökkentési ütem meredekségével kapcsolatos prognózisok. Szintén támogató, hogy az uniós forrásokhoz való hozzáférés kapcsán kedvező döntés született decemberben, ami javítja hazánk kockázati megítélését és külső finanszírozási képességét, emellett a források beérkezése kedvezően hat az államadósság-pálya alakulására is.

2024-ben is folytatódhat a dezinfláció, a hazai gazdaság sérülékenysége is várhatóan tovább javul a külső pozíción keresztül, így az alapkamat csökkentése folytatódhat az eddigi ütemben a következő hónapokban. A geopolitikai feszültségek, amelyek általánosan növelik a világgazdasági kilátásokat övező kockázatokat, ezen felül a globális dezinflációt övező kockázatok, és a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága is körültekintő monetáris politikát indokolnak, amely mellett az óvatosabb, eddigi ütemben folytatódó kamatcsökkentés mellett tesszük le voksunkat.

Várakozásunk szerint az inflációs célhoz való visszatérés lassabban valósulhat meg, ezt csak 2025-ben várjuk, a kamatcsökkentési ciklus 2024 első félév vége felé lassabb ütemre válthat. A jegybank a pozitív reálkamat fenntartását szükségesnek tartja, így fenntartjuk, hogy 2024 harmadik negyedév elejére a várakozásunk szerint 6%-ra csökkenhet az alapkamat, amely az év végéig fennmaradhat szem előtt tartva az óvatossági motívumot.

Forintárfolyam

A tavalyi negyedik negyedév elején még a 390-es szintnél is járt a forint az euróval szemben, azonban már októberben a 385-ös szint alá került, párhuzamosan azzal, hogy az irányadó kamatszint csökkentése a várt ütemben folytatódott az év hátralévő részében is. Az EUR/HUF árfolyam az előző év utolsó két hónapjában a 376-384-es, szűkebb sávban stabilizálódott, majd idén január első hetében 378-as szintre került.

A kamatcsökkentések és a továbbra is vonzó kamatfelár mérséklődésének hatását ellensúlyozza a külső egyensúly és a folyó fizetési mérleg markáns javulása – az 1%-os többletet is megközelítheti a mérleg idén -, ami nettó forintvételi pozíciót jelent, továbbá az EU-s források gyakorlati érkezésével kapcsolatos hír is pozitív fundamentálisan, illetve a jelentős volumenben beáramló FDI is pozitív háttérelemet jelent. Emellett a jelenlegi kamatcsökkentési pályát, a hazai kamatok normalizálódását már beárazták a határidős piacok, így a kamatcsökkentési lépések várt ütemben való megvalósulása nem jelent forintgyengítő tényezőt.

Továbbá látványosan pozitívvá vált és válik a reálkamat, az infláció meredek csökkenése miatt pedig tovább tágulhat, így az elvárt hozam is csökkenhet. A régiós devizák euróval szembeni teljesítményét összehasonlító ábrán látható, hogy a forint továbbra is jelentős korrekciós trendet mutat és 4%-kal a tavaly ilyenkori szintje alatt tartózkodik, ezzel is segítve az import infláció leszorítását, azonban a régiós első helyet immár kismértékben átvette a lengyel zloty erősödése, miközben a cseh korona masszívabb gyengülő trendet mutat.

A forint kapcsán negatív tényezőként figyelembe lehet venni, hogy egy esetlegesen újból tartósan megugró energiaárhullám és romló külső egyensúly a 2022-ben látottakhoz hasonlóan okozhat turbulenciát, mivel a magyar gazdaság külső energiafüggősége ugyan kismértékben csökkent a két évvel ezelőtti szinthez képest, de továbbra is jelentős. Kockázatot jelenthet az EU-val, illetve az EU-s források kapcsán esetlegesen újból elmérgesedő politikai vita, vagy a költségvetési hiánycél tarthatóságával kapcsolatos eljárások.

A várakozásunk jelenleg 2024 végére 372,50-es árfolyamszint, mivel a pozitív és a negatív irányú kockázatok megközelítőleg kiegyensúlyozottnak, jelenleg kismértékben pozitív többletűek. A 2023-ban látott szélsőséges kilengésekre jelenleg kisebb az esély, de váratlan geopolitikai fejlemények hordozhatnak negatív irányú kockázatot, azonban egy ilyen forgatókönyv esetén a forint nem lenne egyedül ezzel a problémával a világpiacon.

A teljes elemzés a következő linken érhető el:
https://monitorblog.hu/az-mbh-bank-elemzoinek-elso-negyedeves-makrogazdasagi-kitekintoje/

A fenti cikk marketingközleménynek minősül, mellyel kapcsolatban ajánljuk olvasóink figyelmébe az itt elérhető jogi tájékoztatót.