Európa-bajnokság az élelmiszeriparban: Hollandia – Törökország

Labdarúgó Európa-bajnokság az élelmiszer-gazdaságban. Hogyan látjuk mi, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágánál a két ország továbbjutási esélyeit, ha az élelmiszer-gazdaságukat vizsgáljuk? Hollandia-Törökország negyeddöntő – avagy a tudás hatalma!

Különleges bajnokságunk eddigi talán legegyértelműbb mérkőzése, amelyben a hollandok csaknem 20 ponttal verik a törököket. Elsőre azt gondolnánk, hogy a hollandok minden tekintetben felülmúlják a törököket, azonban ezt a meccset, ahogyan több korábbit, is a hatékonyság dönti el. Ám ezúttal nagyon. Hiába meghatározói szereplői a világ élelmiszer-gazdaságának a törökök, Hollandia múltja és tudásbázisa, értékteremtése most az ő győzelmüket vetíti előre. Viszont látni kell azt is, ahogy a Rabobank elemzői is mondták: a holland mezőgazdaság elérte korlátait – mutatott rá üzletágunk stratégiai elemzője, Héjja Csaba.

A hatékony termelés nagy volumenű nitrogén-felhasználással jár, és jelentős az üvegházhatású gázok kibocsátása is. Hollandia, az egyik legkisebb területű EU-ország élőállat intenzitási indexe 3,4, az EU-átlag ezzel szemben csak 0,7.

Termelékenységben tisztesen helytállnak a törökök, az agrárium termelési értéke egy lakosra vetítve meghaladja a 860 dollárt, azonban a hollandok esetében Európában a legmagasabb, megközelítőleg 1200 dollár ez az érték. Törökország évtizedek óta EU-tagjelölti státuszban van, csatlakozása esetén az unió agrártermelő területe 20 százalékkal, csaknem 40 millió hektárral nőne. A török mezőgazdaság termelési szerkezete hasonlít néhány EU-tagállam berendezkedéséhez, az átlagos üzemméret a törököknél 6 hektár körül van, az uniós átlag 13 hektár, így jellemző a kisgazdaságok nagyobb aránya. Ezt erősíti az a tény is, hogy a foglalkoztatottak 20 százaléka a mezőgazdaságban keresi a kenyérre valót. Ezen apró birtokok sok esetben önellátásra, azaz a tulajdonosok élelmezésére termelnek, így a gazdasági hatékonyság másodlagos szempont. Ebből (is) eredően például a szántóföldi növények esetében a termésátlagok versenyét szintén a hollandok nyerik. Náluk a gabonafélék termésátlaga 8-9 tonna között van, addig Törökországban ez 3-3,5 tonna hektáronként.

Reméljük, hogy a wageningeni egyetem agrárkutatói segítenek megtalálni a receptet a holland agrárium zöld átállására! A világ leghatékonyabb agráriumához mindenesetre már hozzájárultak. A mai meccs futballnyelven nagyon sok gólos, egyértelmű győzelem Hollandia javára.