Európa-bajnokság az élelmiszeriparban: Olaszország – Svájc

Az agráriumhoz és a focihoz mindenki ért – mi egészen biztosan –, mint ahogyan a statisztikákhoz is. Ha pedig alkalom adódik az európai élelmiszer-gazdaság bemutatására, nem hagyjuk ki. Most, hogy az egyenes kieséses szakaszához közelít a labdarúgó Európa-bajnokság, legfőbb ideje agrár- és élelmiszeripari szemmel is megvizsgálni, milyen mutatókkal rendelkeznek a továbbjutó országok. A svájci csokoládé, vagy az olasz pasta? A német sertésipar, vagy a dán kékpenészes sajt? Az angol sör vagy a spanyol sonka, netán a francia bor? Ki lesz a végső befutó?

Agrárágazati mérlegelés az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete, a FAO adatai alapján, 4-3-3 felállásban. Kapuban a klímaváltozással, a védősorban az árstabilitással, a piacmérettel, a belső fogyasztással és annak növekedésével. A középpályát a munkaerő-hatékonyság, az önellátottság és a termelékenység hármasa, a csatársort pedig az exportártrend, az exportképesség és az exportmennyiség adja.

Kezdődjön hát a foci-Eb az élelmiszer-gazdaságban is, kellemes szórakozást kívánunk: elsőként Svájc és Olaszország szombati összecsapásához, amelyet stratégiai elemzőnk, Héjja Csaba vizsgált meg alaposabban.

„Az olasz és a svájci élelmiszer-gazdaság összehasonlításában erős párharcot láthatunk. Olaszországot egyébként is nagyobb termelési alapja miatt jobban sújtja a klímaváltozás, azonban a belpiaci fogyasztása kisebb, és tendenciája is kedvezőtlenebb. Hatékonyságban, árazásban szintén egyenlő küzdelmet láthatunk. Amiben az olaszok a svájciak fölé tudnak kerülni, az az exportképesség és a jobb önellátottsági szint. Futballnyelven ez egygólos győzelmet jelent az olaszok javára. Svájc nem túl nagy, mezőgazdasági termelési alapjai érthető módon gyengék, viszont az élelmiszeripara hatékony.

A termelést tekintve a svájci sokkal koncentráltabb élelmiszer-gazdaság, a tej és cukorrépa teszi ki mennyiségben az agrártermelés kétharmadát. Svájcnak sok mezőgazdasági alapanyagot importálnia kell ugyan, viszont ezeket magas hozzáadott értékkel dolgozza fel az egyébként nem túl nagy élelmiszeripara. Olaszországban ezzel szemben sokkal diverzifikáltabb a kép, és érdekességként ki lehet emelni, hogy a dél-európai országban több szőlő terem (a borkészítés alapanyagaként), mint búza. Szintén érdekesség, hogy paradicsomból is a búzával csaknem egyenlő mennyiség.”

Összefoglalva: modellünk alapján olasz győzelem várható az első nyolcaddöntőben.