Európa-bajnokság az élelmiszeriparban: Spanyolország-Franciaország
Labdarúgó Európa-bajnokság az élelmiszer-gazdaságban. Hogyan látjuk mi, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágánál a két ország továbbjutási esélyeit, ha az élelmiszer-gazdaságukat vizsgáljuk? Spanyolország-Franciaország elődöntő, avagy az olívabogyók győzelme a tej felett!
Az első elődöntő a futballban és az élelmiszer-gazdasági Európa-bajnokságon is csúcsrangadó. Spanyolország 6 pontos előnyben van Franciaországgal szemben, szoros küzdelemben ők győznek. Ami a spanyolok felé billenti a mérleg nyelvét, az az elmúlt évek tendenciája. A dél-európai ország főként a növekedés típusú mutatókban múlja felül Franciaországot az élelmiszer-gazdaságok objektív versenyében. Elsősorban az élelmiszer kivitelének mennyiségi növekedésében, illetve az export importtal szembeni növekvő dinamikájában.
A két ország hasonló termelési alapokkal bír, a franciák 28,3 millió, a spanyolok 26,6 millió hektár termőterülettel rendelkeznek, viszont a termelésük nagyon eltérő szerkezetű. Míg Franciaországban a gazdaságok háromnegyede szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik, és az összes gazdaság 30 százaléka nagyüzemnek tekinthető, addig Spanyolországban inkább kisüzemi struktúrát láthatunk, hovatovább a gazdaságok több mint 40 százaléka olívatermesztésre szakosodott, számuk meghaladja a 65 ezret. Franciaországban az élelmiszeripar súlya csaknem 21 százalék a feldolgozóiparon belül, kibocsátása is markánsan nagyobb, mint Spanyolországban, és mintegy 200 ezerrel több embernek ad munkát: míg Franciaországban az élelmiszeriparban dolgozók száma majdnem eléri a 680 ezer főt, addig Spanyolországban ez alig 420 ezer fő. Az, hogy Franciaország élelmiszeripara munkaerő-hatékonyságban jobb a spanyolnál, elsősorban a magas feldolgozottsági szintet produkáló tej- és sütőiparnak köszönhető. Spanyolország viszont húsiparban verhetetlen, meghaladja a 33 milliárd eurót a spanyol húsipari vállalatok éves árbevétele. Franciaországban ez ennek körülbelül a harmada.
Érdemes összehasonlítani a két ország borászatát is, ugyanis a világ három legnagyobb termelője közül csap össze kettő ebben a párharcban. Viszont a francia vörösök sokkal drágábbak, mint a spanyolok: míg egy átlagos francia borászati vállalkozás 11 millió eurós árbevétellel rendelkezik, addig egy spanyol csupán 1,9 millió euróval. Spanyolországban viszont a söripar mutat rendkívül nagy fajlagos kibocsátást, 12,6 millió euró az egy sörgyárra jutó árbevétel évente.
Spanyolország hatékonyan élt azon lehetőségekkel, amelyek az elmúlt évtizedben adódtak, ez elsősorban a sertésiparban tetten érhető.
A cava ebben az esetben felülmúlta a champagne-t, hosszabbítás után.
MBH BANK: Évi akár 160 milliárd forinttal is bővülhet az agrárium jövedelme a beruházási pályázatok révén
Évi akár 160 milliárd forinttal is növekedhet az agrárium jövedelme 2026-2027-től a most indult vidékfejlesztési pályázatok keretében megvalósuló beruházások révén, ami több mint 10 százalékos jövedelembővülést jelentene az ágazat számára – közölte az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága. A…
MBH AgrárTrend Index: Rég nem látott magasságban a hazai agrárium
Tovább javult a magyar élelmiszer-gazdaság szereplőinek kedvező helyzetértékelése 2024 második három hónapjában – derül ki az MBH AgrárTrend Indexből, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának negyedévente közzétett elemzéséből. A hitelintézet agrárpiaci szereplők megkérdezésével készülő mutatója a több mint egy…
Kétmillió forint fölé emelkedett a szántók hektáronkénti átlagára tavaly
Kétmillió forint fölé emelkedett a szántóföldek hektáronkénti átlagára tavaly, noha az ország különböző régióiban változatosan alakultak, Közép- és Észak-Magyarországon csökkentek, a többi régióban emelkedtek az árak. A hektáronkénti legmagasabb, 2,2 millió forint feletti átlagárat a gyümölcsösökért és a szőlőkért kellett…