Európa-bajnokság az élelmiszeriparban: Spanyolország-Georgia
Labdarúgó Európa-bajnokság az élelmiszer-gazdaságban: Spanyolország-Georgia nyolcaddöntő vasárnap! Hogyan látjuk mi, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágánál a két ország továbbjutási esélyeit, ha az élelmiszer-gazdaságukat vizsgáljuk? Dávid és Góliát csatája!
Az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának listáján, ami az élelmiszer-gazdaságokat rangsorolja, Georgia végez a leghátrébb. Nem számottevő az európai piacon 0,2 százalékos piacrészével. Összehasonlításképpen: a georgiai a magyar élelmiszer-gazdaság hetede. Ennél egyértelműbb párosításunk aligha lesz – állapította meg üzletágunk stratégiai elemzője, Héjja Csaba. „Grúzia élelmiszer-ellátása fejlődik, azonban a maguk kétmillió hektár agrártermelő területével aligha tudnak labdába rúgni. Ezzel szemben Spanyolország a mi rangsorunkban az ötödik leginkább eredményes. Diverzifikált, bár a klímaváltozás igen negatívan érinti a felmelegedés miatt. Az elmúlt években Spanyolország komoly eredményeket ért el a Kínába irányuló exportban, főként Németországtól tudott piacokat szerezni a harmadik országok felé. Ez esetben tehát az Iberico a nyerő. (Talán a végén is az lehet.)”
Spanyolország mennyiségben másfélszer annyi zöldséget és gyümölcsöt termel, mint gabonát, ebben már valamelyest érezhető a klímaváltozás hatása. Érdekesség még, hogy az állati termékek előállításában mennyiségi oldalon a tejhez közelít a hústermelés, ami a nagyobb élelmiszer-gazdaságok között is kifejezetten ritkának számít. Előnye a spanyol élelmiszer-gazdaságnak, hogy rendkívül diverzifikált, és erőteljes az állatitermék-termelés. Ezek magasabb értéket jelentenek egy hektár mezőgazdasági területre vonatkoztatva, ez emeli a mi EB-rangsorunkban a legjobbak közé. Élelmiszer-ellátása biztosított belföldről, bár ennyi állat etetéséhez elengedhetetlen az abraktakarmány behozatala.
Georgia viszont egy szívünknek kedves ajándékot adott az emberiségnek: a bort. A bor sok nyelvben használt neve is a grúz „ghvino” szóból származik egyes források szerint. Az ősi borkészítési eljárás nagyjából ez volt: a (vad)szőlő kipréselt levét méhviasszal lezárt agyagedényekben, grúzul kvevrikben, a földbe ásták, hogy ott alacsony hőmérsékleten végbemenjen az erjedés. A Dél-Kaukázusban a mai napig sokan művelik a borkészítésnek ezt az ősi módját. Érdekes összecsapás ez: a grúzoktól eredeztethető a borkészítés, míg mára Spanyolország rendelkezik a legnagyobb szőlőtermő területtel, közel egymillió hektáron.
Úgyhogy köszönjük a bort a grúzoknak, de a mi számításaink szerint ez most sokgólos spanyol győzelem lesz!
MBH BANK: Évi akár 160 milliárd forinttal is bővülhet az agrárium jövedelme a beruházási pályázatok révén
Évi akár 160 milliárd forinttal is növekedhet az agrárium jövedelme 2026-2027-től a most indult vidékfejlesztési pályázatok keretében megvalósuló beruházások révén, ami több mint 10 százalékos jövedelembővülést jelentene az ágazat számára – közölte az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága. A…
MBH AgrárTrend Index: Rég nem látott magasságban a hazai agrárium
Tovább javult a magyar élelmiszer-gazdaság szereplőinek kedvező helyzetértékelése 2024 második három hónapjában – derül ki az MBH AgrárTrend Indexből, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának negyedévente közzétett elemzéséből. A hitelintézet agrárpiaci szereplők megkérdezésével készülő mutatója a több mint egy…
Kétmillió forint fölé emelkedett a szántók hektáronkénti átlagára tavaly
Kétmillió forint fölé emelkedett a szántóföldek hektáronkénti átlagára tavaly, noha az ország különböző régióiban változatosan alakultak, Közép- és Észak-Magyarországon csökkentek, a többi régióban emelkedtek az árak. A hektáronkénti legmagasabb, 2,2 millió forint feletti átlagárat a gyümölcsösökért és a szőlőkért kellett…