Létrejött az új magyar óriásbank – mit jelent ez a gazdálkodóknak?
Személyre szabott megoldásokat kínál 30 ezer agrár- és élelmiszeripari ügyfelének az MBH Bank. Interjú Hollósi Dáviddal, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatójával.
A cikk az Agroinform.hu oldalán jelent meg először.
Agroinform: Április 30-tól az MKB Bank és a Takarékbank fúzióját követően MBH Bank néven működnek tovább ezek a pénzintézetek. A névváltozáson túl milyen működésbeli változásokra számíthatnak az ügyfelek?
Hollósi Dávid: Az MKB Bank és a Takarékbank egyesülésével egy csaknem három éve tartó, a régióban is egyedülálló fúziós folyamat zárult le. Létrejött Magyarország második legnagyobb, hazai tulajdonú pénzintézete, amely sok tekintetben piacvezetőnek tekinthető, így az agrárium finanszírozásában is. Bizonyos szempontból azonban a fúzió csak most kezdődik igazán, új bankot építünk, úgy, hogy a hagyományaink sem fognak elveszni. A legjobb gyakorlatokat szeretnénk tovább vinni, fejleszteni. Ügyfeleink a megszokott szolgáltatásokat kapják, közben pedig nagy hangsúlyt fektetünk az újításokra is.
Több mint kétmillió hektár termőterületet művelő gazdálkodói körrel állunk kapcsolatban, ez nagy felelősség. Az őstermelőktől az élelmiszeripari nagyvállalatokig mintegy 30 ezer ügyfelünk van, az ő érdekükben az egyik legfontosabb feladatunknak tartom, hogy gyorsan tudjunk reagálni a piaci változásokra, aktuális megoldásokat, még hatékonyabb finanszírozást tudjunk biztosítani számukra.
Az agrár- és élelmiszeripari ügyfelek esetében különösen nagy jelentősége van azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak, amelyek elősegíthetik az alkalmazkodást a gyorsan változó piaci környezetben és a most induló új európai uniós támogatási időszakban. Épp az új Közös Agrárpolitikával kapcsolatban újonnan elérhető, gyors és egyszerű finanszírozási formát kínálunk az egységes kérelemben beadott támogatások faktorálásával, beleértve az Agro-ökológiai Program jogcímeit is.
Az agráriumból érkező partnerek számára milyen változásokat hoz (ha hoz) a fúzió a kapcsolattartás, ügyintézés terén?
Egyedülállók vagyunk a magyar bankpiacon: az MBH Banknál dedikált Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágban szolgáljuk ki az élelmiszer-gazdaságban tevékenykedő ügyfeleinket, a legkisebb gazdaságoktól az exportképes élelmiszeripari nagyvállalatokig. Ha a mindennapi ügyintézést nézzük, partnereink a megszokott helyen, ugyanazzal a kollégákkal találkozhatnak majd, mint eddig: országszerte elérhető csaknem 40 Agrárcentrumunkban és a nagyvállalati ügyfelek számára ugyancsak országosan elérhető dedikált csapatunk révén. Arra törekszünk, hogy az ügyfelek számára zökkenőmentes legyen a folyamat, és tudják, minden változás az ő érdekükben történik. Ezt pedig leginkább szolgáltatásaink és termékeink révén tudjuk megmutatni.
A bank agrárügyfelei ugyanazokkal a feltételekkel tudnak beruházási és forgóeszközhitelhez jutni, mint korábban? Melyek ezek a feltételek?
Épp abból adódóan, hogy személyre szabott kiszolgálást kínálunk ügyfeleinknek, a feltételek is sok esetben egyediek. Mint minden bank, alapvetően mi is a pénzügyi teljesítmény alapján minősítjük ügyfeleinket, akikkel sokszor évtizedekre visszanyúló, személyes kapcsolatban állunk. Bizonyos banki termékek esetében szükség van továbbá előre meghatározott fedezetre, például AVHGA-kezességre, esetleg a termőföld hitelfedezetként való bevonására. Viszont szakértő agrárfinanszírozóként kötelességünk és felelősségünk, hogy a hitelezési folyamatainkba is beépítsük az agrárium egyedi jellegzetességeit, így például azt, hogy költségek egész évben keletkeznek, bevétel azonban az évnek csak egy szűkebb időszakában. De ugyanilyen jellegzetességet jelentenek a támogatáspolitikai sajátosságok és az adózási szabályok. Számos eszköz áll rendelkezésünkre e jellegzetességek beépítésére, ügyfeleink hamarosan fognak is ebből újításokat tapasztalni.
Alapvetően pedig, mint minden esetben, kellő körültekintéssel és a piaci folyamatok mélyreható ismeretében hozzuk meg a hitelekről szóló döntéseinket, legyen szó forgóeszköz- vagy beruházási hitelekről. Utóbbiak minden bizonnyal nem lesznek meghatározók 2023-ban, hosszabb távon azonban fontos, hogy eddig soha nem látott mennyiségű forrás érkezik az agráriumba a támogatások révén. Ez nagy lökést adhat a magyar élelmiszer-gazdaságnak. Erre készülünk, akárcsak eddig, a jövőben is kiemelt partnerként segítjük a projektek megvalósulását.
Az adathalászat komoly kockázat, és most a megszokotthoz képest új arculattal, új elérhetőséggel találkozhatnak az ügyfelek. Mire érdemes odafigyelni?
Ügyfeleink mostantól a korábban megszokott összes kommunikációs csatornán – internetbankon, mobilappon, számlakivonaton, postai vagy elektronikus levélben – is az MBH Bank saját adataival és logójával találkozhatnak, az MKB Bank és Takarékbank korábbi arculatát kivezetjük. Ez olyan időszak, amikor megnőhet az adathalász kísérletek száma, ezért is tartjuk fontosnak, hogy hasznos tanácsokkal szolgáljuk. Bankunk szakértői rendszeresen felhívják a figyelmet, hogy a csalók leggyakrabban megtévesztő e-mail, telefonhívás vagy SMS segítségével próbálnak információt kicsalni, jellemzően felhasználónevet, jelszót, bankkártya-adatokat.
Fontos, hogy az ügyfeleink tudják, soha nem küldünk azonnali bejelentkezésre ösztönző vagy sürgős intézkedéseket követelő e-mailt. Azt sem kérjük soha, hogy telepítsenek bármilyen programot vagy alkalmazást a készülékeikre. Végül pedig az ügyfelek bankkártya-adatait és internetes banki azonosítóit sem kérjük el soha, sem elektronikus csatornán, sem pedig telefonos ügyfélszolgálatunkon keresztül.
Az új támogatási rendszerben a fókusz a fenntarthatóságon van, de közben nagy kihívás a hatákonyságnövelés a termelésben. Ebből a szempontból Ön szerint a támogatási rendszer mely elemei lesznek meghatározóak? Melyek azok a beruházási programok, leendő felhívások, amelyekre esetleg az átlagosnál is nagyobb figyelemmel készül az MBH Bank?
A fenntarthatóság kérdéséről sokan azt gondolják, hogy az nem kibékíthető a hatékonysággal. Mi ezt másként látjuk: lehetséges olyan beruházásokat megvalósítani, amelyek egyszerre szolgálják a fenntarthatóságot és a versenyképesség, hatékonyság növelését. Abban bízunk, hogy a támogatási rendszerben is minél több olyan elem lesz, amely az ilyen típusú fejlesztéseket támogatja. Amikor például egy mezőgazdasági termelő napelemet telepít az istálló tetejére, akkor egyszerre csökkenti az energiaráknak való kiszolgáltatottságát, csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, és javítja az üzemének a költségszerkezetét.
Bízunk abban, hogy a vidékfejlesztési jellegű programokon belül minél több jut majd beruházásra, azon belül már látható, hogy a kormány számára az élelmiszeripar fejlesztése különösen fontos. Az élelmiszeripar számunkra is kiemelten az, hiszen az agrár- és élelmiszeripari üzletág nemcsak megnevezésében, hanem gondolkodásában, mindennapi üzletpolitikájában is mutatja, hogy teljes értékláncban gondolkodunk. Összefoglalva: a versenyképességet, a hatékonyságot, a fenntartható fejlődést szolgáló programokra fogunk különösen nagy hangsúlyt fektetni.
A cikk az Agroinform.hu oldalán jelent meg először.
MBH BANK: Évi akár 160 milliárd forinttal is bővülhet az agrárium jövedelme a beruházási pályázatok révén
Évi akár 160 milliárd forinttal is növekedhet az agrárium jövedelme 2026-2027-től a most indult vidékfejlesztési pályázatok keretében megvalósuló beruházások révén, ami több mint 10 százalékos jövedelembővülést jelentene az ágazat számára – közölte az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága. A…
MBH AgrárTrend Index: Rég nem látott magasságban a hazai agrárium
Tovább javult a magyar élelmiszer-gazdaság szereplőinek kedvező helyzetértékelése 2024 második három hónapjában – derül ki az MBH AgrárTrend Indexből, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának negyedévente közzétett elemzéséből. A hitelintézet agrárpiaci szereplők megkérdezésével készülő mutatója a több mint egy…
Kétmillió forint fölé emelkedett a szántók hektáronkénti átlagára tavaly
Kétmillió forint fölé emelkedett a szántóföldek hektáronkénti átlagára tavaly, noha az ország különböző régióiban változatosan alakultak, Közép- és Észak-Magyarországon csökkentek, a többi régióban emelkedtek az árak. A hektáronkénti legmagasabb, 2,2 millió forint feletti átlagárat a gyümölcsösökért és a szőlőkért kellett…