Régi cél, de új indok az európai energetika területén
Az elmúlt évtized második felében óriási kereteket öltött az ESG és a megújuló energiaforrások narratívája, amit főként Európában nagyon szigorú uniós szabályozás is kísért. A vezető uniós intézmények a 2010-es évek végén komoly nyomást gyakoroltak a kontinens vállalataira, mely során kötelezővé tették a fenntarthatósági jelentések készítését, valamint rendkívüli mértékben szorgalmazták a zöld energia alkalmazását és térnyerését. Ez a pénzügyi piacokra is begyűrűzött, például elkezdődött az ESG alapok felemelkedése. Azonban a Covid-19, majd kiváltképp a 2022-es energia krízis rávilágított arra a tényre, hogy nem mindenki volt felkészülve egy ilyen jelentősen átalakuló gazdasági környezetre. Az EU Oroszország felé irányuló energetikai függősége komoly sokkot okozott a térségben, rávilágítva a kockázatokra, míg az ESG alapok, a védelmi ipar és fosszilis energetikai cégek fellendüléséből semmit sem profitáltak, hisz ezeken a területeken nulla kitettséggel rendelkeztek, így érdemben alulteljesítették a benchmarkokat.