Délelőtt erősödött, délután ugyanakkor gyengült az euró a dollárral szemben, a kamatdöntés bejelentése előtt nagyjából 1,17-nél járt az árfolyam. A sajtótájékoztató alatt tovább folytatódott a zöldhasú erősödése és nagyjából 1,1680-ig leszúrt az árfolyam.
Christine Lagarde elmondta a sajtótájékoztatón, hogy az inflációs és növekedési kockázatok is felerősödtek az elmúlt hetekben. Megerősítette, hogy a közel-keleti konfliktus megemelte az energiaárakat. Azt is elmondta, hogy minél tovább tart a konfliktus és ezáltal magasan ragadnak az energiaárak, annál erősebb hatásokkal kell majd számolni. A hosszabb távú inflációs kilátások továbbra is horgonyzottak, de a rövid távú várakozásokban látszik azért emelkedés. Az inflációs kockázatokat leginkább a közel-keleti konfliktus okozta hatásokkal és a kereskedelmi feszültségekkel magyarázza az EKB.
Az első negyedéves gazdasági növekedésre reagálva az elnökasszony azt mondta, hogy az energiaválság és a bizonytalanság érezhetően lassítják a növekedést. A korábbi alkalmakhoz hasonlóan most is hangsúlyozta a kormányzatok felelősségét a versenyképesség javítása és a gazdasági növekedés elősegítése terén. A növekedési kilátásokat negatív és pozitív kockázatok is övezik. Lefelé irányuló kockázatként a közlemény és Lagarde is leginkább az energiaellátás biztonságát és a hajózási útvonalak hosszabb távú lezárását említi, míg pozitív elmozdulást hozhat a háború gyorsabb lezárása, a gazdaságok alkalmazkodása és a tervezett fiskális reformok.
A Kormányzótanács jelenleg úgy látja, hogy a márciusi alappálya előrejelzésüktől egyre inkább távolodnak. Azt ugyanakkor nem fejtette ki Lagarde, hogy melyik akkor közzétett forgatókönyv megvalósulása valószínűbb. Később azt is elmondta az elnökasszony, hogy júniusban nem csak az alappályát, hanem a forgatókönyveket is frissíteni fogják. Ezzel párhuzamosan azt is elmondta, hogy a mai döntés egyhangú volt, de az asztalon volt a kamatemelés lehetősége is.
Kérdezték Lagarde-ot arról is, hogy mit gondol, mennyire lehetnek erősek a stagflációs kockázatok. A 70-es évekkel párhuzamot vonva elmondta, hogy akkoriban magas munkanélküliség és emelkedő inflációs környezet volt a kiinduló pont, míg manapság kedvezőbb helyzetben áll a gazdaság. A jelenlegi GDP előrejelzésük pedig egyelőre messze áll a stagnálástól. Azt mondta, különös figyelmet fordítanak arra, hogy a beérkező adatok alapján meg tudják hozni a megfelelő döntést és elkerüljék a túl korai, illetve a túl késői döntést is.
Kamatkilátások:
A közel-keleti konfliktus megoldásához nem kerültünk közelebb érdemben az előző EKB kamatdöntés óta. Habár fegyverszüneti megállapodás született az amerikai és iráni fél között, azonban a Hormuzi-szoros továbbra is zárva tart, ezáltal pedig az energiaárak sem tudnak csökkenni megfelelő mértékben – sőt a napokban újból emelkedést láthattunk az olaj esetében. Mindez arra enged következtetni, hogy az inflációra és gazdasági növekedésre kifejtett hatások elhúzódhatnak. Ezek alapján nem lepődnénk meg, ha az EKB júniusban meglépné a kamatemelést annak érdekében, hogy az inflációt kordában tartsa. Mivel ez a lehetséges lépés már a mai kamatdöntő ülésen is felmerült, így egyre közelebb lehetünk ennek meglépéséhez. Ugyanakkor, ha az iráni háború néhány hónapon belül lezárásra kerül, valószínűleg 2027 elején (kedvező esetben akár már 2026 végén) újból 2%-ra csökkenhet majd a betéti ráta.
Készítette:
Sümegi Ákos, makrogazdasági elemző
