15,2%-kal nőttek a bérek júliusban

Júliusban 15.2%-os növekedést mutatott a bérdinamika, a hónapban a bruttó átlagkereset 559 100 forint volt a teljes munkaidőben, a munkáltatók teljes körénél foglalkoztatottak esetében, míg a nettó átlagkereset 385 600 forinton állt. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 568 500 forint volt a hónapban, míg a piaci folyamatokat jobban megragadó vállalatokat magában foglaló, versenyszférai területen 566 600 forint volt az átlagkereset a hónapban, 15.4%-os éves növekedés után.

Az adókedvezmények nélkül számított nettó átlagbér szintén 15.2%-kal nőtt, a nettó reálbérek pedig 2.0%- os csökkenést mutattak a hónapban. A bérdinamika – és az infláció – alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is kiemelt mutató, a rendszeres bérek növekedése pedig 15.6% volt a hónapban az előző havi 14.9% után.

Kilátások

A meghatározó trend továbbra is az erőteljes bérnövekedési ütem a hazai munkaerőpiacon, így láthatóan továbbra is reagálnak az inflációs folyamatokra a vállalatok a munkaerő megtartása érdekében. A reálgazdasági környezet lassulásával illetve az erőteljes kamatemelések következtében elméletileg lassulást mutathatna a folyamat, de a kiemelten feszes munkaerőpiac és az alacsony munkanélküliség láthatóan továbbra is indukálja a bérversenyt.

A tavalyi 17.6%-os bérnövekedési ütem után így idén a bérminimum emelkedések segítségével 15%-ot elérő lehet a bérnövekedési ütem, míg jövőre 8.5%-os lehet a béremelkedés, amit a minimálbér tárgyalások még befolyásolhatnak. Ezek következtében a prognosztizált erőteljes inflációt figyelembe véve is csak 2.2%-os éves átlagos nettó reálbér csökkenéssel kell számolni a jelenlegi folyamatok alapján, mivel az infláció az év második felében további látványos csökkenésnek indul, és szeptembertől kezdve már pozitív számot mutathat a reálbérnövekedés.

Részletek, háttér

A megemelkedett vállalati inputköltségek mérsékelt ütemben továbbra is indukálhatják a vállalatok áremelési szándékát, ami még magasabb bérkövetelésekhez vezethet a munkavállalók részéről a reálérték megőrzése érdekében, azonban a fogyasztás érezhető és a reálgazdasági környezet mérsékelt lassulásának hatása megjelenhet a dinamikában az év vége felé, azonban egyelőre a növekedést indukáló tendenciák erősebbnek látszanak.

Továbbá az idei év eleji vállalati átárazásokban több esetben látható volt az inputköltségeket jóval meghaladó áremelés is a vállalatok részéről, így a felhalmozódó profittömeg már előre beépítetten is fedezetet kínálhat a megemelkedett bérköltségek kigazdálkodására, ami szintén mérsékelheti az áremelési szándékokat.

Eközben a fejlett piaci jegybankok történelmük egyik legszigorúbb monetáris ciklusának végéhez közeledve próbálják megtalálni azt a kamatszintet, ami érdemben mérsékli a magasabb szinten beragadó bér- és áremelkedési várakozásokat, de ez még puha landolás keretében, erősebb recesszió okozása nélkül végbe tud menni. Ami egyre kockázatosabb, mivel egyszerre több negatív makrogazdasági tényező is kockázatot jelent a tavalyi évtől kezdődően és az eddig látványosan csökkenő inflációs tendenciák sem mutatnak gyors visszatérést a 2%-os jegybanki célok irányába.

Továbbá immár a bankszektori, pénzügyi stabilitásra is tekintettel kell lennie a jegybankoknak a kamatok gyors emelésének és magas szintre kerülésének következményeként. Kockázat továbbá, hogy mivel már hosszabb ideje zajlanak a kamatemelések, de a munkaerőpiaci kereslet továbbra sem csökken a fejlett gazdaságokban – megjegyzendő, hogy a rendszerszintű likviditás és pénzmennyiség továbbra is kiugróan magas –, így láthatóan átmenetileg a kapun belüli munkanélküliséget is vállalhatják a vállalatok, hogy időben tudjanak majd reagálni a helyreálló keresletre, de ezzel egyben további szigorításra ösztönözve a beérkező adatokat figyelő jegybankokat.

Ebből következően a már jelenleg is a neutrális szint fölé emelkedett, a növekedést korlátozó mértékű kamatok több negyedéven keresztül elkerülhetetlenek lesznek ahhoz, hogy a szükséges szintre csökkenjen a bérinfláció és mérséklődjenek az ezzel kapcsolatos várakozások.

Ágazati bontásban a hónapban átlag feletti volt a bérnövekedés a mezőgazdaságban, az energiaszektorban, az építőiparban, a pénzügyi szektorban, az ingatlanügyleteknél, az adminisztratív-támogató területeken és a szociális ellátásban, míg átlag alatti volt a kereskedelemben, a logisztikában, a szakmai-tudományos alágban, a közigazgatásban, az oktatásban, az egészségügyben és a művészet-szabadidő alágban.

A szövegben felhasznált képek forrása: KSH, MBH előrejelzés