17.3%-os növekedéssel folytatta az évet a rendszeres bérek dinamikája

17.3%-os növekedéssel folytatta az évet a rendszeres bérek dinamikája februárban, miközben a bázishatás által erősen befolyásolt átlagbér növekedés 0.8% volt. A vizsgált hónapban a bruttó átlagkereset 531 200 forint volt a teljes munkaidőben, a munkáltatók teljes körénél foglalkoztatottak esetében, míg a nettó átlagkereset 366 400 forinton állt. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 539 900 forint volt a hónapban.

17.3%-os növekedéssel folytatta az évet a rendszeres bérek dinamikája februárban, miközben a bázishatás által erősen befolyásolt átlagbér növekedés 0.8% volt. A vizsgált hónapban a bruttó átlagkereset 531 200 forint volt a teljes munkaidőben, a munkáltatók teljes körénél foglalkoztatottak esetében, míg a nettó átlagkereset 366 400 forinton állt. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 539 900 forint volt a hónapban.

Az adókedvezmények nélkül számított nettó átlagbér szintén 0.8%-kal nőtt a bázishatást figyelembe véve, a nettó reálbérek pedig 7.8%-os csökkenést mutattak a hónapban – kiszűrve a bázishatást -, az erőteljes inflációs folyamatok egyértelmű nyomot hagynak a bérnövekedésen. A bérdinamika alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is kiemelt mutató, a rendszeres bérek növekedése 17.3% volt a hónapban az előző havi 17.3% után. A nemzetgazdaságban alkalmazásban állók létszáma 0.9%-os növekedés mutatott éves alapon a munkáltatók teljes körénél, így továbbra is meghaladja a pandémia előtti csúcsát a szint.

Folytatódott az erőteljes bérnövekedési ütem a hazai munkaerőpiacon – a februári bázishatás torzításától megszűrt rendszeres bérek esetében -, de a tavaly év végéig látott hónapról-hónapra gyorsuló spirál egyelőre mérsékelten lassulni látszik a bázishatások megjelenésével, a reálgazdasági környezet lassulásával illetve az erőteljes kamatemelésekkel párhuzamosan, de teljes mértékben továbbra sem vethető el az ár-bér spirál jelensége, kiemelten, ha további évközi béremelések is megjelennek. A tavalyi 17.6%-os bérnövekedési ütem után így idén a 14 és 16%-os bérminimum emelkedések segítségével 14.5% körüli lehet a béremelkedés mértéke, de a munkaerőpiaci feszesség továbbra is a jelenlegi szinten maradása esetén a megjelenő évközi béremelések következtében ez némileg magasabb is lehet.

A bérköltségek növekedése illetve az energia- és alapanyagárak megemelkedett szintje továbbra is indukálhatja a vállalatok áremelési szándékát, ami még magasabb bérkövetelésekhez vezethet a reálérték megőrzése érdekében, azonban a fogyasztás és a reálgazdasági környezet lassulása kissé fékezheti ezt a folyamatot. Továbbá az elmúlt időszakban több esetben látható volt az inputköltségeket jóval meghaladó áremelés is a vállalatok részéről, így a felhalmozódó profittömeg akár már előre beépítetten is fedezetet kínálhat a növekvő bérköltségek kigazdálkodására.

Eközben a jegybankok immár hosszabb ideje próbálják megtalálni azt az egyensúlyi kamatszintet, ami érdemben mérsékli a magasabb szinten beragadó áremelkedési várakozásokat és folyamatokat, de ez még erőteljesebb recesszió okozása nélkül végbe tud menni. Ami egyre kockázatosabb, mivel egyszerre több negatív makrogazdasági tényező is kockázatot jelent a tavalyi évtől kezdődően, továbbá immár a pénzügyi stabilitásra is tekintettel kell lennie a jegybankoknak a kamatok gyors emelésével. Kockázat továbbá, hogy mivel már hosszabb ideje zajlanak a kamatemelések, de a munkaerőpiaci kereslet továbbra sem csökken a fejlett gazdaságokban, így vélhetően a neutrális szint fölé emelkedő, a növekedést korlátozó mértékű kamatok átmenetileg elkerülhetetlenek lesznek ahhoz, hogy a szükséges szintre csökkenjen a bérinfláció.

Az idei szintén erőteljesebb minimálbéremeléseknek és alap bérdinamikának köszönhetően még a prognosztizált erőteljes inflációt figyelembe véve is csak 3%-ot elérő éves átlagos nettó reálbér csökkenéssel kell számolni előreláthatólag, mivel az infláció az év második felében látványos csökkenésnek indulhat, támogatva a vásárlóerő stabilitását. Ágazati bontásban átlag feletti volt a bérnövekedés a hónapban a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban, az IT területeken, az ingatlanügyleteknél, az adminisztratív támogató területeken és a szociális ellátásban, míg átlag alatti volt a hulladékgazdálkodásban, az energiaszektorban, a kereskedelemben, tudományos-műszaki tevékenység alágban, a közigazgatásban és az egészségügyben.