17.3%-os növekedéssel folytatta az évet a rendszeres bérek dinamikája
17.3%-os növekedéssel folytatta az évet a rendszeres bérek dinamikája februárban, miközben a bázishatás által erősen befolyásolt átlagbér növekedés 0.8% volt. A vizsgált hónapban a bruttó átlagkereset 531 200 forint volt a teljes munkaidőben, a munkáltatók teljes körénél foglalkoztatottak esetében, míg a nettó átlagkereset 366 400 forinton állt. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 539 900 forint volt a hónapban.
17.3%-os növekedéssel folytatta az évet a rendszeres bérek dinamikája februárban, miközben a bázishatás által erősen befolyásolt átlagbér növekedés 0.8% volt. A vizsgált hónapban a bruttó átlagkereset 531 200 forint volt a teljes munkaidőben, a munkáltatók teljes körénél foglalkoztatottak esetében, míg a nettó átlagkereset 366 400 forinton állt. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 539 900 forint volt a hónapban.
Az adókedvezmények nélkül számított nettó átlagbér szintén 0.8%-kal nőtt a bázishatást figyelembe véve, a nettó reálbérek pedig 7.8%-os csökkenést mutattak a hónapban – kiszűrve a bázishatást -, az erőteljes inflációs folyamatok egyértelmű nyomot hagynak a bérnövekedésen. A bérdinamika alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is kiemelt mutató, a rendszeres bérek növekedése 17.3% volt a hónapban az előző havi 17.3% után. A nemzetgazdaságban alkalmazásban állók létszáma 0.9%-os növekedés mutatott éves alapon a munkáltatók teljes körénél, így továbbra is meghaladja a pandémia előtti csúcsát a szint.
Folytatódott az erőteljes bérnövekedési ütem a hazai munkaerőpiacon – a februári bázishatás torzításától megszűrt rendszeres bérek esetében -, de a tavaly év végéig látott hónapról-hónapra gyorsuló spirál egyelőre mérsékelten lassulni látszik a bázishatások megjelenésével, a reálgazdasági környezet lassulásával illetve az erőteljes kamatemelésekkel párhuzamosan, de teljes mértékben továbbra sem vethető el az ár-bér spirál jelensége, kiemelten, ha további évközi béremelések is megjelennek. A tavalyi 17.6%-os bérnövekedési ütem után így idén a 14 és 16%-os bérminimum emelkedések segítségével 14.5% körüli lehet a béremelkedés mértéke, de a munkaerőpiaci feszesség továbbra is a jelenlegi szinten maradása esetén a megjelenő évközi béremelések következtében ez némileg magasabb is lehet.
A bérköltségek növekedése illetve az energia- és alapanyagárak megemelkedett szintje továbbra is indukálhatja a vállalatok áremelési szándékát, ami még magasabb bérkövetelésekhez vezethet a reálérték megőrzése érdekében, azonban a fogyasztás és a reálgazdasági környezet lassulása kissé fékezheti ezt a folyamatot. Továbbá az elmúlt időszakban több esetben látható volt az inputköltségeket jóval meghaladó áremelés is a vállalatok részéről, így a felhalmozódó profittömeg akár már előre beépítetten is fedezetet kínálhat a növekvő bérköltségek kigazdálkodására.
Eközben a jegybankok immár hosszabb ideje próbálják megtalálni azt az egyensúlyi kamatszintet, ami érdemben mérsékli a magasabb szinten beragadó áremelkedési várakozásokat és folyamatokat, de ez még erőteljesebb recesszió okozása nélkül végbe tud menni. Ami egyre kockázatosabb, mivel egyszerre több negatív makrogazdasági tényező is kockázatot jelent a tavalyi évtől kezdődően, továbbá immár a pénzügyi stabilitásra is tekintettel kell lennie a jegybankoknak a kamatok gyors emelésével. Kockázat továbbá, hogy mivel már hosszabb ideje zajlanak a kamatemelések, de a munkaerőpiaci kereslet továbbra sem csökken a fejlett gazdaságokban, így vélhetően a neutrális szint fölé emelkedő, a növekedést korlátozó mértékű kamatok átmenetileg elkerülhetetlenek lesznek ahhoz, hogy a szükséges szintre csökkenjen a bérinfláció.
Az idei szintén erőteljesebb minimálbéremeléseknek és alap bérdinamikának köszönhetően még a prognosztizált erőteljes inflációt figyelembe véve is csak 3%-ot elérő éves átlagos nettó reálbér csökkenéssel kell számolni előreláthatólag, mivel az infláció az év második felében látványos csökkenésnek indulhat, támogatva a vásárlóerő stabilitását. Ágazati bontásban átlag feletti volt a bérnövekedés a hónapban a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban, az IT területeken, az ingatlanügyleteknél, az adminisztratív támogató területeken és a szociális ellátásban, míg átlag alatti volt a hulladékgazdálkodásban, az energiaszektorban, a kereskedelemben, tudományos-műszaki tevékenység alágban, a közigazgatásban és az egészségügyben.
MBH Bank: 1,1 százalékos növekedés várható az idei évben
A vámháború fennálló kockázatai jelentősen korlátozzák a hazai növekedési kilátásokat, ugyanakkor az európai gazdasági élénkítés pozitív hatásai inkább csak jövőre éreztetik hatásaikat, ezért az MBH Elemzési Centrum szakértői az idei évre 1,1 százalékra mérsékelték növekedési előrejelzésüket. Az év második felében…
Továbbra is gyenge számokat produkál az ipar – ágazati kitekintő
Márciusban szezonálisan és munkanaphatástól megtisztítva az ipari termelés 0,1%-kal haladta meg a februári szintet, és 5,4%-kal múlta alul a tavaly márciusit. Az első negyedévben az ipari termelés 4,4%-kal csökkent, így nem meglepő módon negatívan járult hozzá a Q1-es (még előzetes)…
Kína: egykori növekedési sztori, most a stabilitás a kérdés
A kínai gazdaság kilátásai megosztják a befektetőket, de az elterjedtebb álláspont nyugati szemmel inkább a pesszimizmus: a távol-keleti ország már biztosan túl van legdinamikusabb növekedési szakaszán, és az országot érintő strukturális problémák súlyosak.