21,1%-ra ugrott az infláció

A várakozásokat meghaladó mértékben, 21,1%-ra ugrott az infláció októberben, elsősorban az élelmiszerárak emelkedésének további gyorsulása miatt, az áremelkedés ugyanakkor továbbra is rendkívül széleskörű. Az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció is igen meredeken, 22,3%-ra ugrott.

A vártnál jóval magasabb infláció, a forint érdemi gyengülése, a népegészségügyi termékadó és a dohánytermékek, alkoholos italok jövedéki adóemelése, számos, elsősorban élelmiszer termékpályán a nyersanyag és energiaöltségek meredek elszállása miatt továbbra is folytatódó átárazások, valamint a háztartási energiaárak befagyasztásának részleges feloldása miatt az idei átlagos infláció meghaladhatja az eddigi 14%-os, valamint  a jövő évi 13,6%-os várakozásunkat.

Az orosz-ukrán háború, valamint az Oroszország elleni szankciók, és részben ennek következtében csökkenő orosz gázszállítások érdemben felülírják az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, amelyeknek a hatásai továbbra sem becsülhetők meg teljeskörűen. A háború kitörése óta a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek. Noha az utóbbi hónapokban már mérséklődtek az energiaárak, a gazdasági szereplők jelentős része még az elmúlt hónapokban kialakult, szélsőségesen magas árakkal szembesül a lejáró szerződéseiket követően. A mikro- és kisvállalatok kizárása az egyetemes szolgáltatásokból és a hatósági üzemanyagárak igénybevételéből, valamint a kata szigorítása szintén hozzájárulhatott a további áremelkedésekhez. Igen komoly hatásai látszanak a búzaárak és más alapvető terményárak (kukorica, napraforgó) a háború kitörését követő elszállásának, noha a nemzetközi árjegyzések az elmúlt időszakban érdemben süllyedtek, amit a FAO élelmiszer árindexének visszaesése is tükröz, ezt azonban a forint dollárral szemben meredek gyengülése, valamint a hazai rendkívüli aszály ellensúlyozza. A háború kitörését követő első sokkhatás óta az utóbbi hónapokban lefelé korrigáltak az olaj-, nyersanyag-, és terményárak, ami némileg tompíthatja a várható sokkhatást.

A többszörösére ugró gázárak és áramárak számos ágazatban, és szinte minden ipari folyamatban megjelennek, így a pékáruktól, a vendéglátástól az élelmiszertermeléshez szükséges műtrágyáig, a vegyiparig, fémfeldolgozásig, építőanyag gyártásig  jelentős mértékű drágulást okoz.

A következő hónapokban az átárazások várható folytatódása miatt kismértékben tovább emelkedik az infláció, ami az árkorlátozó intézkedések nélkül elérhetné a 24-25%-ot, bár az egyes élelmiszerek esetében bevezetett árkorlátozások jórészt áthárításra kerültek más termékekre. Az év végéig 23% közelébe emelkedhet az infláció, azonban a jövő év elejétől bázishatások miatt már az infláció mérséklődésére számítunk.

A tartós fogyasztási cikkek árait jelentősen növeli a forint érdemi gyengülése, a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja. A faárak elszállása érezteti hatását a bútorárakban is. A széleskörű áremelkedést tükrözi, hogy időjárási tényezők, a klímaváltozás, a zöldátállás, valamint egyes geopolitikai feszültségek miatt még a gyapot és a cellulóz ára is elszállt, ami a ruházati és papírtermékek árát növeli. A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése is gyorsul. Az üdülési szolgáltatások árait jelentősen mérsékelték a járvány második hulláma miatt meghozott újabb utazási korlátozások és az idegenforgalom ismételt zuhanása, míg a korlátozások feloldása után érdemben növekedtek, a közeljövőben pedig az energiaköltségek elszállása, az élelmiszerek drágulása, valamint a munkaerőhiány miatt erősödő bérverseny miatt várható további áremelkedés. Az élősertés felvásárlási árak az elmúlt hónapokban meredeken, egyes beszámolók szerint 50-70%-kal ugrottak meg, ami már megjelent és a következő hónapokban is folytatódhat a feldolgozott húsok áraiban. A búzaárak tavaszi emelkedése és az energiaárak elszállása miatt a következő hónapokban folytatódhat a liszt nagykereskedelmi és a pékáruk árainak emelkedése, azonban a búzaárak közelmúltbeli visszaesése miatt tetőzhetnek az árak a termékpályákon. A takarmányárak és energiaköltségek emelkedése miatt az áremelkedés a tej- és tejtermékek, valamint a tojás esetében is folytatódhat. A jövedéki adóemelés a dohánytermékek és szeszesitalok, a chipsadó (neta) emelése számos feldolgozott élelmiszer árát emelte. Az egyes szektorokban bevezetett extraprofit adó szintén egyre több szolgálattás árában jelenik meg, míg a kiskereskedelmi vállalkozások az egyes termékeket érintő árkorlátozások miatti veszteségeik áthárítására kényszerülnek.

Egy év alatt az élelmiszerek árai 40%-kal nőttek, ami érdemi gyorsulás a tavaly év eleji 3% körüli növekedéshez képest. Ezen belül a sertéshús árak októberben 25,8%-kal nőttek. A baromfihús árak 45,3%-kal, a (fogyasztói kosárban) kisebb súlyú marhahús árak 46,5%-kal emelkedtek. A párizsi, kolbász árak 32,3%-kal nőttek, a szalámi, sonka árak pedig 30,5%-kal emelkedtek. Az árkorlátozások által érintett tejárak átlagosan 47,3%-kal emelkedtek, mivel a korlátozások által nem érintett tejárak meredeken emelkedtek (míg az érintett 2,8%-os UHT tej ára alig változott, jelentősen emelkedett az 1,5%-os és 2,8%-os ESL tej ára). Az étolaj ára 4,4%-kal, a liszté 16%-kal (ezen belül a búzafinomliszt ára alig változott, de ellenben a rétesliszt emelkedett), a cukoré 11,8%-kal emelkedett, az azóta bekövetkezett meredek drágulás miatt jóval magasabb lennének az árak. A sajtok ára 74,7%-kal, az egyéb tejtermékek 75,4%-kal, a vaj, vajkrémek árai 71,6%-kal emelkedtek. A tojás ára 87,9%-kal, a margariné 58%-kal, a sertészsíré 73,9% emelkedett. Októberben a kenyér 81,4%-kal, a péksütemények 54,7%-kal, a száraztészta  58,6%-kal, az édesipari lisztesáruk 53,4%-kal drágultak, míga gyümölcsök árai 24,6%-kal emelkedtek. A munkahelyi étkezésé 28,2%-kal, az éttermi étkezésé 27,1%-kal drágult. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 12,8%-kal, ezen belül a dohányáruké 9,6%-kal, a szeszes italoké 17,7%-kal emelkedett.  A ruházkodási termékek árai 7,6%-kal nőttek. A tartós fogyasztási cikkek árai 14,9%-kal emelkedtek, részben az új személygépkocsi árak 22,5%-os emelkedése – amit a jóval magasabb műszaki tartalom és a károsanyagkibocsátás költségeinek áthárítása is magyaráz –, ugyanakkor több termékkategóriában is gyorsult az áremelkedés mértéke, amit a faárak miatt dráguló bútorok (a szobabútorok 19,1%-kal, a konyhabútorok 19,7%-kal drágultak), vagy a réz- és acélárak miatt dráguló tartós háztartási cikkek is fokoznak. Az autópiaci anomáliák miatt jelentősen, 15%-kal drágultak a használtautó árak is. A háztartási energiaárak 64,4%-kal nőttek, a vezetékes gáz 121%-os, az áram 28,6%-os, a palackos gáz 51,1%-os, a tűzifa 57,7%-os drágulása miatt, míg a távfűtés ára változatlan maradt. Az egyéb cikkek árai 11,1%-kal nőttek, ezen belül az üzemanyagárak az egy évvel ezelőtti magasabb bázis miatt 1,4%-kal csökkentek az üzemanyagárak plafonja miatt (míg a benzin piaci ára ennél 45%-kal, a gázolajé 64%-kal magasabb), de a kategórián belül a legtöbb termék áremelkedése gyorsult, leginkább a lakásjavító-, karbantartó cikkeké 29,4%-ra, valamint az állateledeleké 46,9%-ra. Érdemben, 26-29%-kal drágultak a háztartási vegyipari termékek, így a mosó és tisztítószerek,  a testápolási cikkek is. Enyhén, 8,3%-ra gyorsult a szolgáltatások árainak emelkedése, ezen belül a nyári szezont követően 11,8%-ra lassult az üdülési szolgáltatások árnövekedési üteme. Az albérleti piac magára találása miatt 13,1%-ra gyorsult a lakbérek árainak növekedése. A lakásjavítás, karbantartás drágulása ugyanakkor továbbra is gyors, 23,8% volt, a háztartási szolgáltatásoké 21,1%, a járműjavításé, a sport és múzeumi belépőké pedig 19,4% volt.

Forrás: KSH, Takarékbank-MKB előrejelzés, Takarébank gyűjtés, MEKH, Bloomberg, Reuters, HUPX, CEEGEX, holtankoljak.hu