3.9% volt a munkanélküliségi ráta szeptemberben
Továbbra is csúcson a foglalkoztatottság, a hazai elsődleges munkaerőpiacon 13 ezer új munkahely jött létre egy év alatt, a közfoglalkoztatottak létszáma 6 ezer fővel csökkent, a külföldre ingázók száma pedig 18 ezerrel volt több az előző év azonos időszakához képest, így a referenciának tekintett háromhavi átlag, vagyis július-szeptember átlagában a teljes foglalkoztatotti létszám 4 737 ezer fő volt.
A legutolsó hónapban a 15-74 éves népesség 67.7%-a volt jelen a munkaerőpiacon a szezonálisan összevethető tavalyi év azonos hónapjában mért 67.2%-os aktivitási rátával és az előző hónapban mért 67.1%-os szinttel szemben. A legutolsó hónapban a nemzetközi statisztikai módszertan szerinti munkanélküliségi ráta 3.9% volt az előző havi 4.0%-ot követően, és az előző év azonos hónapjában mért 3.7%-os szint után.
2023 szeptemberében a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál 227,9 ezer regisztrált álláskereső szerepelt, ami 10 ezer fővel kevesebb az előző év azonos időszakához viszonyítva. A tárgyhónapban összesen 35,3 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét, amelyből az első alkalommal regisztrálók aránya 12,5%-ot tett ki. Az új regisztrálók száma az előző év azonos időszakához képest 4,4%-kal nőtt, de a számuk továbbra is alacsony.
Ebben a hónapban a munkaadók összesen 36,3 ezer üres álláshelyet jelentettek be, így összességében a hónapban 113,5 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből a hónap végére 78,9 ezer maradt betöltetlen, az előző havi 77,2 ezer után.
Kilátások
A hazai foglalkoztatottsági szint továbbra is csúcsközelben tartózkodik – amit a nyári szezonalitás is segít –, miközben a munkaerőpiacra visszatérők számának növekedése miatt az aktivitás is rekordmagasságba kerül, megközelítve az 5 millió főt. Az őszi hónapokra ismét kismértékben 4% alá csökkenő munkanélküliségre számítunk a jelenlegi folyamatok alapján, az idei éves átlagos ráta pedig 3.8% lehet, ami a munkaerőpiacilag aktívak között gyakorlatilag teljes foglalkoztatást jelent.
Így a mérsékelt recessziós és magas kamatkörnyezet mellett is igaz marad, hogy a teljes foglalkoztatottság közelében áll a hazai piac, aminek egyik oka, hogy a két évvel ezelőtti helyreállási problémákból kiindulva igyekeznek megtartani a bevált munkaerőt a piaci szereplők és átmenetileg vállalhatják a kapun belüli munkanélküliséget is, ami egyben azt is jelzi, hogy a piaci szereplők is egy rövid ideig tartó, átmeneti visszaesésre számítanak.
Ezzel együtt az extenzív, vagyis a munkaerőpiac mennyiségi bővülésének határaihoz érve a vállalatok a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányába fordulhatnak – amit az egyéb költségek megugrása is indokol -, ami pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság szempontjából.
Részletek, háttér
A magyar munkaerőpiac továbbra is stabil és egyben új csúcsra is ér – hasonlóan a fejlett gazdaságokban tapasztalhatóhoz -, a nyári hónapokban tovább növekedett a foglalkoztatottak száma, vagyis a negatív belső és külső tényezők nem gyakorolnak hatást a 4,7 millió fő feletti történelmi foglalkoztatottsági szintre.
Ez a többi fejlett gazdasággal egyetemben némi meglepetésre ad okot, mivel a jelentősebb ideje tartó erőteljes kamatemelések ennek az ellenkezőjét céloznák az inflációs célok elérése érdekében. Eközben az aktivitás is új csúcsokra ér, mivel láthatóan az inaktívak is egyre inkább visszatérnek a munkaerőpiacra az inflációs környezet következtében, így a foglalkoztatás bővülésével párhuzamosan a munkanélküliség is emelkedett minimálisan.
Az ukrajnai háború, az energiaárak tavalyi megugrása, az erőteljes kamatemelések reálgazdasági hatásai és a globális recessziós jelek egyelőre csak minimálisan jelentkeztek a munkaerőpiaci folyamatokban, ami kedvező hír a hazai piac ellenállósága szempontjából. A munkaerőpiaci feszesség továbbra is magas, sőt még növekedett is, a 80 ezret elérő bejelentett betöltetlen álláshelyek száma alapján továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt.
Továbbra is a legakutabb kérdés, hogy az ár-bér spirál tartóssá válását és a profitok megugrását okozó áremeléseket, illetve a várakozások beragadását megakadályozni igyekvő jegybankok mikor tudnak immár érdemben hűtő hatást kifejteni a munkaerőpiacokra a fejlett gazdaságokban, de érdemes megjegyezni, hogy a munkaerőpiacok reakcióideje kifejezetten lassú, a beálló reálgazdasági változások 9-12 hónapos késéssel jelenhetnek meg a munkaerő iránti keresletben.
A továbbra is erős munkaerőpiaci kereslet egyben erősíti az aggodalmakat, hogy a 2%-os jegybanki inflációs célokhoz való visszatérés és a várakozások ilyen szintű csökkenése mikor következhet be és mindez megvalósulhat-e puha landolással, vagyis erőteljesebb recesszió nélkül vagy esetleg olyan hosszan lesz szükséges a historikusan magas kamatokat fenntartani, hogy ez nem fog tudni megvalósulni.
2023 III. negyedévében továbbra bővülő képet mutatott a hazai munkaerőpiac szektorális bontásban is. A mezőgazdaságban 12 ezer fővel nőtt a létszám, a feldolgozóiparban 5 ezerrel, az építőiparban 13 ezer fővel, a piaci szolgáltatások területén 13 ezerrel nőtt, a közszolgáltatások területén pedig ezer főn belül bővült a foglalkoztatotti létszám az előző év azonos időszakához képest.
A szövegben szereplő képek forrása: KSH, MBH előrejelzés
MBH Bank: 1,1 százalékos növekedés várható az idei évben
A vámháború fennálló kockázatai jelentősen korlátozzák a hazai növekedési kilátásokat, ugyanakkor az európai gazdasági élénkítés pozitív hatásai inkább csak jövőre éreztetik hatásaikat, ezért az MBH Elemzési Centrum szakértői az idei évre 1,1 százalékra mérsékelték növekedési előrejelzésüket. Az év második felében…
Továbbra is gyenge számokat produkál az ipar – ágazati kitekintő
Márciusban szezonálisan és munkanaphatástól megtisztítva az ipari termelés 0,1%-kal haladta meg a februári szintet, és 5,4%-kal múlta alul a tavaly márciusit. Az első negyedévben az ipari termelés 4,4%-kal csökkent, így nem meglepő módon negatívan járult hozzá a Q1-es (még előzetes)…
Kína: egykori növekedési sztori, most a stabilitás a kérdés
A kínai gazdaság kilátásai megosztják a befektetőket, de az elterjedtebb álláspont nyugati szemmel inkább a pesszimizmus: a távol-keleti ország már biztosan túl van legdinamikusabb növekedési szakaszán, és az országot érintő strukturális problémák súlyosak.