3.9% volt a munkanélküliségi ráta szeptemberben

Továbbra is csúcson a foglalkoztatottság, a hazai elsődleges munkaerőpiacon 13 ezer új munkahely jött létre egy év alatt, a közfoglalkoztatottak létszáma 6 ezer fővel csökkent, a külföldre ingázók száma pedig 18 ezerrel volt több az előző év azonos időszakához képest, így a referenciának tekintett háromhavi átlag, vagyis július-szeptember átlagában a teljes foglalkoztatotti létszám 4 737 ezer fő volt.

A legutolsó hónapban a 15-74 éves népesség 67.7%-a volt jelen a munkaerőpiacon a szezonálisan összevethető tavalyi év azonos hónapjában mért 67.2%-os aktivitási rátával és az előző hónapban mért 67.1%-os szinttel szemben. A legutolsó hónapban a nemzetközi statisztikai módszertan szerinti munkanélküliségi ráta 3.9% volt az előző havi 4.0%-ot követően, és az előző év azonos hónapjában mért 3.7%-os szint után.

2023 szeptemberében a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál 227,9 ezer regisztrált álláskereső szerepelt, ami 10 ezer fővel kevesebb az előző év azonos időszakához viszonyítva. A tárgyhónapban összesen 35,3 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét, amelyből az első alkalommal regisztrálók aránya 12,5%-ot tett ki. Az új regisztrálók száma az előző év azonos időszakához képest 4,4%-kal nőtt, de a számuk továbbra is alacsony.

Ebben a hónapban a munkaadók összesen 36,3 ezer üres álláshelyet jelentettek be, így összességében a hónapban 113,5 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből a hónap végére 78,9 ezer maradt betöltetlen, az előző havi 77,2 ezer után.

Kilátások

A hazai foglalkoztatottsági szint továbbra is csúcsközelben tartózkodik – amit a nyári szezonalitás is segít –, miközben a munkaerőpiacra visszatérők számának növekedése miatt az aktivitás is rekordmagasságba kerül, megközelítve az 5 millió főt. Az őszi hónapokra ismét kismértékben 4% alá csökkenő munkanélküliségre számítunk a jelenlegi folyamatok alapján, az idei éves átlagos ráta pedig 3.8% lehet, ami a munkaerőpiacilag aktívak között gyakorlatilag teljes foglalkoztatást jelent.

Így a mérsékelt recessziós és magas kamatkörnyezet mellett is igaz marad, hogy a teljes foglalkoztatottság közelében áll a hazai piac, aminek egyik oka, hogy a két évvel ezelőtti helyreállási problémákból kiindulva igyekeznek megtartani a bevált munkaerőt a piaci szereplők és átmenetileg vállalhatják a kapun belüli munkanélküliséget is, ami egyben azt is jelzi, hogy a piaci szereplők is egy rövid ideig tartó, átmeneti visszaesésre számítanak.

Ezzel együtt az extenzív, vagyis a munkaerőpiac mennyiségi bővülésének határaihoz érve a vállalatok a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányába fordulhatnak – amit az egyéb költségek megugrása is indokol -, ami pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság szempontjából.

Részletek, háttér

A magyar munkaerőpiac továbbra is stabil és egyben új csúcsra is ér – hasonlóan a fejlett gazdaságokban tapasztalhatóhoz -, a nyári hónapokban tovább növekedett a foglalkoztatottak száma, vagyis a negatív belső és külső tényezők nem gyakorolnak hatást a 4,7 millió fő feletti történelmi foglalkoztatottsági szintre.

Ez a többi fejlett gazdasággal egyetemben némi meglepetésre ad okot, mivel a jelentősebb ideje tartó erőteljes kamatemelések ennek az ellenkezőjét céloznák az inflációs célok elérése érdekében. Eközben az aktivitás is új csúcsokra ér, mivel láthatóan az inaktívak is egyre inkább visszatérnek a munkaerőpiacra az inflációs környezet következtében, így a foglalkoztatás bővülésével párhuzamosan a munkanélküliség is emelkedett minimálisan.

Az ukrajnai háború, az energiaárak tavalyi megugrása, az erőteljes kamatemelések reálgazdasági hatásai és a globális recessziós jelek egyelőre csak minimálisan jelentkeztek a munkaerőpiaci folyamatokban, ami kedvező hír a hazai piac ellenállósága szempontjából. A munkaerőpiaci feszesség továbbra is magas, sőt még növekedett is, a 80 ezret elérő bejelentett betöltetlen álláshelyek száma alapján továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt.

Továbbra is a legakutabb kérdés, hogy az ár-bér spirál tartóssá válását és a profitok megugrását okozó áremeléseket, illetve a várakozások beragadását megakadályozni igyekvő jegybankok mikor tudnak immár érdemben hűtő hatást kifejteni a munkaerőpiacokra a fejlett gazdaságokban, de érdemes megjegyezni, hogy a munkaerőpiacok reakcióideje kifejezetten lassú, a beálló reálgazdasági változások 9-12 hónapos késéssel jelenhetnek meg a munkaerő iránti keresletben.

A továbbra is erős munkaerőpiaci kereslet egyben erősíti az aggodalmakat, hogy a 2%-os jegybanki inflációs célokhoz való visszatérés és a várakozások ilyen szintű csökkenése mikor következhet be és mindez megvalósulhat-e puha landolással, vagyis erőteljesebb recesszió nélkül vagy esetleg olyan hosszan lesz szükséges a historikusan magas kamatokat fenntartani, hogy ez nem fog tudni megvalósulni.

2023 III. negyedévében továbbra bővülő képet mutatott a hazai munkaerőpiac szektorális bontásban is. A mezőgazdaságban 12 ezer fővel nőtt a létszám, a feldolgozóiparban 5 ezerrel, az építőiparban 13 ezer fővel, a piaci szolgáltatások területén 13 ezerrel nőtt, a közszolgáltatások területén pedig ezer főn belül bővült a foglalkoztatotti létszám az előző év azonos időszakához képest.

A szövegben szereplő képek forrása: KSH, MBH előrejelzés