A Monetáris Tanács mai ülésén várakozásunknak megfelelően 75 bázisponttal, 8,25%-ra csökkentette az alapkamatot. Emellett 75 bázisponttal 7,25%-ra hozta le az O/N betéti kamatot, valamint 9,25%-ra mérsékelte az O/N fedezett hitel kamatát.

A februári inflációs adatok lehetővé tették volna a jegybank számára az akár ismét nagyobb mértékű kamatcsökkentést, de a kockázati környezet változásai miatt a jegybank visszatért a korábbi 75 bázispontos kamatvágási tempóhoz. A mai ülésen 3 opciót tárgyaltak, az 50-75-100 bp kamatcsökkentés lehetőségét, egyhangú döntés született a 75 bázispontos kamatvágásról.

A kamatdöntés bejelentésére 395,80 körül maradt az EUR/HUF kurzus, majd a sajtótájékoztató alatt 395 alá is benézett, de visszagyengült a kamatdöntés előtti szintre.

Kilátások

Új elemként Virág Barnabás, az MNB alelnöke elmondta, a monetáris politika új szakaszba lép, a második negyedévtől a kamatcsökkentések üteme várhatóan kisebb léptékben folytatódhat (az elmúlt hónapokban 75-100 bp közötti döntések születtek). Megerősítette, az év közepére korábban is jelzett 6-7%-os kamatszint elérése (illetve annak felső széle, 6,5-7,0%) reális lehet.

A kamatcsökkentési ciklus idén a második negyedévben már lassabb ütemre válthat, de a fejlett piaci kamatcsökkentések indítása után is tér nyílhat további kisebb kamatvágásokra, így fenntartjuk, hogy a harmadik negyedévben 6% közelébe csökkenhet az alapkamat, amely az év végéig fennmaradhat, szem előtt tartva az óvatossági motívumot. A következő hónapokban ismételten fokozatosan emelkedhet az infláció éves mértéke, továbbá az EU-val kapcsolatos politikai súrlódások, a forint gyengülése, a geopolitikai feszültségek és a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága is körültekintő monetáris politikát indokolnak. Várakozásunk szerint az inflációs célhoz való visszatérés lassabban valósul meg, ezt csak 2025- ben várjuk.

Részletek

Virág Barnabás alelnök elmondta, a növekvő kockázatkerülés lassabb kamatcsökkentést indokolt, a pénzpiaci stabilitásnak fontos szerepe van az inflációs cél elérésében is. A globális dezinflációt övező kockázatok, a befektetői hangulat változékonysága és az infláció átmeneti emelkedése a következő hónapokban óvatos monetáris politikát indokolnak, a beérkező makrogazdasági adatok, inflációs kilátások és a kockázati környezet alakulását figyelembe véve továbbra is adatvezérelten döntenek.

Az MNB friss prognózisában 2,0-3,0%-os növekedést jelez 2024-re, ami a gyenge külpiaci kereslet nyomán alacsonyabb a decemberi 2,5-3,5%-os előrejelzésnél. A belső kereslet lehet a növekedés motorja, a lakossági bizalom fokozatosan javulni kezdett, az alacsony inflációs közegben tudnak a reálbérek is növekedni. A hazai GDP bővülése 2025-ben változatlanul 3,5-4,5% lehet, majd 2026-ban 3,0-4,0%-os növekedést várnak, ami szintén megegyezik a decemberi prognózissal.

A dezinfláció folytatódott, de lassult az eurózónában, a fejlett piaci kitolódó kamatcsökkentési várakozások a hosszú hozamok emelkedését hozták. Itthon általános dezinfláció érvényesül, a maginfláció alakulása is alacsony inflációs közeget jelent, de az infláció az év közepén emelkedést mutathat, továbbá a forint gyengülésének is lehet infláció emelő hatása, miközben rövid távon a gazdaság gyengülése ezzel ellentétes hatású. Éves átlagban idén 3,5–5,0 százalék közötti infláció várható, ami alacsonyabb inflációs pályát jelent a decemberi prognózishoz képest (4,0-5,5%). A 2025-ös és 2026-os inflációs várakozás nem változott, 2,5- 3,5%-ot várnak a következő két évben.

A szövegben felhasznált képek forrása: Bloomberg, KSH

img

3,6%-ra csökkent az infláció márciusban

A várakozásunknál minimálisan kedvezőbben alakulva 3,6%-ra mérséklődött az infláció éves üteme márciusban. Ennél alacsonyabb inflációs rátát 2021. februárban közöltek legutóbb. Az előző hónaphoz képesti változás +0,8%-os volt, ami visszafogottabb év eleji átárazási dinamikát tükröz, mint amit az elmúlt két évben…