Az EUR/HUF árfolyam a délelőtti órákban 399,50 fölött is mozgott, a kamatdöntést megelőző percekben valamivel 398,00 alatt járt. A kamatdöntés követően 398 fölé emelkedett a forint árfolyama az euróval szemben, azaz Varga Mihály sajtótájékoztatója közben kissé tovább gyengült a hazai fizetőeszköz. Ugyanakkor mivel az új elnök szavai nem mondhatóak lazító jellegűnek, ezért a gyengülés nem feltétlenül tudható be a kamatdöntésen elhangzottaknak.
Kamatdöntést követő sajtótájékoztató
Varga Mihály jegybankelnök a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy az infláció a vártnál magasabban alakul, az inflációs cél elérése későbbre tolódik. Az élelmiszerek árrés korlátozása mérsékli a fogyasztói árakat, a szolgáltatások árának alakulása ugyanakkor egész évben magasabb infláció irányába hathatnak. A globális infláció csökkenése 2024 őszén megállt, a vámok hatásai és az élelmiszerek, valamint szolgáltatások árainak alakulása felfelé mutató kockázatokat jelentenek. A felfelé mutató inflációs kockázatok továbbra is óvatos, türelmes monetáris politikát indokolnak, szigorú kondíciók fenntartása mellett. Varga jelezte, bármilyen piaci rezdülésre tudnak reagálni, ha szükséges, amit héja üzenetként is lehet értelmezni. A pozitív reálkamat környezet fenntartása indokolt, a jegybank ezzel járul hozzá az inflációs várakozások horgonyzásához és az inflációs cél fenntartható eléréséhez.
Az európai növekedési kilátások javultak, a német költségvetési bővítések szintén gazdasági élénkülést hozhatnak. Mindez középtávon javíthatja a külső keresletet is, ami a hazai exportot is felfelé húzhatja. A hazai növekedés motorja az export mellett a fogyasztás lehet, amelyet támogathat a reálbér növekedése és a kormány által bejelentett adócsökkentések is támogathatnak. Varga elmondta, hogy a beruházások termőre fordulása szintén a növekedést segítheti. A dollár gyengülése segítette a feltörekvő piaci eszközök megítélését, amely a forint árfolyamát is lefelé (azaz az erősebb irányba) mozgatta az utóbbi időszakban. A pénzügyi piac stabilitása az árstabilitás elérése mellett fontos az óvatosság oldódásához és a növekedés beindulásához. A folyó fizetési mérleg többletet mutat, azonban 2025-ben vélhetően némileg csökkenhet a szufficit, amely 2026-2027-ben ismét nőhet. A bankok likviditása bőséges, a hitelpiac élénkül.
A jegybank friss prognózisában 0,7 százalékponttal rontotta idei növekedési várakozását és megemelte a következő két év inflációs várakozását. A magyar gazdaság 2025-ben 1,9-2,9%-kal bővülhet, szemben a decemberben jelzett 2,6- 3,6%-os sávval. 2026-ban 3,7-4,7%-os GDP-növekedést várnak, ami kissé magasabb a korábbi prognózisnál (3,5-4,5%). 2027-re 2,8-3,8%-os növekedéssel számolnak, ami szintén kedvezőbb, mint decemberben jelezték. Az infláció mérséklődését várja az MNB a februári csúcsot követően és 2026 elején kerülhet vissza a jegybanki toleranciasávba, és 2026 végére közelítheti meg a 3%-os inflációs célt. Idén az infláció átlagosan 4,5-5,1% között várható az MNB szerint, ami 1,1 százalékponttal magasabb a decemberi várakozásnál (3,3-4,1%). 2026-ban 2,9-3,9% között várják az inflációt, ami 0,4 százalékponttal magasabb a decemberi prognózisnál. 2027-ben 2,5-3,5% között alakulhat a mutató, ez nem változott.
A jelenlegi jegybanki várakozások a gazdasági növekedés terén az idei évre vonatkozóan nagyjából megfelelnek az általunk vártnak (0,2 százalékponttal alacsonyabbak), az infláció tekintetében azonban néhány tized százalékponttal optimistábbak a mi várakozásunknál. Az MBH Elemzési Centrum jelenleg 2025-re 2,6%-os GDP növekedést és 5,1%-os átlagos inflációt vár, 2026-ra pedig 4,3%-os lehet a GDP növekedés, az infláció pedig 3,8%. Az inflációban tapasztalható eltérésnél azonban meg kell említeni, hogy az MNB kiemelte, hogy jelenlegi előrejelzéseiben felfelé mutató kockázatokat érzékelnek az infláció kapcsán. A csütörtökön publikálandó inflációs jelentés részletei érdekesek lehetnek az MNB inflációs előrejelzésének háttere szempontjából.
Kamatkilátások
Huzamosabb kamattartással számolunk. Várakozásunk szerint idén év végénél előbb nem tud kamatot csökkenteni az MNB – erre is csak akkor mutatkozik esély, ha a tengerentúlon a Fed érdemi lazítást tud végrehajtani. 2025 végére 6,25%-os 2026 végére pedig 5,25%-os alapkamatot várunk. Kamatcsökkentés akkor jöhet majd, ha már jól látszik, hogy az infláció idővel tartósan visszatérhet a jegybanki célsávba (és ezt a piac is elhiszi). Ezt egyelőre még korai lenne kijelenteni. A kormány által bejelentett márciusi, árszínvonalat kordában tartani igyekvő intézkedések árcsökkentő hatása az élelmiszerek széles körén már látszik, ugyanakkor az bizonytalan, hogy a kiskereskedők más termékeken mennyire fogják az árrés 10%-on való rögzítésének veszteségét kompenzálni. Bár a bázishatás miatt a következő hónapokban az éves árdinamika mérséklődése várható, a dezinfláció sokkal magasabb szintről indulhat tavasszal, mint azt korábban vártuk.
Készítették:
Balog-Béki Márta, szenior tőkepiaci elemző
Árokszállási Zoltán, Elemzési Centrum igazgató
