A Nap ereje legyen veletek!

Napjaink talán legfontosabb, a globális gazdaság számtalan aspektusát befolyásoló krízise az energiaválság, melynek megoldására évtizedek óta egyre erősebb figyelem szegeződik. Az energiagazdálkodás átalakítása, az új, fenntartható technológiák bevezetése világszerte a legfontosabb témák közé tartozik, ám az átálláshoz még így is számtalan akadályt kell leküzdeni. Az MBH Bank elemzője a napelemes energiatermelés kilátásait tekintette át.

Jelentősen átalakult az energetika iparága az elmúlt 10-20 évben. Veterán tőzsdei kereskedőnek számít az, aki emlékszik még a SolarWorld nevű cégre. A német vállalat napelemek gyártásával, forgalmazásával, telepítésével foglalkozott (a teljes napelemiparág értékláncát magában foglalta az elsőtől az utolsó lépésig). 1999-ben debütált a tőzsdén és a 2000-es években szinte a nulláról repült 50 euróra az árfolyam, hogy aztán a 2010-es évek végére szinte semmi se maradjon belőle.  Buborék volt? Nem tudom, de nem is érdekes, ugyanis buborékokra szükség van, hiszen így dől el, hogy egy addig még ki nem próbált folyamat, technika, eszköz stb. működőképes-e.

A SolarWorld példája is mutatja, hogy valami elindult a 2000-es évek elején, ami a mai napig meghatározó. 2004-ben lépte át a naperőművek kapacitása az 1 gigawattot Németországban. Mára ez már közel 70 gigawatt, azaz kb. 35 darab Paks I.-nek felel meg. Németországban, ahogy a világ számos országában is, nagyban támaszkodnak a lakóházak tetejére telepített napelemekre, amely ott jelenleg a teljes kapacitás kb. 15%-át teszi ki.

Már ebből is látható, amit a bevezetőben említettünk: az energia iparága teljesen átalakult. Míg korábban erős centralizáció jellemezte a szektort, azaz egy-egy nagy kapacitású erőmű termelte meg például a villamosenergiát, és aztán ezt a villamosenergia-hálózaton szétosztották az országban, régióban, addigra ma már kis túlzással azt mondhatjuk, hogy egy háztartásnak is lehet „energiapolitikája”.

A lakóházak tetejére telepített napelemek, az esetleg ehhez kapcsolt akkumulátorok, fűtési rendszerek gyökeresen átalakították azt, amit ma az energetika jelent. Németországban már több, mint 300 ezer akkumulátor működik és kapacitásuk több, mint 2,5 gigawatt, amely iparági elemzések szerint 2030-ra 18 gigawattra emelkedhet.

Az energiamix megváltozása azonban országonként eltérő képet fest. A lenti ábra az Eurostat, a különböző energiaforrások a bruttó belföldi fogyasztásban betöltött arányának adatait mutatja. Az EU az általa felhasznált energiának 44%-át állítja elő, a maradék importból származik. Ahogy látható, míg a földgáz jelentős energiaforrás Olaszországban (40%), Hollandiában (35%) és Magyarországon (34%), addig a megújulók aránya Svédországban 48%, Dániában 41%, míg Franciaországban a rendelkezésre álló energia 41%-át, Svédországban pedig 25%-át az atomenergia tette ki.

Ahogy korábban a német példánál említettük, a hazai energiamixben is fontos szerepet kapnak a háztartási napelemek, azaz a HMKE (háztartási méretű kiserőmű). Jelenleg közel 2000 megawattnyi kapacitás ül több, mint 200 ezer lakóház tetején. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem csak családi házakról van itt szó, hanem az 50 kW-nál kisebb teljesítményű rendszerekről, azaz akár egy kisvállalkozás telephelyén lévő rendszer is ide sorolandó.

Ugyanakkor a 2022-es népszámlálási adatok szerint 179 ezer lakóházon biztosan van napelem). A teljes hazai napelem-teljesítmény pedig jelenleg kb. 5200 megawatt, azaz kb. 38%-nyi részarányt tesznek ki a háztartási méretű kiserőművek. Ebből is arra következtethetünk, hogy a HMKE fontos tényező a megújuló energiatermelésben. A napelemek teljes aránya a bruttó villamosenergia-felhasználásban jelenleg 10,7% (lásd lenti ábra), és ezzel a nukleáris és földgáz után a harmadik legfontosabb pillére a haza energiamixnek (az importot nem számítva). Fontos, ez az adat a HMKE kapacitásokat nem tartalmazza!

A hazánkat érintő korábbi elemzések arról szóltak, hogy a napelem kapacitás a 6 ezer megawattot 2030-ra érheti majd el. Ezek a számok ma már biztosan idejét múltak. A gyarapodást gyorsította az orosz-ukrán háború által okozott energiakáosz (megemelkedett és volatilis nyersanyagárak), míg korábban az elérhető olcsó hitelek, amelyek mind a megtérülést javították.

Ugyanakkor jelenleg számos kérdés lengi körül az iparágat, ugyanis az éves szaldó rendszer körüli kérdőjelek jelentősen rontják egy ilyen rendszer megtérülését. (Legutolsó információink szerint a már igényelt és/vagy telepített rendszerek megmaradnak éves szaldó elszámolásban). Egy biztos, továbbra is szükséges lesz ilyen rendszereket telepíteni, ahogy az akkumulátorok fejlődése is hozzájárul majd ahhoz, hogy még gazdaságosabban lehessen kiaknázni a nap energiáját.

A szövegben szereplő képek forrása: Mavir, MBH