A tőzsde varázsszavai: mi is az a longolás és shortolás?
Mit jelent a long-olás vagy a short-olás? A tőzsdei kifejezéseknek sokan szinte mágikus erőt tulajdonítanak, mellyel hatalmas vagyont lehet szerezni, vagy vállalatok, akár teljes országok pénzügyi folyamatait lehet kibillenteni. A valóságban a varázsszavak mögött átlátható és szabályozott tőzsdei stratégiák állnak, melyeket bárki megérthet és akár alkalmazhat is saját befektetései során. Elemzőnk leleplezi a tőzsde nagy bűvészmutatványait.
Legutóbbi cikkünkben a bika és a medve piacokról volt szó, most pedig két, ezekhez sok szállal kötődő fogalommal fogunk megismerkedi, ezek a long és short befektetések. Ez a két szó mára a tőzsdei szleng legalapvetőbb részévé vált, és ez nem csak az angolszász nyelvterületen van így. A longolás vagy shortolás kifejezések a magyar szakzsargonban is széleskörben elterjedtek, olyannyira, hogy mára ki is szorították a magyar „hosszra” venni, illetve „rövidre” vagy „besszre” (franciásan baisse) venni alakokat. Elterjedtségük okán a tapasztalt tőzsdecápáknak aligha kell bemutatni őket, a szárnyaikat bontogató kezdő befektetők kedvéért viszont fussuk át, hogy pontosan mit is értünk a kifejezések alatt.
A befektetők hosszú pozíciókat (long) hozhatnak létre értékpapírokban, például részvényekben, befektetési alapokban, devizákban, vagy akár származtatott termékekben is. A kereskedő, aki egy értékpapír longolására adja a fejét, arra játszik, hogy az általa birtokolt értékpapír árfolyama felfelé fog mozogni, azaz az áremelkedésből profitálhat. A longosok körében kedvelt az úgynevezett „buy and hold” (vedd és tartsd) stratégia. A „buy and hold” stratégiát követő kereskedők hosszútávon gondolkodnak. Az akár éveken keresztüli tartás megkíméli a befektetőt a piacok folyamatos figyelésétől, a belépés időzítése is kisebb szerepet kap ebben az esetben.
Most, hogy megtárgyaltuk, mit is jelent a hosszú pozíció, csavarjunk rajta egyet! Eddig azt állítottuk, hogy a longolás az értékpapír árfolyamemelkedésére való spekulációt jelenti, azonban ez nem feltétlen van így, az opciók esetében például a long jelentése némileg eltér attól, amit eddig megismertünk. Amikor egy befektető vételi opciót vásárol (call option), akkor valójában nincs eltérés, ugyanúgy az árfolyamok emelkedésére tesz. Amennyiben viszont úgy gondolja, hogy a portfóliójában található eszköz értéke csökkenni fog, úgy köthet rá egy eladási opciót (put option). Ebben az esetben a kereskedő, annak ellenére, hogy a termék esésére fogad az opció megkötésével, továbbra is long-ban marad, mert képes eladni a portfóliójában tartott mögöttes eszközt, hiszen birtokolja azt.
Ezzel pedig térjünk is át a short, avagy rövid pozícióra! A shortos arra fogad, hogy az általa shortolt értékpapír árfolyama csökkenni fog. A rövid pozíciónak két típusa van: fedezett vagy fedezetlen. A fedezetlen pozíció azt jelenti, hogy a kereskedő úgy ad el egy értékpapírt, hogy az nincs a birtokában.
Ez az eljárás több országban is tiltott, például Indiában teljes mértékben tilos ilyen ügyletet kötni, míg az Egyesült Államokban pusztán a részvények ilyesfajta shortolása esik tilalom alá. A fedezett short ellenben úgy néz ki, hogy a befektető egy szerződés keretében kölcsönkéri a shortolni kívánt értékpapírt a brókerétől, majd az így megszerzett eszközt azonnal el is adja, hogy később olcsóbban visszavehesse.
A kölcsönszerződésnek azonban ára van, kölcsönzési kamatot kell rá fizetni. A fedezett short nyitásánál továbbá rendelkezni kell megfelelő fedezettel (margin) is. A margin az a biztosíték, amit letétbe kell helyeznünk a brókerünknél, hogy ezzel biztosítsuk számára a hitelkockázat fedezetét. Kockázatát tekintve a long és a short pozíció jelentősen eltér egymástól. A long pozíció esetén a nyereségünknek nincs felső határa, hiszen az árfolyamoknak sincs. A veszteségünk ellenben maximum annyi lehet, mint amekkora tőkét befektettünk az adott termékbe.
A short pozíció ennek pont fordítottja. Az elméleti nyereségünk maximum 100% lehet (itt most nagyvonalúan eltekintünk a többszörös tőkeáttétel lehetőségétől), miközben a veszteségünk elméletileg bármekkora lehet. A gyakorlatban árnyalja a képet, hogy fedezet hiányában a brókerünk fedezetkiegészítési felhívást (margin call) intézhet hozzánk, amelynek nem teljesítése esetén a pozíció likvidálásra kerül.
A shortosok számára az egyik legnagyobb veszélyt az úgynevezett short squeeze jelenti. Short squeeze-ről akkor beszélünk, amikor egy erőteljesen shortolt eszköz árfolyama emelkedni kezd, majd erre az emelkedésre válaszul egyes befektetők elkezdik felszámolni a short pozíciójukat, azaz elkezdik venni az eszközt, ezzel még tovább tolják felfelé az árfolyamot.
Ez egy öngerjesztő folyamattá válik, amelynek végére a későn ébredő rövid pozícióban ülő kereskedők óriási veszteségeket szenvedhetnek el. Ennek egyik tankönyvi példája a Volkswagen 2008-as esete, amikor is pár nap alatt a 200 eurós szintről 1000 euróra száguldott a kurzus, majd esett össze ismét. Összességében az látszik, hogy a short pozíció magasabb kockázatot jelent a befektetők számára, mint egy long pozíció.
Végezetül nézzünk egy-egy híres befektetési sztorit, melyek a hosszú vagy rövid pozíciókhoz köthetők! A longosok közül talán az egyik legismertebb figura Warren Buffett, aki a közel nettó 117 milliárd dolláros vagyonával a világ egyik leggazdagabb emberének számít. Buffett a hosszútávon gondolkodó longos mintapéldája, egyik híres mondása az „Our favorite holding period is forever”, azaz „a kedvenc tartási időnk az örökké”. Az egyik legjövedelmezőbb pozíciója a Coca-Cola-ban van, amelyet 1988 óta tart, de az American Expressben lévő részesedése is 1994 óta megvan.
Manapság a legnagyobb szeletet az Apple jelenti a portfoliójában, ugyanakkor ez egy viszonylag „fiatal befektetés”. Buffett sokáig ódzkodott a technológiai cégektől, végül 2016-ban szánta rá magát, hogy bevásároljon az almás cég részvényeiből. A döntését nem bánta meg, 2016 és 2019 között 35 milliárd dollár értékben vásárolt részvényeket, az így kialakított pozíció ma 177.6 milliárd dollárt ér.
A longosoknál azonban többnyire nagyobb figyelem övezi a shortosokat, akik egy-egy tőzsdei összeomlás során gyorsan nagy pénzekre képesek szert tenni. Sokszor hallani negatív értékítéleteket velük kapcsolatban, felróják nekik, hogy mások kárán nyerészkednek, vagy hogy átkos tevékenységükkel visszafogják a piaci ralikat. Valójában azonban a shortosoknak fontos szerepük van a piac egészséges működése szempontjából, megjelenésükkel képesek csökkenteni az árfolyamok kilengéseit.
A világ egyik legismertebb short sztorija Soros György nevéhez fűződik, hírnevét az angol font elleni 1992-es spekulációja során szerezte. Ehhez kapcsolódóan egy kis történelem: az Európai árfolyam-mechanizmus (ERM) 1979-ben jött létre, célja az európai devizák árfolyamának stabilizálása és a közös európai fizetőeszköz bevezetése volt. Az ERM a résztvevő valuták árfolyamát a német márkához kötötte, amely akkoriban Európa legerősebb és legstabilabb valutája volt. Az ERM egy bizonyos sávon belül bizonyos ingadozásokat engedélyezett, de ha egy valuta elérte a felső vagy alsó határát, az adott ország központi bankjának be kellett avatkoznia a piacba, hogy a sávon belül tartsa az árfolyamot.
Az Egyesült Királyság kezdetben nem csatlakozott ehhez a rendszerhez, de 1990-ben mégis beadta a derekát. Soros, több más befektetővel együtt úgy vélte, hogy a font német márkához való rögzítése túl magas árfolyamon történt, és a Bank of England hosszútávon nem képes megtámasztani a brit fizetőeszközt, tehát annak értéke rövidesen esni fog. Erre a spekulációra alapozva a Soros által vezetett befektetési alap shortolni kezdte a fontot, vagyis gyakorlatilag márkára váltották a fontban felvett kölcsöneiket.
Sorosék meglátása rövidesen beigazolódott: 1992-ben az Egyesült Királyság kilépett az ERM rendszerből, a font pedig 15%-ot veszített az értékéből a német márka és 25%-ot a dollár ellenében. Bár előfordul, hogy a font bedőlését közvetlenül Soros shortolásával magyarázzák, valójában a brit fizetőeszköz önmagától is összeomlott volna, hiszen az árfolyam nem volt reális. A folyamatot azonban nyilvánvalóan felgyorsította a nagyszabású spekuláció, melynek következtében Soros György nagyságrendileg egymilliárd dollár hasznot tehetett zsebre.
MBH Bank: 1,1 százalékos növekedés várható az idei évben
A vámháború fennálló kockázatai jelentősen korlátozzák a hazai növekedési kilátásokat, ugyanakkor az európai gazdasági élénkítés pozitív hatásai inkább csak jövőre éreztetik hatásaikat, ezért az MBH Elemzési Centrum szakértői az idei évre 1,1 százalékra mérsékelték növekedési előrejelzésüket. Az év második felében…
Továbbra is gyenge számokat produkál az ipar – ágazati kitekintő
Márciusban szezonálisan és munkanaphatástól megtisztítva az ipari termelés 0,1%-kal haladta meg a februári szintet, és 5,4%-kal múlta alul a tavaly márciusit. Az első negyedévben az ipari termelés 4,4%-kal csökkent, így nem meglepő módon negatívan járult hozzá a Q1-es (még előzetes)…
Kína: egykori növekedési sztori, most a stabilitás a kérdés
A kínai gazdaság kilátásai megosztják a befektetőket, de az elterjedtebb álláspont nyugati szemmel inkább a pesszimizmus: a távol-keleti ország már biztosan túl van legdinamikusabb növekedési szakaszán, és az országot érintő strukturális problémák súlyosak.