Kérdésre válaszolva Christine Lagarde, az EKB elnöke elmondta, hogy a döntés egyhangú volt, nem is tárgyaltak más lehetőségről a mai ülés során. Megerősítette, hogy továbbra sem köteleződnek el egy előre eltervezett kamatpálya mellett, ülésről ülésre fognak dönteni.
Ma hajnalban 1,1530 körül mozgott az EURUSD kurzus. Reggelre az euró kisebb erősödést mutatott, sokáig az 1,1540-1,1560-as sávban mozgott az árfolyam. Késő délelőtt viszont megindult a dollár izmosodása és 1,1525-ig szúrt le az euró-dollár kereszt. A kamatdöntés bejelentését nagyjából 1,1540-nél várta az árfolyam. A kamatdöntés után a dollár erősödni kezdett, egészen 1,1520 környékéig, ezután ezen szint környékén ingadozott az euró-dollár kurzus.
Az EKB frissítette a mai ülés során gazdasági prognózisait is. 2026-ban és 2027-ben magasabb inflációt várnak, mint márciusban, a növekedési prognózist némileg rontották. Az inflációs alappálya módosításának hátterében a megnövekedett energiaárak és ezek várható átgyűrűző hatása áll. Az EKB arra számít, hogy az élelmiszer és szolgáltatás inflációban is megjelenik majd a háború hatása. A növekedést lefelé, az inflációt felfelé mutató kockázatok övezik, az EKB előrejelzései ezen a linken olvashatók.
Lagarde a sajtótájékoztatón elmondta, hogy az első negyedévben látott gazdasági teljesítményt leginkább a belső kereslet és az export támogatta. A közel-keleti konfliktussal szemben a feldolgozóipar egyelőre ellenállóbbnak bizonyul, a szolgáltatóipari felmérésekben látszanak a lassulás jelei. Az EKB arra számít, hogy a belső kereslet kissé visszaeshet, a magasabb energiaárak és a csökkenő bizalom nyomán. A védelmi és digitális beruházások várhatóan segítik majd a gazdaságot, de a magasabb energiaköltségek itt is negatív kockázatokat jelentenek.
Az inflációval kapcsolatban Lagarde azt mondta, hogy még 2027 első felében is a 2%-os célérték feletti értékekre számítanak, de a jövő év második felében ismét visszatérhet majd a célra az áremelkedés üteme. Kockázatként leginkább az energiaárak magas szinten ragadását említette az elnökasszony, emellett az ellátási láncok szakadásának lehetősége és a kereskedelmi feszültségek fokozódása is ronthatja a kilátásokat.
Az elmúlt napokban-hetekben olyan hírek jelentek meg, hogy az EKB a mai kamatemelést egyfajta biztosítéknak szánja majd. Lagarde ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy felesleges ilyen jelzőkkel illetni a döntést, hiszen mind az inflációs adatok, mind az új előrejelzések azt mutatják, hogy indokolt volt a lépés.
Arra a kérdésre, hogy mikor csökkentheti esetleg újra a kamatokat az EKB, Lagarde azt mondta, hogy jelenleg jól pozícionáltak és ismét azt hangsúlyozta, hogy ülésről ülésre fognak majd dönteni az irányadó ráta mértékéről.
Kamatkilátások:
A közel-keleti konfliktust nem sikerült lezárni az elmúlt hetekben. Az erre irányuló törekvéseknek és a Hormuzi-szoroson sokszor lekapcsolt jeladókkal áthaladó olajszállító tankereknek köszönhetően az olaj világpiaci ára megközelítette a 90 dollárt, de ez még mindig nagyjából 20-25 dollárral magasabb, mint a konfliktus előtt. Az infláció már 3% fölött jár az eurózónában, ilyet utoljára 2023 szeptemberében láthattunk. Az tehát nem kérdés, hogy a mai kamatemelés indokolt volt, kérdés, hogy kell-e folytatni a szigorítást, vagy a mai döntés elégnek bizonyul majd a későbbiekben. Mi jelenleg azt gondoljuk, hogy további emelésre nem lesz szüksége a Kormányzótanácsnak, de ebben azért látunk kockázatokat, hiszen az iráni háború lezárása egyre csak húzódik. Az április kamatdöntő ülés utáni kommentárunkban még úgy fogalmaztunk, hogy kedvező esetben akár már 2026 végén is újra 2%-ra csökkenhet a betéti ráta. Azt gondoljuk, hogy ennek valószínűsége érdemben csökkent azóta, és már optimális esetben is a kamatszint tartása lehetséges. Emellett felmerül még az a kérdés is, hogy mit gondolna a piac az EKB hitelességéről, ha egy 25 bázispontos kamatemelés után fél évvel már a kamatcsökkentés kerülne az asztalra.
Az EKB gazdasági prognózisa
Készítette:
Sümegi Ákos, makrogazdasági elemző
