Az MNB is megvárja az iráni háború további piaci hatásait
Várakozásunknak és a piaci konszenzusnak megfelelően márciusban 6,25%-on hagyta az alapkamatot az MNB, a
kamatfolyosó sem változott.
Várakozásunknak és a piaci konszenzusnak megfelelően márciusban 6,25%-on hagyta az alapkamatot az MNB, a
kamatfolyosó sem változott.
Márciusban még arról szólt a fáma, hogy az Egyesült Államok gazdasága bajban van: az atlantai FED GDPNow modellje súlyos, 2,7% körüli GDP zsugorodást becsült az első negyedévre, erről pedig itt írtunk is egy cikket*. Most már látszólag egész más szelek fújnak, és a jegybank számításai szerint a második negyedév fergeteges lesz, a június 2-án frissített becslés szerint 4,6%-os bővülést érhet el a világ legnagyobb gazdasága. De hogy lehetséges ilyen éles váltás? Mi van a számok mögött?
A tavalyi év második felétől és 2025. elejére egyre világosabbá vált, hogy az amerikai gazdaság növekedési lendülete megtorpant (Consumer Sentiment Index drasztikus visszaesése, Manufacturing PMI mutató ingadozása) és az S&P 500 visszaesése nem pusztán ciklikus jelenség, hanem strukturális kérdéseket is felszínre hoz. A részvénypiaci korrekció mögött többek között a túlzott piaci koncentráció, a fiskális túlterjeszkedés és a technológiai szektor jövőjét övező stratégiai bizonytalanság áll.
A januári 5,5% után februárban átlagosan 5,6%-kal emelkedtek a fogyasztói árak idehaza. Az általunk és az elemzői konszenzus által is várt dezinfláció (várt 5,3%) tehát nem tudott még elindulni. Az előző hónaphoz képest 0,8%-kal nőttek az árak, szemben az általunk várt 0,5%-kal. Az éves maginfláció a fő adathoz képest is gyorsabban, 5,8%-ról 6,2%-ra emelkedett februárban. A maginfláció 2023 decembere óta nem látott magas szintre emelkedett, ami az inflációs nyomás további erősödését jelzi.
Az MNB ma a vártnak megfelelően 6,50%-on tartotta az irányadó kamatot. A kamatfolyosó két széle is maradt 5,50%, illetve 7,50%. Az előzetes várakozások, a felfutó infláció, illetve a korábbi jegybankári kommentárok (Pleschinger Gyulától és Virág Barnabástól) is nagyon valószínűtlenné tettek bármilyen más döntést a mai napra.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) küldetésének tekinti, hogy a szektorban havi rendszerességgel végzett felmérés segítségével reális helyzetjelentéssel és lehetséges jövőbeli szcenáriókkal szolgáljon a vállalati szereplők gazdasági állapotát illetően. Az úgynevezett konjunktúrafelmérés-sorozat legutóbbi, 2025 januárjára vonatkozó eredményei a jelenlegi helyzet és a várakozások összevetésében kettős, de meghatározóan negatív képet festenek. De pontosan mely tényezők felelősek a részeredmények alapján képzett index egy hónapon belüli négy ponttal történő csökkenéséért?
Reálbér-emelkedés, stabilizálódó beruházások és a fogyasztás további élénkülése várható 2025-ben, melyeknek köszönhetően a gazdasági teljesítményre vonatkozó kilátások kedvezőbbek 2024-hez képest – derült ki az MBH Bank legfrissebb makrogazdasági előrejelzéseket bemutató sajtóeseményén. Az MBH Elemzési Centrum legfrissebb prognózisa szerint az idei év utolsó negyedévére a gazdasági növekedés elérheti a 4 százalékot, míg az egész éves GDP-növekedés 2,6 százalék körül alakulhat. A gazdaság pályáját a lassan javuló külpiaci környezet is segíti, ugyanakkor továbbra is erős inflációs nyomás jellemzi a gazdaságot.
Az előző havi, augusztusi adatokhoz viszonyítva nem indult jól az ősz a kiskereskedelemben. Ha az év első 9 hónapját nézzük, éves bázison hónapról hónapra emelkedett a kiskereskedelmi forgalom (az alacsony bázis miatt), azonban ha havi szinten nézzük az ágazat teljesítményét, akkor azt lehet látni, hogy a lakossági fogyasztás nem a várakozásoknak megfelelően indult be. Az üzleti bizalmi index is ezt támasztja alá: a kereskedelem alindexe nagyot romlott októberben, így ez vált a legpesszimistább ágazattá. A nettó reálbérek növekedése továbbra is 9% felett alakult augusztusban, várakozásunk szerint a többletjövedelem egyre nagyobb része csapódhat le a hazai kiskereskedelemben az év végéhez közeledve. Az Elemzési Centrum a szeptemberi adatok után a 2024-re előrejelzett kiskereskedelmi forgalom éves 3%-os növekedési prognózisában lefelé mutató kockázatot lát.
Donald Trump kampányának egyik fontos mondása, hogy vissza kell szerezni a feldolgozóipar egy részét, és ezzel új munkahelyeket teremteni az amerikai gazdaság számára. Ennek eléréséhez az importvámok emeléséhez/bevezetéséhez folyamodna a republikánus jelölt. A volt elnök több kampányesemény, illetve interjú során kifejtette, hogy a kínai termékekre 60-100%-os vámtételeket vezetne be. Nem kímélné azonban az USA partnereit sem, az Európai Unióból származó termékeket is 10-20%-os vámmal terhelné. Na de mégis mit okozhatna ez a lépés az amerikai – és ami talán minket, európaiakat még inkább izgat – az európai gazdaság esetében?
Miért tudott a magyar bankszektor egy recessziós évben kimagasló profitot elérni? Különlegesen jó üzleti döntések, vagy inkább egyedi külső körülmények állnak az elmúlt másfél év kimagasló eredményessége mögött?