A globális átlaghőmérséklet további emelkedése, a biodiverzitás csökkenése és az éghajlatváltozás társadalmi, gazdasági hatásai sürgetik a klímavédelmi intézkedések gyorsabb finanszírozását.
A mezőgazdasági finanszírozásban az elmúlt években dinamikusan terjednek az mesterséges intelligencia (MI) alapú hitelkockázat-elemzési megoldások; ezt a trendet a fintech cégek, agrárbankok és kutatóintézetek együttműködése, valamint uniós digitalizációs kezdeményezések ösztönzik. A mezőgazdaság speciális kockázati profilja (jelentős időjárásnak való kitettség, illetve az ehhez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó terményár-ingadozás és bevételi szezonalitás) miatt az MI lehetővé teszi a hagyományos, múltbeli pénzügyi adatoknál sokkal dinamikusabb és részletesebb kockázatbecslést.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) küldetésének tekinti, hogy a szektorban havi rendszerességgel végzett felmérés segítségével reális helyzetjelentéssel és lehetséges jövőbeli szcenáriókkal szolgáljon a vállalati szereplők gazdasági állapotát illetően. Az úgynevezett konjunktúrafelmérés-sorozat legutóbbi, 2025 januárjára vonatkozó eredményei a jelenlegi helyzet és a várakozások összevetésében kettős, de meghatározóan negatív képet festenek. De pontosan mely tényezők felelősek a részeredmények alapján képzett index egy hónapon belüli négy ponttal történő csökkenéséért?
Az e-közigazgatás, más néven e-kormányzat, mint a modern kor zöld átállást kísérő kulcskomponense egyre nagyobb mértékben írja át az egyes nemzetállamok korábban bevett, az online ügyintézés térhódítása előtt irányadó gyakorlatait. Ennek fényében érdemes górcső alá venni, hogy a dinamikusan terjedő elméleti és gyakorlati megoldások miként hatnak a bankszektor mindennapi működésére, azaz a banki tevékenységek során milyen technológiai és ügyfélközpontú, támogató intézkedések ismerhetők fel.
A bankszektor és a tudományos szféra tevékenységéről kevesek gondolnák, hogy azok érdemben is keresztezhetik egymás útját. A két „világ” elképzeléseibe és törekvéseibe mélyebben betekintve azonban számos kapcsolódási pont fedezhető fel. Mi több, a kapcsolat sok esetben aktívan kétirányú: a bankok kiterjedt szolgáltatási spektrumuk révén a tudományos élet előmozdítása szempontjából specifikus területeken vállalhatnak szerepet, míg a tudományos kutatások ugyancsak aktívan közreműködhetnek a bankok technikai fejlődésének, ügyfélkiszolgálási módszereinek, helyzetének és megítélésének alakulásában.
A biztosítási társaságok számára komoly kihívást jelent az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó káresetek kezelése, melyek száma az utóbbi időben folyamatosan növekszik. Az MBH Research & Knowledge Center kutatói rámutatnak: piaci felmérések szerint a szektornak mind termékkínálatát, mind árazását tekintve alkalmazkodnia kell a klímaváltozás miatt jelentkező szélsőséges időjárási viszonyok hatásaihoz.