Az „Omnibus” reform és a szabályozási visszalépés
2025 végén az EU elfogadta az úgynevezett “Omnibus“ csomagot, amely jelentősen egyszerűsítette a vállalati fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségeket. A 2026 elején véglegesített változtatások egyik legfontosabb eleme, hogy jelentősen kevesebb vállalat tartozik a kötelező ESG-jelentéstétel hatálya alá: a küszöbértékeket jelentősen megemelve a korábbi 250 fős határértékről 1000 fő feletti alkalmazotti létszámhoz kötve. Ez rövid távon csökkenti a vállalatok adminisztratív terheit, de egyben beszűkíti azt az adatbázist is, amelyre a bankok hitelkockázati és fenntarthatósági elemzéseiket építik. A pénzintézetek számára ez azért kritikus, mert a fenntarthatósági kockázatok (ideértve a klímakockázatok, átállási kockázatok és az ellátási lánc-sérülékenységek aspektusait) egyre inkább beépülnek a prudenciális szabályozásba. Miközben tehát a vállalatok kevesebb adatot szolgáltatnak, a bankoknak továbbra is – sőt, intenzívebben – kell ESG-alapú kockázatértékelést végezniük.
Az ESG-adatparadoxon
Ez létrehozott egy úgynevezett ESG-adatparadoxont: a bankoknak több fenntarthatósági információra van szükségük, miközben kevesebb strukturált adat áll rendelkezésre. Az Európai Központi Bank (European Central Bank – ECB) már figyelmeztetett arra, hogy a túlzott dereguláció gyengítheti a pénzügyi stabilitást, mert a bankok nem tudják megfelelően modellezni ügyfeleik klímakitettségét. Az ECB külön kiemelte, hogy a vállalati fenntarthatósági riportok kulcsszerepet játszanak a hitelkockázat becslésében és a portfóliók dekarbonizációs terveiben. A probléma különösen a KKV-szektorban súlyos. Bár a kis- és középvállalatok többsége kikerült a kötelező jelleggel jelentést tevők köréből, a banki hitelportfóliók jelentős része ezen a szektoron alapul. Ez azt jelenti, hogy a pénzintézetek gyakran becslésekre, külső ESG-szolgáltatókra vagy ügyfélkérdőívekre kénytelenek támaszkodni.
A greenwashing kockázata erősödik
Az ESG-adathiány másik következménye a greenwashing (zöldre festés) erősödése. A bankok számára standardizált, auditált fenntarthatósági adatok nélkül nehezebb ellenőrizni, hogy egy vállalati működés valóban fenntartható-e, vagy csak marketingcélból hangsúlyoz „zöld” narratívákat. Az ECB 2025-ös elemzése szerint a greenwashing elleni fellépéshez erősebb, nem pedig gyengébb adatközlési rendszerre lenne szükség. A jelenlegi szabályozási enyhítés ezzel ellentétes irányba mutat. Ez a banki termékek szintjén is problémát jelent: egy „zöld hitel” vagy „fenntartható kötvény” hitelessége ugyanis alapvetően attól függ, hogy az alapul szolgáló vállalati adatok mennyire megbízhatóak.
A transition finance jövője bizonytalanná válik
A bankrendszer számára a következő nagy kihívás az úgynevezett transition finance, vagyis azoknak a vállalatoknak a finanszírozása, amelyek még nem tekinthetőek általánosan fenntartható működésű szereplőknek, de hiteles átállási tervvel rendelkeznek. 2026 elején azonban az EU “Omnibus“ reformja több ponton gyengítette az átállási folyamatok koordinációját. Ez azt jelenti, hogy a bankok kevésbé látják, mely vállalatoknak van valódi dekarbonizációs stratégiája. Ez növeli a finanszírozási bizonytalanságot és lassítja a zöld átmenetet. Mindez azért is kritikus, mert a gazdaság nem egyik napról a másikra válik „zölddé”, az átmenet finanszírozása nélkül a nettó zéró célok elérhetetlenek.
Következtetés: kevesebb szabály, nagyobb kockázat?
A fenntartható bankolás 2026-os évi egyik legnagyobb dilemmája az, hogy miként lehet egyszerre csökkenteni a vállalatok adminisztratív terheit és egyúttal fenntartani a pénzügyi rendszer számára szükséges ESG-transzparenciát. A jelenlegi trendek azt mutatják, hogy az EU a versenyképességi szempontokat előtérbe helyezve lazít a szabályozáson. Rövid távon ez segítheti a vállalatokat, de hosszabb távon gyengítheti a bankrendszer fenntarthatósági kockázatkezelését. A fő kérdés már nem az, hogy szükség van-e ESG-adatokra, hanem az, hogy ki fogja ezeket előállítani, milyen minőségben, és milyen költséggel. A fenntartható banki működés jövője így egyre inkább adatminőségi kérdéssé válik: ha nincs megbízható adat, nincs megbízható zöld finanszírozás sem. Ez pedig nemcsak a bankok, hanem az egész európai zöld átmenet sikerét veszélyeztetheti.
Felhasznált források:
ESG News (2025): EU Lawmakers Scale Back Sustainability Rules, Raising Thresholds for Corporate Reporting and Due Diligence. (Elérhető: https://esgnews.com/eu-lawmakers-scale-back-sustainability-rules-raising-thresholds-for-corporate-reporting-and-due-diligence/)
ESG Today (2025): ECB Warns EU Against Removing 80% of Companies from Mandatory Sustainability Reporting. (Elérhető: https://www.esgtoday.com/ecb-warns-eu-against-removing-80-of-companies-from-mandatory-sustainability-reporting/)
Directive (EU) 2026/470 of the European Parliament and of the Council of 24 February 2026 amending Directives 2006/43/EC, 2013/34/EU, (EU) 2022/2464 and (EU) 2024/1760 as regards certain corporate sustainability reporting requirements and certain corporate sustainability due diligence requirements. (Elérhető: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A32026L0470&qid=1772125046184)
Green Central Banking (2025): EU sustainability omnibus package approved, ESRS data points reduced. (Elérhető: https://greencentralbanking.com/2025/12/18/eu-sustainability-omnibus-package-approved-esrs-data-points-reduced/)
