Milyen választ ad a biztosítási szektor az éghajlatváltozás okozta kihívásokra?

A biztosítási társaságok számára komoly kihívást jelent az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó káresetek kezelése, melyek száma az utóbbi időben folyamatosan növekszik. Az MBH Research & Knowledge Center kutatói rámutatnak: piaci felmérések szerint a szektornak mind termékkínálatát, mind árazását tekintve alkalmazkodnia kell a klímaváltozás miatt jelentkező szélsőséges időjárási viszonyok hatásaihoz.

A globális éghajlatváltozás számos egyéb közvetlen és közvetett hatása mellett mind gazdasági, mind társadalmi szempontból anyagi kockázatot jelent. A következmények mindannyiunk számára egyre nyilvánvalóbbak: elegendő, ha az olyan fizikai kockázati tényezők gyakoriságának és súlyosságának alakulására gondolunk, mint az áradások, aszályok és tüzek.

Európai kitekintéssel élve, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) szerint a természeti katasztrófák kárenyhítését célzó biztosítási rendszerben jelentős rés (lefedetlenség) figyelhető meg: jelenleg a szélsőséges időjárási viszonyok által okozott potenciális gazdasági veszteségek mindössze negyede biztosított. Az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok biztosítottsága és azok árképzése széles körben növekvő aggodalmat jelent, mely bizonytalanság megfelelő ellenintézkedések hiányában várhatóan a biztosítási lefedetlenség további növekedéséhez vezet.

A természeti folyamatok és gazdasági trendek alapján valószínűsíthető, hogy a fizikai kockázat-kitettség fokozódásán alapuló biztosítási igény-növekedés az idő múlásával emeli a kockázat-alapú díjszintet, ami rontja a hosszú távú megfizethetőséget és az éghajlattal kapcsolatos veszélyek fedezését célzó termékek elérhetőségét. A részben vagy egészben éghajlatváltozáshoz köthető természeti katasztrófák megnövekedett gyakorisága és súlyossága emellett a biztosítók számára megnehezítheti a jövőbeli veszteségek becslését és termékeik megfelelő árképzését.

Az EIOPA megoldásként látja olyan innovatív biztosítási termékek kifejlesztését, amelyek ösztönzik a megelőzést; például alacsonyabb díjakat kínálnak az éghajlattal kapcsolatos alkalmazkodási intézkedéseket végrehajtó kötvénytulajdonosok számára. Az ilyen intézkedések kulcsfontosságúak a termékek jövőbeni elérhetősége, végső soron a biztosítási arány kedvezőbbé tétele szempontjából.

Kontinensünkön túli kitekintéssel élve, a biztosítótársaságok éghajlati szélsőségekre adott válaszlehetőségeire az Amerikai Egyesült Államokban különösen nagy figyelem irányul. A problémakör volumenét illetően az egyik USA-beli szövetségi szabályozó hatóság úgy véli, hogy az éghajlatváltozásból fakadó lehetséges károk mértéke a 2008-as pénzügyi válságot kiváltó jelzáloghitel-krízis következményeihez lesz hasonló.

A Deloitte Center for Financial Services a szabályozó szervek és biztosító társaságok éghajlatváltozással összefüggésben értelmezett kapcsolatrendszerét és a felmerülő kihívások kezelésének lehetőségeit az általa végzett Insurance Regulator State of Climate Risks Survey nevű felméréssel kívánta feltárni. Az eredmények értékelése nyomán kiderült, hogy az USA állami biztosítási szabályozóinak többsége arra számít, hogy a biztosítótársaságok valamennyi típusú éghajlatváltozási kockázata közép- és hosszú távon növekedni fog, beleértve a fizikai kockázatokat, a felelősségi kockázatokat és az átállási kockázatokat.

A megkérdezett szabályozók több mint felének álláspontja szerint az éghajlatváltozás rendszerszintű hatása valószínűleg nagy vagy rendkívül nagy lesz. További bizonytalanságot sugall, hogy a válaszadó szabályozók egyharmada nem tudja felmérni, hogy a biztosítók mennyire felkészültek az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok pénzügyi stabilitásra gyakorolt lehetséges hatásaira. A felkészültek közül is mindössze néhány válaszadó vélte úgy, hogy a biztosítók nagyrészt vagy teljesen felkészültek.

Az elemzők meglátásai alapján a helyzet javításához nagyban hozzájárulna, ha a biztosítók aktívabbá válnának az éghajlattal kapcsolatos kockázatok felmérése és mérséklése terén. Ez reálisabb képet nyújtana a szabályozó hatóságok részére, hogy a biztosítók milyen mértékben felkészültek a szélsőséges időjárási eseményekkel szemben, illetve a válaszul hozott döntéseik mennyire megalapozottak.

A megoldások felderítése érdekében a Deloitte felmérése több olyan lehetséges intézkedést is azonosít, amelyek révén a biztosítók a hosszú távú, éghajlatváltozást érintő felkészültsége fokozható. A hitelminősítő intézetekkel és vezető környezetvédelmi és kockázatkezelési szakértői interjúkkal kiegészített elemzés alapján ezek az alábbiak:

• az éghajlatváltozásból eredő kockázatok mélyebb integrációja,
• az éghajlatváltozásból eredő kockázatok fejlett elemzési módszerekkel történő értékelése,
• az éghajlatváltozásból eredő kockázatok szervezeti szintű elemzése,
• a döntéshozókkal való szorosabb együttműködés,
• a közigazgatási szervekkel való szorosabb együttműködés.

Az éghajlatváltozással összefüggésben értelmezett megfizethetőség, a rendelkezésre állás biztosítása, valamint a pénzügyi stabilitás kezelése közötti egyensúly kialakítása érdekében, továbbá az egyenlőbb versenyfeltételek és egy stabil piac megteremtése céljából a biztosítóknak a következőkre is összpontosítaniuk kell:

• az éghajlattal kapcsolatos kockázatok értékelésének előtérbe helyezése, miközben hosszú távú intézkedéseket tesznek az ilyen kitettségek mérséklésére,
• holisztikus megközelítés alkalmazása az éghajlattal kapcsolatos kockázatok kezelésére, integrálva azokat a vállalati kockázatkezelési tevékenységeikbe,
• aktív szerepvállalás annak érdekében, hogy felkészültségük mértéke jobban bemutassák a szabályozók, az elemzők és az ügyfelek számára.

Mint számos egyéb kihívás, amellett, hogy egyre növekvő kockázatot jelent, az éghajlatváltozás egyúttal lehetőséget is teremt a biztosítási szektor számára. A kockázatkezelés proaktív megközelítésével a biztosítók nem csak a kötvénytulajdonosokat védik a veszteségektől, hanem szavatolják termékeik hosszú távú rendelkezésre állását és csökkentik a biztosítási költségeket.

Fontos azonban kiemelni, hogy a gazdaság és a társadalom klímaváltozáshoz való megfelelő alkalmazkodása a biztosítási ágazat hatáskörén túlmutató, kísérő intézkedéseket is megkövetel. Ezek támogatására a köz- és magánszféra-partnerségek kialakítása mellett az állami szereplők részt vehetnek az éghajlattal kapcsolatos adatok gyűjtésének és megosztásának javításában, valamint az éghajlatváltozáshoz kötődő tudatosság kialakításában és növelésében.