Nettó zéró törekvések, avagy célok vs kilátások a kihívások tengerében 

Az elmúlt évek szakpolitikai iránymutatásai és törekvései jelentős előrelépést jelentenek a klímaváltozás elleni küzdelem folyamatában. A közzétett információk alapján azonban úgy tűnik, az ambíciókat megfogalmazó és azokat megvalósítani szándékozó szereplők előrehaladási felülvizsgálataik nyomán kénytelenek felismerni, hogy egyes kezdeményezések nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket.

Az egyes klímavédelmi kérdéseket taglaló találkozók és a nyomukban születő egyezmények kapcsán sok esetben már eddig sem volt egyértelműen meghatározható, hogy a mérleg egyik serpenyőjében elhelyezkedő, döntően optimista és a vele szemben halmozódó, döntően pesszimista vélemények hatására mely irányban történik nagyobb kilengés. Az eltérő mértékben megalapozott megállapítások közül azonban olykor érdemes kiragadni egy-egy szemelvényt, melyek tudományos hátterük révén várhatóan nagyobb visszhangot keltenek.

A Climate Crisis Advisory Group (CCAG) nevű független kutatócsoport publikációjában például a szakértők kiemelik, hogy a jelenlegi felmelegedési trendek nyomán a 2050-re kitűzött karbonsemlegességi célok újra-ütemezése, illetve sokkal hatékonyabb technológiai megoldások azonnali foganatosítása lenne indokolt. Mindezt arra alapozzák, hogy vizsgálataik szerint még egy konzervatív mértékű fejlődési útvonal bejárása mellett sem sikerül majd tartani az iparosodás előtti időszak átlaghőmérsékleti referenciaértékéhez viszonyított 1,5 Celsius-fok-többleten belül maradást. Amely még inkább figyelmeztető, hogy ezen pont túllépése várhatóan nem 2050-ben, hanem már 2030 előtt bekövetkezhet. Hogy mi okozhat szignifikáns pozitív elmozdulást? A CCAG szerint ehhez már nem nettó zéró, hanem nettó negatív sémák szerint kell gondolkodnunk. Ennek viszont az elméleti sík kereteiből történő kiszabadítása több mint kihívásokkal teli. A Medium egy kritikai hangvételű írásában szakmai kimutatásokra hivatkozva kiemeli, hogy a karbonsemlegesítési törekvések az esetek nagy százalékában a gazdasági növekedést rövidebb vagy hosszabb távon is negatívan befolyásolják – de legalábbis a vállalatvezetők ezt feltételezik ezekről a zöldítési megoldásokról. Ennek nyomán a vállalati döntéshozók gyakran vonakodva állnak a nagyobb célokat szolgáló, s olykor csak közvetve vagy nem anyagi természetben megtérülő változtatásokhoz.

Ez a felfogás pedig az ellátási láncok szövevényessége és a jelentéstételi kötelezettségek miatt nem egymástól elszigetelt esetek térképét, hanem karbonsemlegességi szempontból elégtelenül működő rendszereket eredményez. Mindezeknek következményei pedig rendkívüli bejelentésekhez vezetnek. Erre egy példa az egyesült királyságbeli székhellyel rendelkező, Európában több szempontból piacvezető HSBC Bank plc közleménye. Az intézmény saját és ellátási láncára kiterjedő, 2030-ra kitűzött nettó zéró terveit belső vizsgálataik nyomán alapjaiban újra kellett gondolni. Habár a bank a megelőző, 2024-es évben jelentős lépéseket tett a karbonintenzív szektorok támogatásának csökkentésére, de mindezek hosszabb időtávon értelmezhető kedvező hatásai és a partnerek zöld átállási státusza miatt a kibocsátásmentesség új dátumaként 2050-et jelölték meg. Ez ugyan egybecseng számos más nagyvállalat hasonló célkitűzéseinek mérföldköveivel, azonban mégis egy intő jelként szolgál arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi intézkedések hatékonysága milyen mértékben szolgálja a megfogalmazott célokat.

Úgy fest, hogy a rendkívüli komplexitásában értelmezendő, karbonsemlegesítési lépések megvilágítása legalább két megközelítést igényel. Először is a jelek arra mutatnak, hogy a nagyvállalatoknak a korábban kitűzött célok mérföldkövekig történő megvalósítása komoly nehézséget okoz. Ha a versenyképesség egyes vetületeit vizsgáljuk, akkor ez különösen igaz. Másodsorban pedig a kinyilatkoztatott ambíciókat felülírják azon kutatási eredmények, melyek sokszor idő előtt megcáfolni látszanak az átállást elősegítő intézkedések és technológiák hatékonyságát, s határozott és azonnali változások szükségességét hangoztatva az érintett felekre további nyomást helyeznek. Ehhez még hozzájárul az elméleti vonatkozások gyakorlati implementációjának kihívása, mely minden egyéb mellett olyan akadály, melyet kompromisszumok nélkül bizonyosan lehetetlen leküzdeni.

Felhasznált források:

https://www.iema.net/articles/net-zero-by-2050-too-little-too-late-scientists-warn
https://acjsissons.medium.com/is-net-zero-good-or-bad-for-growth-adc58500063f
https://www.esgdive.com/news/hsbc-delays-net-zero-emissions-goal-by-20-years/740510