A szeptemberi csökkenés után októberben visszakorrigált a kiskereskedelmi forgalom, azonban a 2021-es bázist nem haladta meg. Ezzel egyelőre nem sikerült kitörni az április óta tartó stagnálásból. Éves szinten az élelmiszer kategória forgalma húzta a növekedést, ugyanakkor a havi szinten mért 1,2%-os emelkedés a gépjármű-üzemanyag kategóriának tudható be, enélkül szerényebb, 0,7%-os lenne a növekedés. A bizalmi indexekben kedvezőtlen trend látszik, ugyanis még mindig a kereskedelem számít a legpesszimistább ágazatnak, a fogyasztói bizalom pedig hirtelen fordulattal egy éves mélypontjára került. A nettó reálbérek növekedése továbbra is 9% felett alakult októberben, és bár a harmadik negyedévben még mindig jelentős részben vásárolnak szolgáltatásokat a fogyasztók, várakozásunk szerint idővel a többletjövedelem egyre nagyobb része csapódhat le a hazai kiskereskedelemben az év végéhez közeledve.
Az MNB és a régiós országok jegybankjainak bankkártyahasználati adatait vizsgálva elmondhatjuk: bár egyre többet költünk külföldön, ez korántsem csak Magyarországra jellemző. A járványidőszak után mindegyik vizsgált országban nagyobb ütemben növekedtek a külföldi költések, mint azelőtt, ebben pedig egyértelműen Lengyelország vezet.
Az előző havi, augusztusi adatokhoz viszonyítva nem indult jól az ősz a kiskereskedelemben. Ha az év első 9 hónapját nézzük, éves bázison hónapról hónapra emelkedett a kiskereskedelmi forgalom (az alacsony bázis miatt), azonban ha havi szinten nézzük az ágazat teljesítményét, akkor azt lehet látni, hogy a lakossági fogyasztás nem a várakozásoknak megfelelően indult be. Az üzleti bizalmi index is ezt támasztja alá: a kereskedelem alindexe nagyot romlott októberben, így ez vált a legpesszimistább ágazattá. A nettó reálbérek növekedése továbbra is 9% felett alakult augusztusban, várakozásunk szerint a többletjövedelem egyre nagyobb része csapódhat le a hazai kiskereskedelemben az év végéhez közeledve. Az Elemzési Centrum a szeptemberi adatok után a 2024-re előrejelzett kiskereskedelmi forgalom éves 3%-os növekedési prognózisában lefelé mutató kockázatot lát.
A havi alapú stagnálás megtört, és ismét a 2021-es szint fölé került a forgalom volumene. Legnagyobb mértékben az élelmiszer kereskedelem járult hozzá az éves bővüléshez, és havi alapon is csak ez a kategória tudott növekedni. A fogyasztói bizalom az augusztusi növekedés után szeptemberben hibahatáron belül csökkent. A nettó reálbérek növekedése továbbra is 9% felett alakult júliusban, várakozásunk szerint a többletjövedelem egyre nagyobb része csapódhat le a hazai kiskereskedelemben az év végéhez közeledve.
2024 második negyedévében tavalyhoz képest csökkent a szállított áru tömege, a mostani az elmúlt évtized leggyengébb második negyedéve, 15,8%-kal elmaradva a járvány előtti szinttől. Az elkövetkező időszakban inkább a belföldi fuvarpiacon számítunk némi élénkülésre.
A kiskereskedelmi forgalmi adat a vártnál rosszabbul alakult júniusban. Ugyanakkor a legutóbbi, várakozásokat meghaladó, júniusi bérnövekedési adatok (14,8% vs. várt: 13,5%) alapján számítani lehet arra, hogy a vásárlók óvatossága idővel oldódni fog, és a fogyasztás visszatér az emelkedő pályára. Bíztató tény, hogy a kiskereskedelmi forgalom visszaépülése lassú, de stabil folyamat.
Májusban lényegében stagnált a kiskereskedelmi forgalom, a benzinkutak forgalma nélkül azonban 0,6% a havi alapú növekedés. A fogyasztói bizalom növekvő trendje az utóbbi időben ellaposodott, március óta lényegében stagnál. A nettó reálbérek már a 2023-as év nyarának végétől dinamikus emelkedésnek indultak, így számítani lehet arra, hogy a vásárlók óvatossága oldódni fog, és a fogyasztás visszatér az emelkedő pályára. Ez a folyamat október óta – a kisebb ingadozások ellenére is – egyértelműen érzékelhető, úgyhogy azt várjuk, hogy az idei gazdasági növekedés egyik fő támasza a lakossági fogyasztás újbóli megerősödése lesz.
A nemzetközi közúti fuvarozás és a légi áruszállítás érdemi növekedést mutatott az idei első negyedévben, és középtávon a raktározási szektor előtt is pozitív kilátások állnak. Az MBH Bank elemzője megvizsgálta a logisztikai ágazat legfontosabb folyamatait.
Kiemelt figyelmet élvez idén is a hazai kiskereskedelem. Az ágazat sokak által várt, év elejére datált „felpörgése” későbbre csúszott, miközben a várakozások szerint, a 2024-es gazdasági növekedés egyik motorja épp a kiskereskedelem lenne. Az elemzők azért is figyelik közelről a hónapról hónapra változó adatokat, mivel az a költségvetési bevételek megindulásáról is képet adhat. Ilyen elvárások mellett érkezett a negatív áprilisi volumen adat: -0,9% az előző hónaphoz képest. De valóban megtört a növekedés az ágazatban?
Áprilisban megakadt a kiskereskedelmi forgalom visszaépülésének lendülete, havi alapon 0,9% volt a csökkenés. A fogyasztói bizalom növekvő trendje az utóbbi időben ellaposodott, miközben növekszik a munkanélküliségtől való félelem, így a fogyasztói óvatosság még nem oldódott fel. Ugyanakkor az emelkedő reálbérek arra utalnak, hogy a kiskereskedelmi forgalom trendszerű növekedése folytatódhat.