2024 második és 2025 első félévéhez képest enyhén gyorsult a boltbezárások üteme, de ennek 1,6%-os mértéke beleillik a 2013-21 közötti időszakra jellemző 1-2%-os sávba. Az egész tavalyi évet tekintve az üzletek 2,9%-a zárt be (-2 713 db), ez az érték is közel áll a 2013-21 közötti évekre jellemző kb. 3%-os éves csökkenéshez. Az elmúlt években a kiskereskedelmi egységeknek az inflációs és energia ársokkal sújtott 2023-as év lehetett a legnehezebb, ehhez az évhez képest tavaly harmadára esett vissza a bezárt üzletek száma: míg 2023-ban naponta kb. 22 üzlet zárt be, addig tavaly ez napi 7 üzletre csökkent.
Kiskereskedelmi üzletek számának változása
Az árrésstop bevezetése 2025 első felében történt, annak a boltbezárásokra gyakorolt hatásáról már valamilyen képet kaphatunk a második félév adatai alapján. Az intézkedés közvetlenül a nagyobb vegyes kereskedéseket érintette, de ebben a kategóriában nem történt ugrás a bezárások számában. Az árrésstop közvetve hatással volt a kisebb élelmiszer üzletekre és szaküzletekre is, ugyanis a fogyasztók még nagyobb arányban pártolhattak át a nagyobb üzletekhez a központilag szabályozott alacsonyabb árak miatt. Ugyanakkor összességében a szaküzleteknél sem történt érdemi ugrás a második félévben. Ez alól kivételt képeznek zöldségesek: ebben az üzlettípusban a tavalyi első félévben enyhülés látszott az üzletfogyás szempontjából (-36 db), de a második félévben lényegesen több zöldséges tűnt el a piacról (-116 db). Nehéz megmondani, hogy ebben mekkora szerepe volt az árrésstop elszívó hatásának, ugyanis kifejezetten zöldségek és gyümölcsök csak tavaly december elején lettek árrésstoposak.
A tavaly megszűnt boltok üzlettípus szerinti megoszlása nagyon hasonít a 2024-es mintához, a sorrendben nincs is változás: arányaiban továbbra is könyv, számítástechnikai és egyéb iparcikk szaküzletek zárnak be. Tavaly lényegesen kevesebb használtcikk üzlet zárt be (-101 db, negyedannyi mint 2024-ben), azonban a megszűnt üzletek között az élelmiszer jellegű vegyes és az élelmiszerszaküzletek aránya is 3-3,5 százalékponttal nőtt.
A 2025-ben megszűnt üzletek megoszlása üzlettípus szerint
2025-ben tovább folytatódott az átlagos boltméretek növekedése: benzinkutak nélkül a kiskereskedelmi üzletek 3,8%-kal lettek nagyobbak, 2005-höz képest pedig már 77,2%-kal nőtt az átlagos alapterület. Mindeközben a boltok összesített alapterülete lényegében nem változott, míg az üzletek száma 44,2%-kal csökkent, vagyis az évek óta tartó koncentráció nyertesei a nagyobb alapterületű, jellemzően diszkont és szupermarket láncok. Az is látszik, hogy a koncentráció legintenzívebb szakasza 2021-2024 között volt, amikor az átlagos alapterület évente átlagosan 5%-kal nőtt.
Üzletszám és alapterület alakulása, 2005=100%
A különböző üzlettípusok száma- és forgalma alakulásának elmúlt egy évtizedes mérlegében a gyógyászati termékek üzletei (humán és állatgyógyászati termékek) egyértelműen nyertesek: a forgalmuk volumene évente átlagosan közel 4,8%-kal nőtt, miközben a kiskereskedelemre jellemző koncentrációval szemben ezen üzletekből évente átlagosan 0,7%-kal van több a piacon (noha ez a kategória az összes, közel 90 ezer kiskereskedelmi egységnek csak egy kis szelete, 1 102 egységgel). A mérleg másik oldalán a könyv-, újság- és papíráru szaküzletek, valamint a bútor, háztartási és műszaki cikkek szaküzletei vannak, ezeknek a forgalma és üzletszáma is negatív trendet mutatott az elmúlt tíz év során. A többi üzlettípus esetében a forgalom összességében emelkedett, miközben az üzletek koncentrálódtak. A legalacsonyabb mértékű koncentráció és a legnagyobb éves átlagos forgalombővülés a drogériák esetében történt. Már 2024-ben is 9,9%-kal nőtt a forgalom, tavaly pedig már kétszámjegyű volt a növekedés (és idén is hasonló növekedés várható), míg az üzleteknek „csak” a 16,6%-a szűnt meg, ami a kiskereskedelmi szektor átlagának fele.
Kiskereskedelmi üzletek számának és forgalmának éves átlagos változás 2015-2025 között
Megjegyzés: boltbezárások alatt a nyitások és zárások egyenlege értendő
