A külföldi vásárlások értéke továbbra is dinamikusabban növekszik a belföldinél, melyet az online tranzakciók bővülése hajt. Egy vásárlás alkalmával a vizsgált országok – Magyarország, Horvátország, Ausztria és Lengyelország – lakossága többet költ külföldön, mint belföldön, és míg Ausztriában már inkább csökkenő trendben van a külföldi tranzakciók kosárértéke, addig Magyarországon ez a belföldi vásárlásokra igaz.
Várakozásunknak megfelelően gyengébb adatok érkeztek a boltokból: 0,6%-kal csökkent a kiskereskedelmi forgalom februárban januárhoz képest, míg éves szinten 3,3%-os bővülés történt. Fix bázison nézve 1,3%-kal sikerült meghaladni a 2021-es átlagos szintet. A havi alapú lassulás az üzletek széles körére kiterjed, míg az éves növekedést az élelmiszer kereskedelem és a gyógyszer és illatszer kategóriák húzták. Üzletvezetői és kiskereskedelmi ingatlan tulajdonosok elmondása szerint a márciusi adatok sem lesznek erősek, és a forgalom dinamikája inkább hasonlít a februárihoz, mint a januárihoz, ráadásul a tavaly márciusi forgalmat a húsvét is erősítette, így emiatt idén egy erős bázishatásra is számítani lehet. A mi várakozásunk ugyanakkor az, hogy a kiskereskedelmi árrésstop március 17-i bevezetése a gyengébb február és március első egy-két hete után a forgalom újbóli növekedését okozza majd, vagyis a növekvő trend szempontjából a februári adat egy egyszeri negatív korrekciónak tűnik. Ezzel együtt, egyelőre nem hatottak a fogyasztói bizalomra a február végén bejelentett kormányzati ígéretek, és az árrésstop rendszere, mivel a fogyasztókban márciusban is erős volt a bizonytalanság, amit tovább erősít a magas – bár kismértékben csökkenő – élelmiszer infláció és a gyengülő forintárfolyam is. A bizalmi indexek szerint már nem a kereskedelem számít a legpesszimistább ágazatnak, a fogyasztói bizalom ugyanakkor még mindig stagnált márciusban. Az árrésstop inflációs hatásai a következő adatközlésnél, a márciusi adatokban jelenhetnek meg, ami holnap lát napvilágot.
Vegyes teljesítményt mutatnak a logisztika alágazatai: míg 2024-ben 96%-kal bővült, vagyis majdnem duplázott az érkező légi áruforgalom, megelőzve a bécsi repülőteret, addig a gazdaság gyengélkedésével párhuzamosan csökkent a közúti áruszállítás teljesítménye, olyannyira, hogy a negyedik negyedévben a szállított áru tömege évtizedes mélypontra süllyedt. A nemzetközi gazdasági környezet hatásai pedig a vasúti teherszállításra nyomták rá a bélyeget. Az elkövetkező időszakban inkább a belföldi fuvarpiacon számítunk némi élénkülésre, elsősorban a kiskereskedelmi forgalom lassú bővülése miatt, míg a légi szállításban stabilan tovább növekvő forgalmat várunk. Ugyanakkor a március második felében elfogadott német gazdaságélénkítő csomagnak 2026-tól kezdve pozitív hatása lehet a nemzetközi szállítási igényekre: a német feldolgozóipar éves alapú változásában egy 10%-pontos emelkedés a nemzetközi relációban szállított áru tömegét átlagosan 3,4%-ponttal emeli.
A gyenge évzáráshoz képest 2,2%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, ami nagyon magas havi alapú változás. Ez legnagyobb részben a nem élelmiszer kategóriának tudható be, a legtöbb vásárló valószínűleg kihasználta az ünnepek utáni év eleji leárazásokat. Fix bázison nézve 1,9%-kal sikerült meghaladni a 2021-es átlagos szintet. Tavaly év elejéhez képest élelmiszerből és nem élelmiszer jellegű termékekből is többet vásároltunk, az alacsony bázis miatt ez várhatóan a februári adatokban is így lesz. A reálbérek emelkedése tovább segítheti az ágazatot, ugyanakkor az emelkedő infláció, mely erősen érinti az élelmiszer-kategóriát, kockázatot jelent. A bizalmi indexek szerint még mindig a kereskedelem számít a legpesszimistább ágazatnak, a fogyasztói bizalom pedig stagnált februárban. Hosszabb távon az olyan kormányzati intézkedések, mint a gyerekek után járó szja-kedvezmény duplázódása, az anyák egy részének szja-mentessége, illetve a nyugdíjasok áfa-visszatérítése mind tovább erősítheti a kiskereskedelmi forgalmat.
A decemberi kiskereskedelmi adatok a vártnál gyengébben alakultak. Ehhez bázishatások is hozzájárultak, ugyanakkor a fix bázist vizsgálva is csökkenés figyelhető meg, megtört a boltok ősszel tapasztalt lendülete. Tavaly decemberhez képest lényegében nem történt változás, novemberhez viszonyítva pedig 1,2%-kal csökkent az értékesítés volumene. Egyedül ugyan csupán az üzemanyagforgalom rontotta az eredményt, de az élelmiszer és nem-élelmiszer kategóriák forgalma is csupán 1% körüli éves növekedést mutat. A bizalmi indexekben kedvezőtlen trend látszik, ugyanis még mindig a kereskedelem számít a legpesszimistább ágazatnak, a fogyasztói bizalom pedig januárban folytatta a tavaly ősszel tapasztalt csökkenést. A reálbérek emelkedése, illetve több kormányzati intézkedés is segítheti idén a fogyasztást, ugyanakkor fennmaradhat az a tavaly már látott folyamat, hogy a lakosság fogyasztásnövekedésének jelentősebb része inkább szolgáltatások vásárlásában jelenik meg, és nem a kiskereskedelmi forgalomban.
A szeptemberi csökkenés után októberben visszakorrigált a kiskereskedelmi forgalom, azonban a 2021-es bázist nem haladta meg. Ezzel egyelőre nem sikerült kitörni az április óta tartó stagnálásból. Éves szinten az élelmiszer kategória forgalma húzta a növekedést, ugyanakkor a havi szinten mért 1,2%-os emelkedés a gépjármű-üzemanyag kategóriának tudható be, enélkül szerényebb, 0,7%-os lenne a növekedés. A bizalmi indexekben kedvezőtlen trend látszik, ugyanis még mindig a kereskedelem számít a legpesszimistább ágazatnak, a fogyasztói bizalom pedig hirtelen fordulattal egy éves mélypontjára került. A nettó reálbérek növekedése továbbra is 9% felett alakult októberben, és bár a harmadik negyedévben még mindig jelentős részben vásárolnak szolgáltatásokat a fogyasztók, várakozásunk szerint idővel a többletjövedelem egyre nagyobb része csapódhat le a hazai kiskereskedelemben az év végéhez közeledve.
Az MNB és a régiós országok jegybankjainak bankkártyahasználati adatait vizsgálva elmondhatjuk: bár egyre többet költünk külföldön, ez korántsem csak Magyarországra jellemző. A járványidőszak után mindegyik vizsgált országban nagyobb ütemben növekedtek a külföldi költések, mint azelőtt, ebben pedig egyértelműen Lengyelország vezet.
Az előző havi, augusztusi adatokhoz viszonyítva nem indult jól az ősz a kiskereskedelemben. Ha az év első 9 hónapját nézzük, éves bázison hónapról hónapra emelkedett a kiskereskedelmi forgalom (az alacsony bázis miatt), azonban ha havi szinten nézzük az ágazat teljesítményét, akkor azt lehet látni, hogy a lakossági fogyasztás nem a várakozásoknak megfelelően indult be. Az üzleti bizalmi index is ezt támasztja alá: a kereskedelem alindexe nagyot romlott októberben, így ez vált a legpesszimistább ágazattá. A nettó reálbérek növekedése továbbra is 9% felett alakult augusztusban, várakozásunk szerint a többletjövedelem egyre nagyobb része csapódhat le a hazai kiskereskedelemben az év végéhez közeledve. Az Elemzési Centrum a szeptemberi adatok után a 2024-re előrejelzett kiskereskedelmi forgalom éves 3%-os növekedési prognózisában lefelé mutató kockázatot lát.
A havi alapú stagnálás megtört, és ismét a 2021-es szint fölé került a forgalom volumene. Legnagyobb mértékben az élelmiszer kereskedelem járult hozzá az éves bővüléshez, és havi alapon is csak ez a kategória tudott növekedni. A fogyasztói bizalom az augusztusi növekedés után szeptemberben hibahatáron belül csökkent. A nettó reálbérek növekedése továbbra is 9% felett alakult júliusban, várakozásunk szerint a többletjövedelem egyre nagyobb része csapódhat le a hazai kiskereskedelemben az év végéhez közeledve.
2024 második negyedévében tavalyhoz képest csökkent a szállított áru tömege, a mostani az elmúlt évtized leggyengébb második negyedéve, 15,8%-kal elmaradva a járvány előtti szinttől. Az elkövetkező időszakban inkább a belföldi fuvarpiacon számítunk némi élénkülésre.