Sokkal dinamikusabban nő a külföldi, mint a belföldi kártyás vásárlások értéke
A külföldi vásárlások értéke továbbra is dinamikusabban növekszik a belföldinél, melyet az online tranzakciók bővülése hajt. Egy vásárlás alkalmával a vizsgált országok – Magyarország, Horvátország, Ausztria és Lengyelország – lakossága többet költ külföldön, mint belföldön, és míg Ausztriában már inkább csökkenő trendben van a külföldi tranzakciók kosárértéke, addig Magyarországon ez a belföldi vásárlásokra igaz.
A belföldi kártyás tranzakciók értékének növekedési üteme 2024 második félévében a vizsgált országok mindegyikében csökkent az első félévi ütemhez képest. Ugyanez a külföldi költések tekintetében viszont (Lengyelország kivételével) növekedést mutatott. Magyarországon például euróban nézve a belföldi tranzakciók értéke 5,1%-kal nőtt a második félévben, míg a külföldié 30,3%-kal. Hasonló tendenciákat látunk a tranzakciók számában is. 2024 egészében hazánkban 8,6%-kal emelkedett az összes kártyás tranzakció értéke euróban (a forintgyengülés hatása nélkül 12,5%-kal), ezen belül legkisebb mértékben a belföldi fizikai vásárlások értéke (5,2%), míg legjobban a külföldi online vásárlásoké nőtt (32,1%), de Lengyelországban például a belföldi online vásárlások értéke nőtt a legjobban (32,8%), ami mögött az érettebb szakaszában lévő, és nagyobb hazai szereplőkkel rendelkező belföldi piac állhat.
A hosszabbtávú tendenciákat nézve továbbra is bőven a covid időszak előtti átlagos negyedéves növekedési ütem felett bővül a külföldi kártyás vásárlások értéke mind a négy vizsgált országban. Hasonló képet mutatnak Ausztriában és Horvátországban a belföldi tranzakciók is, míg Lengyelországban és hazánkban ennek a szegmensnek a növekedési üteme lassult a covid előttihez képest.
Adott ország kártyás tranzakcióinak értéke belföldön és külföldön, millió EUR
Forrás: MNB, HNB, OeNB, NBP. saját szerk.
Részletesebben vizsgálva a kártyás tranzakciók helyét és típusát, Magyarország esetében az látszik, hogy belföldön mind a fizikai, mind az online vásárlások növekedési dinamikája lelassult. Eközben a külföldi online vásárlásoké töretlenül bővül, ami azt mutatja, hogy a külföldi online platformok piacrésze növekszik. Más tendenciák láthatók Lengyelországban, ahol egyik kategória sem veszített növekedési dinamikájából. Sőt, a lengyelek külföldi online költései egyre nagyobb mértékben haladják meg a belföldit, jelenleg 84,4%-kal, míg hazánkban fordított a helyzet, itt a külföldi online költések még kb. 20%-kal alacsonyabbak a belföldinél, de a tendenciák alapján ez középtávon megfordulhat.
Tranzakciók értéke azok helye és típusa szerint, millió EUR
Forrás: MNB, NBP
Mind a négy vizsgált országban megfigyelhető, hogy a külföldi költések dinamikusabban növekedtek 2024-ben. A legnagyobb bővülés Horvátországban volt, 36,3%-kal, továbbá éves viszonylatban, valamint 2021-től nézve is itt nőtt leginkább a külföldi tranzakciók értékének a részaránya. A belföldi kártyás vásárlások esetében hazánkban figyelhető meg a legkisebb bővülés (5,2%), amiről ha levesszük a forintgyengülés hatását, akkor 9,1%-ot kapunk. A külföldi költések éves változásánál látott sorrend egyébként megegyezik a tavalyi év nagy nyertesének, a Temunak a tavaly novemberi átláthatósági jelentésében szereplő havi átlagos címzettszámok lakosságra vetített arányainak sorrendjével (legnagyobb arányban Horvátországban, havonta átlagosan a lakosság 31,2%-a rendelt a Temuról).
Forrás: MNB, HNB, OeNB, NBP *Megjegyzés: 2024 Q1Q3 éves változása
Egy vásárlás alkalmával mind a négy ország lakossága többet költ külföldön, mint belföldön. Ugyan a külföldi vásárlások darabszáma dinamikusabban növekszik, mint a belföldié – ami önmagában csökkentené a kosárértéket – de a számlálóban a külföldön elköltött összeg nagyobb mértékben növekszik a tranzakciók számánál, így összességében a külföldi költések kosárértéke növekvő trendben van. Ez alól egyedül Ausztria kivétel, ahol 2023 óta inkább enyhe csökkenés látszik a külföldi kosárértékben, de a többi országban a covid járvány vége óta stabil növekedés látszik ebben a tekintetben (legnagyobb mértékben Lengyelországban).
Egy tranzakcióra jutó érték 2024-ben, EUR
Forrás: MNB, HNB, OeNB, NBP
Magyarország esetében a külföldi online költések kosárértéke folyamatosan növekszik, ugyanakkor a belföldön történő online vásárlásoké a 2023-as csúcs után tavaly egész évben csökkent, és 2024 végén a külföldi online kosáréték már meghaladta a belföldit. Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy hazánkban bár csökkenő trendben, de továbbra is népszerű az online rendelések során a készpénzes utánvét (a rendelések több, mint negyedét fizetik így), és ezeket nem tartalmazzák a felhasznált adatok. Azt is ki kell emelni, hogy ezekben a statisztikákban a neobankoknál és fintech szolgáltatóknál (mint pl. a Revolut, aminek a webkártyáival együtt vett aránya a kártyák számában a 13%-ot is meghaladhatja) történő számla feltöltések külföldi kártyás vásárlásként jelennek meg, függetlenül attól, hogy azt az összeget később hol, hogyan és mire költi a fogyasztó. Lengyelországban mind az online, mind a fizikai külföldi tranzakciók kosárértéke stabilan növekszik.
Az már az eddigi adatok alpján is látszik, hogy a külföldi tranzakciók a belföldinél jóval nagyobb ütemben bővülnek, ugyanakkor ebben még nem szerepel a külföldi szereplők által kibocsátott kártyák forgalma. Az MNB Fizetési rendszer jelentéséből tudjuk, hogy 2023-ban ezeket a kártyákat forgalomarányosan majdnem négyszer olyan gyakran használják külföldön, mint a hazai szolgáltatókét (ugyanakkor a tranzakciók abszolút darabszámát nézve pont a belföldi szereplők által kibocsátott kártyák javára látható négyszer akkora használat). Értékben is jelentős ez a szegmens, ugyanis a hazai szolgáltatók által kibocsátott kártyás vásárlási forgalom közel tizede történt ezekkel a kártyákkal, és ez 2024-ben tovább növekedhetett.
MBH Bank: 1,1 százalékos növekedés várható az idei évben
A vámháború fennálló kockázatai jelentősen korlátozzák a hazai növekedési kilátásokat, ugyanakkor az európai gazdasági élénkítés pozitív hatásai inkább csak jövőre éreztetik hatásaikat, ezért az MBH Elemzési Centrum szakértői az idei évre 1,1 százalékra mérsékelték növekedési előrejelzésüket. Az év második felében…
Továbbra is gyenge számokat produkál az ipar – ágazati kitekintő
Márciusban szezonálisan és munkanaphatástól megtisztítva az ipari termelés 0,1%-kal haladta meg a februári szintet, és 5,4%-kal múlta alul a tavaly márciusit. Az első negyedévben az ipari termelés 4,4%-kal csökkent, így nem meglepő módon negatívan járult hozzá a Q1-es (még előzetes)…
Kína: egykori növekedési sztori, most a stabilitás a kérdés
A kínai gazdaság kilátásai megosztják a befektetőket, de az elterjedtebb álláspont nyugati szemmel inkább a pesszimizmus: a távol-keleti ország már biztosan túl van legdinamikusabb növekedési szakaszán, és az országot érintő strukturális problémák súlyosak.