Külföldi kártyás költésekben Lengyelország és Ausztria hasít, nem Magyarország

Az MNB és a régiós országok jegybankjainak bankkártyahasználati adatait vizsgálva elmondhatjuk: bár egyre többet költünk külföldön, ez korántsem csak Magyarországra jellemző. A járványidőszak után mindegyik vizsgált országban nagyobb ütemben növekedtek a külföldi költések, mint azelőtt, ebben pedig egyértelműen Lengyelország vezet.

Az elmúlt időszakban nagy figyelmet kapott a belföldön és külföldön történt (online és fizikai) kártyás tranzakciók értékének alakulása, mint a stagnáló kiskereskedelmi forgalom egyik lehetséges magyarázata. Ebben az írásban nem tárgyalom, hogy az óvatossági motívum, a lakosság negatív jövőképe, a magas megtakarítási ráta, az emelkedő értékű szolgáltatásvásárlások, a határ menti bevásárló turizmus és egyéb online és fizikai külföldi költések koktéljában melyik összetevő milyen mértékben akadályozhatja a hazai kiskereskedelmi forgalom növekedését. Ehelyett arra a kérdésre próbálok választ találni, hogy valóban hazai sajátosság-e, hogy a lakosság nagyobb ütemben növeli külföldi költéseit, mint a belföldit, vagy esetleg egy olyan folyamatnak vagyunk tanúi, mely trendszerűen megfigyelhető a régiónkban.

Ebben a témában itthon az MNB adataira szokás támaszkodni, illetve a többi ország esetében is az adott jegybankok pénzforgalmi adatait használtam fel. Fontos megjegyezni, hogy ezekben a statisztikákban a neobankoknál és fintech szolgáltatóknál (mint pl. a Revolut, melynek aránya a 13%-ot is elérheti) történő számlafeltöltések külföldi kártyás vásárlásként jelennek meg, függetlenül attól, hogy azt az összeget később hol, hogyan és mire költi a fogyasztó. Ez a tényező tehát torzítja az eredményeket – igaz, ez a hatás minden országban jelentkezik.

A magyarhoz hasonló kellően hosszú, és azzal közel azonos kategorizálással rendelkező idősort Horvátország, Ausztria és Lengyelország esetében értem el. Minden esetben a hitel- és betéti kártyák forgalmát elemeztem, a szezonális hatásokat egy éves mozgóátlaggal simítottam.

Az alábbi ábrákon látható idősorok már első ránézésre is nagyon hasonló trendet mutatnak. A covid előtt a külföldi tranzakciók értéke minden országban szinte párhuzamosan, azonos ütemben növekedett a belföldiével. Ezt a 2020-as járványidőszak törte meg, amikor a lezárásokkal párhuzamosan a turizmus korlátozásával a külföldi költések visszaestek, a belföldit azonban ez alig ütötte meg. 2021 első negyedévétől kezdve azonban újra növekedésnek indult a külföldi vásárlások értéke, sőt, minden országban meredekebben, mint a járvány előtt.

Adott ország hitel- és betéti kártyás tranzakcióinak értéke belföldön és külföldön,
millió EUR

A legnagyobb változás Horvátországban és Ausztriában történt, ahol a pre-covid időszakban rendre 3,1% és 2,9% volt az átlagos növekedési ütem a külföldi vásárlások értékében, a covid után ez mindkét országban több, mint duplájára gyorsult. Magyarországon ebben a tekintetben nem történt ilyen mértékű változás, a 6,4%-ról 7,1%-ra nőtt a külföldi költések átlagos növekedési üteme, igaz, a covid előtt nálunk és a lengyeleknél eleve magasabb volt ez az érték. A tranzakciók darabszámát tekintve stabil növekedés a jellemző, a külföldi tranzakciók száma minden ország esetében nagyobb mértékben növekszik, mint a belföldi, illetve Horvátországban a covid óta ez még gyorsult is.

A belföldi tranzakciók fajlagos értékét tekintve Ausztria 2016 óta lassú csökkenésben van, a többi országra inkább stagnálás, a jellemző. A külföldi tranzakciók fajlagos értéke hazánkban kicsivel a covid előtti szint fölött 38-39 euró körül mozog, Ausztriában pedig a covid utáni visszapattanást követően ismét csökken az érték, jelenleg 55,6 euró. Lengyelországban és Horvátországban 2021-től kezdve növekszik a külföldi tranzakciók fajlagos értéke (jelenleg 33,2 és 49,7 euró).

Az MNB pénzforgalmi adataiból azt is látjuk, hogy a hitel- és betéti kártyák külföldi tranzakciói a második negyedévben jelentősen, 15,9 %-kal nőttek euróban az előző év azonos időszakához képest. Hasonló, sőt, dinamikusabb növekedést látunk a többi ország esetében is, a legnagyobb éves növekedés Lengyelországban volt (32,2%). Hazánkban a forint euróval szembeni gyengülése is hozzájárult a relatíve alacsonyabb éves változáshoz, míg Lengyelország estében a zloty erősödése növelte azt.

Természetesen az, hogy a külföldi költések átlagosan gyorsabban növekednek, mint a belföldiek, nem azt jelenti, hogy külföldön többet költene bármelyik nemzet is, mint belföldön. 2024 második negyedévében (Lengyelországnál az elsőben) elmondható, hogy a betéti kártyás költések értéküket tekintve 80-85%-ban belföldön történtek. Azonban azt is érdemes kiemelni, hogy a külföldi tranzakciók értékének részaránya egyértelműen növekszik.

A fenti adatok azt mutatják, hogy a betéti és hitel kártyás külföldi (online és fizikai) tranzakciók értékének dinamikusabb növekedése (ami a covid után még gyorsult is) nem magyar specifikus. Ugyanúgy jelen van Horvátországban, Lengyelországban és Ausztriában is, ráadásul a számok alapján ezeknél az országoknál a külföldi költések térnyerése sok tekintetben dominánsabb, mint Magyarország esetében.