Makrogazdaság

Augusztus utolsó napjaira megoldódott a paksi helyzet

Augusztus elejére energetikai válsághelyzet alakult ki Magyarországon: a Paksi Atomerőmű teljesítményét először csökkenteni kellett, majd a Duna folyamatos apadása mellett alig néhány milliméteren múlt, hogy ne kelljen teljesen lekapcsolni az erőművet. Egyetlen turbinát azonban sikerült üzemben tartani, ami technológiai szempontból azért volt fontos, mert az erőmű teljesítményének újbóli megnövelésekor egy teljesen leállt erőmű csak nagyon lassan és körülményesen pörgethető fel újra. Mivel a dunai kisvizes állapotok egészen ősz közepéig-végéig fennmaradhatnak, a kormány és a szakemberek augusztus 12-én egy dunai fenékküszöb gyors felépítése mellett döntöttek Paksnál, miközben két bárkát átmenetileg a mederbe süllyesztve igyekeztek az erőműnél felduzzasztani a Dunát, hogy a hűtővízellátás fennmaradhasson.

Makrogazdaság

MBH Elemzési Centrum: Minden egyes hét Paks nélkül akár közel 0,1%-kal is csökkentheti a GDP-t

A Paksi Atomerőmű részleges vagy akár teljes kiesése miatt bevezetett önkéntes áramfogyasztási korlátozások segítenek elkerülni a hálózat túlterhelését, ugyanakkor érezhető gazdasági árat követelnek. Az MBH Elemzési Centrum becslése szerint a jelenlegi fogyasztásvisszafogás és az energiaválság hatása hetente akár a GDP 0,1 százalékát is lefaraghatja, különösen, ha a korlátozások tartósan fennmaradnak.

Makrogazdaság

Megrendült a forint az MNB lépésére

A ma délelőtt meghirdetett eurólikviditást nyújtó FX-swap tenderen az MNB jelentősen csökkentette a benyújtható maximális swappont értékét, ami effektíve azt jelenti, hogy a tenderen elérhető évesített forintkamat körülbelül 50 bázisponttal csökkent, és jelenleg 5,25% körül van. Ezzel távolabb került az alapkamattól az MNB által is alkalmazott FX-swap tenderen látható kamatszint, miközben a jegybank korábban többször hangsúlyozta, hogy a monetáris transzmisszió hatékonyságának fontos része az, hogy minden részpiacon a lehető legjobban érvényesüljön az MNB irányadó kamata.

Makrogazdaság

Innen már inkább gyengülhet a forint év végéig

A korábbi ellenzék kétharmados győzelmével a befektetők az EU források megszerzésével és egy lehetséges, belátható időn belüli euróbevezetéssel kezdtek számolni. Mindez bizonyos mértékig indokolttá teszi a forint erősödését, ugyanakkor az euróbevezetésből adódó lehetséges tartós hozamcsökkenés olyan mértékű forinterősödést eredményezett rövid távon, ami egyelőre nem biztos, hogy megalapozott. A legutóbbi EURHUF szintek így már valószínűleg túlszaladtak azon, amit a pillanatnyi gazdasági fundamentumok alátámasztanának. Úgy véljük, hogy a mostani szintekről már nem fog tartósan tovább erősödni a forint, így kismértékű gyengülésre számítunk innen az év végéig.

Makrogazdaság

Közel-keleti helyzet hatásai – reméld a legjobbat, de készülj a legrosszabbra!

Mivel Magyarország nettó energiaimportőr ország, ezért nagyon közelről figyeljük nap mint nap, most már három hete, hogy mi történik a Közel-Keleten. Az elmúlt napok fejleményei sajnos ismét romló helyzetre utalnak: az amerikaiak szárazföldi beavatkozást emlegetnek, Izrael pedig tűz alá vette Irán legnagyobb földgázmezőjét, amire válaszul Irán újra csapásokat mért az Öböl-menti monarchiákra. Utóbbi támadások közül leginkább a Katar LNG exportterminálját ért katonai csapás a legfájdalmasabb a világ gázimportőrjei számára. Az öbölbéli monarchiák már érthető módon nagyon dühösek: Szaúd-Arábia konkrétan katonai csapásokkal fenyegette Iránt.

Makrogazdaság

Magyarországon az egyik legjobb az elsődleges egyenleg a régión belül

A legfrissebb adatok és előrejelzések alapján Magyarország költségvetési pozíciója régiós összevetésben továbbra is az egyik legkedvezőbb. Az eredményszemléletű hiány tavaly a kormányzati várakozások szerint 5% alatt alakulhatott, melyet megerősít a Magyar Nemzeti Bank friss, 4,7%-os hiányról szóló közlése is. Részben a költségvetés jó állapota, részben a megkezdett jegybanki lazítás lehet a magyarázata annak, hogy az utóbbi időben a nemzetközi befektetők nagyon készségesen finanszírozzák az államot.

Makrogazdaság

Egyelőre még kivár az MNB a kamatcsökkentéssel

A széleskörű várakozásoknak megfelelően januárban is 6,50%-on tartotta az alapkamatot a Monetáris Tanács. Az EUR/HUF árfolyam reggel 381,65 körül mozgott. A sajtótájékoztató alatt forinterősödést láthattunk, rövid időre még 380 alatt is járt a hazai fizetőeszköz az euróval szemben.

Makrogazdaság

Eloszlott a grönlandi felhő – jöhetnek idehaza a kamatcsökkentések?

Januárban még talán nem, de az azt követő hónapokban egyre valószínűbb, hogy az MNB el fogja kezdeni a kamatcsökkentéseket Magyarországon. A piac ezt most már erősen árazza, miközben a forint nemhogy jól állta a januári havat, de egyenesen a december eleji szintekre erősödött. Ebben a fejleményben két dolog is érdekes: egyrészt az, hogy egyszerre mérséklődnek a kamatvárakozások a forint stabilitása mellett, illetve az, hogy a forint mennyire jól viselte a januári globális hangulatingadozást. Pedig láthatóan nem arról van szó, hogy a piacok mit sem törődtek volna a Grönland körüli fejleményekkel: néhány napja még jelentős eladások voltak láthatóak a nemzetközi részvénypiacokon, és a VIX félelemindex is gyorsan emelkedett, nem is beszélve a menekülőeszköznek tekintett arany folyamatos szárnyalásáról. A forint ezt különösebb megrázkódtatások nélkül viselte el – egyébként nagyjából ugyanez látszott a lengyel zlotynál is.

Befektetési piacok

Ami biztos: a bizonytalanság – A vámintézkedések lehetséges gazdasági hatásai

Már egy hét is eltelt a történelmi jelentőségű vámbejelentések (az amerikai elnök szerint Liberation Day) óta, és a lépések április 9-én életbe is léptek, de az amerikai vámok reálgazdasági hatásainak értékelésekor még mindig sok a bizonytalanság. Ennek egyszerű oka van: egy olyan játszmát indított el Amerika, aminek a végső kimenetele, és így a végső növekedési hatás is nagyon erősen függ attól, hogy milyen mértékben reagálnak a kereskedelmi partnerek, és hogy lehet-e finomítani idővel az eredeti elképzeléseken.

Makrogazdaság

A romló inflációs pálya miatt nagyon óvatos monetáris politika várható

Az MNB ma a vártnak megfelelően 6,50%-on tartotta az irányadó kamatot. A kamatfolyosó két széle is maradt 5,50%, illetve 7,50%. Az előzetes várakozások, a felfutó infláció, illetve a korábbi jegybankári kommentárok (Pleschinger Gyulától és Virág Barnabástól) is nagyon valószínűtlenné tettek bármilyen más döntést a mai napra.

1 2 3