Novemberben a KSH által közölt egyhavi munkanélküliségi ráta 4,5%-os volt, ami megegyezik az általunk várt 4,5%-os értékkel, és a Bloomberg konszenzusa is ekkora értékre számított. Az egyhavi ráta az októberihez képest nem változott. Ugyanakkor a foglalkoztatottság egyértelműen csökkenésnek indult: a 15-74 év közötti munkaképes korú népesség körében a foglalkoztatottak száma 4 millió 679 ezer fő volt novemberben, ami közel 20 ezer fős csökkenés egyetlen hónap alatt. Mindez éves összehasonlításban közel 33 ezer fős visszaesést jelent.
Az elmúlt két évben a gazdasági növekedés jelentősen elmaradt a kormányzati és a piaci várakozásoktól is, azonban a következő negyedévekben pozitív fordulatot várunk. A növekedés hajtóereje a belső felhasználás, különösen a fogyasztás lehet, míg a beruházások stabilizálódhatnak. A külső kereslet továbbra is gyenge lehet, de számos egyedi faktor miatt 2025 második felére az éves növekedési adatok akár a 4%-ot is elérhetik.
Októberben a KSH által közölt egyhavi munkanélküliségi ráta 4,5%-os volt, ami megegyezik az általunk várt 4,5%-os értékkel. A Bloomberg konszenzusa ugyancsak 4,5%-ra számított; néhány elemző várt ennél alacsonyabb értéket, magasabbat senki. A 15-74 év közötti munkanépes korú népesség körében a foglalkoztatottak száma 4 millió 698,5 ezer fő volt októberben, ami szinte hajszálra megegyezik a szeptemberi adattal. Ugyanakkor mindez éves összehasonlításban több, mint 26 ezer fős csökkenés.
Szeptemberben a KSH által közölt egyhavi munkanélküliségi ráta 4,5%-os volt, ami érdemben meghaladja az általunk és a piac által is várt 4,2%-os értéket. A 15-74 év közötti munkanépes korú népesség körében a foglalkoztatottak száma 4 millió 699 ezer fő volt szeptemberben, ami éves összehasonlításban 32 ezer fős csökkenés, miközben augusztusban még közel 13 ezer fős volt az emelkedés.
Amerikai kamatcsökkentés ide, folyó fizetési mérleg többlet oda, egyáltalán nem meglepő a forint közelmúltban látott gyengülése. A kulcs az, hogy valójában fundamentális szempontból a 390-395-ös szinteken nem volt túl gyenge az árfolyam, így ehhez képest néhány százaléknyi további gyengülés valójában nem drámai. A 400 forintos szint megugrása optikailag persze nem tűnik szépnek, de a jó hír az, hogy a további korlátlan gyengülés sem tűnik valószínűnek, hiszen ez az inflációs kilátásokat veszélyeztetné. Bár még nem dőlt el, hogy a következő hetekben végleg átszakad-e a 400 forintos gát az euró árfolyamában, de tartós, jelentős erősödésre nem érdemes számítani.
A hamarosan csökkenésnek induló dollárkamatok, a folyó fizetési mérleg egyenlegének masszív többlete és az MNB óvatos hozzáállása is a forint malmára hajthatná a vizet. Egyelőre mégsem azt látjuk, hogy a hazai fizetőeszköz nagyon erősödni akarna. Van ugyanis egy fontos faktor, ami a jelentős és tartós nominálfelértékelődés valószínűségét csökkenti. Eközben azt sem szabad elfelejteni, hogy nem csak a forint nem erősödött a régióban, de a lengyel zloty sem tudott erősödni a dollár gyengülése mellett az elmúlt hetekben, ellentétben a cseh koronával.
A Monetáris Tanács mai ülésén 6,75%-on hagyta az alapkamatot, ami megfelelt az elemzői konszenzusnak. A piaci árazások alapján ugyanakkor nem lett volna drámai meglepetés, ha esetleg az MNB újabb vágást jelent ma be, ami megfelelt volna a mi, 25 bp-os kamatcsökkentési várakozásunknak is. Vélhetően ennek elmaradása okozta azt is, hogy a forint árfolyama a döntést követően tovább erősödött, miközben a lengyel zloty inkább gyengült. 15 hónap után ezzel a lépéssel szünet következett be a kamatcsökkentési ciklusban.
A munkanélküliségi ráta kismértékben jobb az általunk vártnál, mi 4,3%-os értékre számítottunk. A 15-74 év közötti munkanépes korú népesség körében a foglalkoztatottak száma a május-július háromhavi időszak átlagában 4 millió 746 ezer fő volt, 0,4%-os emelkedést mutatva az egy évvel korábban közölt adathoz képest.
Július-augusztus fordulóján jelentős piaci felzúdulás történt: a befektetők egy pillanatra annyira megijedtek, amihez hasonlót utoljára a koronavírus válság alatt lehetett látni. Mi okozta ezt a furcsa felfordulást, ami alól a forint egyelőre egész könnyen ki tudta magát vonni? Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója értékelte a kialakult helyzetet.
4,0%-os várakozásunkkal szemben az infláció éves üteme 4,1%-ra emelkedett júliusban, a júniusi, 3,7%-os éves drágulást követően. Az előző hónaphoz képest 0,7%-kal drágult a fogyasztói kosár, ami ugyancsak meghaladta az általunk vártat. Az éves maginfláció 4,1%-ról 4,7%-ra gyorsult, ami jelentős emelkedés, és hasonlóképpen magasabb, mint amire számítani lehetett.