Lexikon
  1. Főoldal
  2. Kategória

Makrogazdaság

Az előző hónaphoz képest nem nőtt tovább a munkanélküliségi ráta

Októberben a KSH által közölt egyhavi munkanélküliségi ráta 4,5%-os volt, ami megegyezik az általunk várt 4,5%-os értékkel. A Bloomberg konszenzusa ugyancsak 4,5%-ra számított; néhány elemző várt ennél alacsonyabb értéket, magasabbat senki. A 15-74 év közötti munkanépes korú népesség körében a foglalkoztatottak száma 4 millió 698,5 ezer fő volt októberben, ami szinte hajszálra megegyezik a szeptemberi adattal. Ugyanakkor mindez éves összehasonlításban több, mint 26 ezer fős csökkenés.

Makrogazdaság

Negatív meglepetés a szeptemberi munkaerőpiaci adatban idehaza

Szeptemberben a KSH által közölt egyhavi munkanélküliségi ráta 4,5%-os volt, ami érdemben meghaladja az általunk és a piac által is várt 4,2%-os értéket. A 15-74 év közötti munkanépes korú népesség körében a foglalkoztatottak száma 4 millió 699 ezer fő volt szeptemberben, ami éves összehasonlításban 32 ezer fős csökkenés, miközben augusztusban még közel 13 ezer fős volt az emelkedés.

Makrogazdaság

Miért nem tud erősödni a forint? Van egy mutató, ami mindent megmagyaráz

Amerikai kamatcsökkentés ide, folyó fizetési mérleg többlet oda, egyáltalán nem meglepő a forint közelmúltban látott gyengülése. A kulcs az, hogy valójában fundamentális szempontból a 390-395-ös szinteken nem volt túl gyenge az árfolyam, így ehhez képest néhány százaléknyi további gyengülés valójában nem drámai. A 400 forintos szint megugrása optikailag persze nem tűnik szépnek, de a jó hír az, hogy a további korlátlan gyengülés sem tűnik valószínűnek, hiszen ez az inflációs kilátásokat veszélyeztetné. Bár még nem dőlt el, hogy a következő hetekben végleg átszakad-e a 400 forintos gát az euró árfolyamában, de tartós, jelentős erősödésre nem érdemes számítani.

Makrogazdaság

Lehetne erősebb is a forint?

A hamarosan csökkenésnek induló dollárkamatok, a folyó fizetési mérleg egyenlegének masszív többlete és az MNB óvatos hozzáállása is a forint malmára hajthatná a vizet. Egyelőre mégsem azt látjuk, hogy a hazai fizetőeszköz nagyon erősödni akarna. Van ugyanis egy fontos faktor, ami a jelentős és tartós nominálfelértékelődés valószínűségét csökkenti. Eközben azt sem szabad elfelejteni, hogy nem csak a forint nem erősödött a régióban, de a lengyel zloty sem tudott erősödni a dollár gyengülése mellett az elmúlt hetekben, ellentétben a cseh koronával.

Makrogazdaság

6,75%-on maradt az alapkamat

A Monetáris Tanács mai ülésén 6,75%-on hagyta az alapkamatot, ami megfelelt az elemzői konszenzusnak. A piaci árazások alapján ugyanakkor nem lett volna drámai meglepetés, ha esetleg az MNB újabb vágást jelent ma be, ami megfelelt volna a mi, 25 bp-os kamatcsökkentési várakozásunknak is. Vélhetően ennek elmaradása okozta azt is, hogy a forint árfolyama a döntést követően tovább erősödött, miközben a lengyel zloty inkább gyengült. 15 hónap után ezzel a lépéssel szünet következett be a kamatcsökkentési ciklusban.

Makrogazdaság

4,2%-ra mérséklődött a munkanélküliségi ráta a május-július időszak átlagában

A munkanélküliségi ráta kismértékben jobb az általunk vártnál, mi 4,3%-os értékre számítottunk. A 15-74 év közötti munkanépes korú népesség körében a foglalkoztatottak száma a május-július háromhavi időszak átlagában 4 millió 746 ezer fő volt, 0,4%-os emelkedést mutatva az egy évvel korábban közölt adathoz képest.

Makrogazdaság

Mi volt ez a hirtelen piaci felfordulás augusztus elején?

Július-augusztus fordulóján jelentős piaci felzúdulás történt: a befektetők egy pillanatra annyira megijedtek, amihez hasonlót utoljára a koronavírus válság alatt lehetett látni. Mi okozta ezt a furcsa felfordulást, ami alól a forint egyelőre egész könnyen ki tudta magát vonni? Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója értékelte a kialakult helyzetet.

Makrogazdaság

Vártnál magasabb, 4,1%-os lett a júliusi infláció

4,0%-os várakozásunkkal szemben az infláció éves üteme 4,1%-ra emelkedett júliusban, a júniusi, 3,7%-os éves drágulást követően. Az előző hónaphoz képest 0,7%-kal drágult a fogyasztói kosár, ami ugyancsak meghaladta az általunk vártat. Az éves maginfláció 4,1%-ról 4,7%-ra gyorsult, ami jelentős emelkedés, és hasonlóképpen magasabb, mint amire számítani lehetett.

Makrogazdaság

Csupán 1,5%-kal nőtt a gazdaság a második negyedévben

A várakozásunkhoz és a konszenzushoz képest is jelentős negatív meglepetést hozott a második negyedéves GDP adat. A KSH előzetes adatai szerint a második negyedévben nyers adatok szerint 1,5%-kal bővült a magyar gazdaság az előző év azonos időszakához viszonyítva, elmaradva 2,7%-os várakozásunktól és a 2,4% körüli piaci konszenzustól. A szezonálisan és naptárhatással igazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,3%- os volt a növekedés, míg az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,2%-kal csökkent (kiigazított adatok). Negyedéves szinten 0,5%-os emelkedésre számítottunk, ami megegyezett a piaci konszenzussal, így az elemzői kart jelentős negatív meglepetés érhette.

Makrogazdaság

3,7%-ra mérséklődött az infláció éves üteme júniusban

4%-os várakozásunkkal szemben az infláció éves üteme 3,7%-ra süllyedt júniusban. Májushoz képest 0,1%- kal csökkent a fogyasztói árak szintje, megismételve az előző havi dinamikát. A maginfláció 4%-ról minimálisan ugyan, de visszaemelkedett 4,1%-ra, ugyanakkor arra számítottunk, hogy az árszínvonal alakulása szempontjából kedvezőbb folyamatok inkább a maginfláción kívüli termékkörben következhettek be. Ezt erősíti meg, hogy például a járműüzemanyagok ára havi alapon 3,4%-kal csökkent.

1 2 3