Miért nem tud erősödni a forint? Van egy mutató, ami mindent megmagyaráz

Amerikai kamatcsökkentés ide, folyó fizetési mérleg többlet oda, egyáltalán nem meglepő a forint közelmúltban látott gyengülése. A kulcs az, hogy valójában fundamentális szempontból a 390-395-ös szinteken nem volt túl gyenge az árfolyam, így ehhez képest néhány százaléknyi további gyengülés valójában nem drámai. A 400 forintos szint megugrása optikailag persze nem tűnik szépnek, de a jó hír az, hogy a további korlátlan gyengülés sem tűnik valószínűnek, hiszen ez az inflációs kilátásokat veszélyeztetné. Bár még nem dőlt el, hogy a következő hetekben végleg átszakad-e a 400 forintos gát az euró árfolyamában, de tartós, jelentős erősödésre nem érdemes számítani.

A cikk a Portfolio.hu oldalán jelent meg először.

Az elmúlt napokban, elsősorban a nemzetközi hangulat romlásával párhuzamosan ismét elérte a 400-as szintet a forint árfolyama az euró ellenében. Ilyen már másfél éve nem történt Magyarországon, bár az elmúlt hónapokban többször került igen közel ehhez a devizapár. Most, hogy újra 4-essel kezdődő árfolyamot láttunk, érdemes számba venni, hogy az aktuális piaci hangulatváltozástól függetlenül hogyan állnak azok a fundamentális tényezők, amik elméletben meghatározzák egy fizetőeszköz erejét.

Mivel a fundamentumoktól az várható, hogy inkább csak hosszabb távon fordítják irányba a devizaárfolyamot, egy hosszabb idősorral kezdjük a vizsgálódást. Nem hiszem, hogy az alábbi ábra az olvasók számára különösebb újdonságot jelentene. Ráadásul, egyből fel is lehet tenni a kérdést: ki az, aki ennek láttán ne további forintgyengülésre számítana?

Mindezzel párhuzamosan több olyan tényezőt is lehet találni, amelyek fundamentális oldalról akár erősíthetik is a fizetőeszközt. Itt van mindjárt a folyó fizetési mérleg, amelynek egyenlege a 2022-es masszív hiány után jelentős többletbe fordult idénre. Ennek elméletben erősítenie kéne a forintot – eltekintve attól, hogy ez részben negatív hatásokból, például a beruházások összezuhanásából, részben a háztartások megtakarításainak emelkedéséből adódik.

Másrészt az amerikai Fed is a vártnál jobban csökkentette az irányadó kamatát, aminek elméletben ugyancsak javítania kellene a forint helyzetét, mivel az MNB is egyelőre csak óvatosan mérlegeli, mennyire nyithatja ez ki a teret a további lazítás előtt. Mégsem látjuk azt, hogy ez a forintot erősítette volna.

Megítélésem szerint van egy olyan faktor, ami ugyan elég ritkán kerül elő a forinttal foglalkozó cikkekben, de mégis jól magyarázhatja a forint viselkedését, és tartósan nagyon nehéz is vele szembe menni. Ez pedig a reálárfolyam alakulása. Ebben, ahogy a neve is mutatja, az infláció is szerepet játszik. Az jól ismert, hogy az elmúlt években Magyarországon jelentősen magasabb volt a drágulás mértéke, mint az exportpiacainknak egy jó proxy-ját jelentő euróövezetben. Ilyen esetben, ha a nominális árfolyam nem gyengül az inflációs különbözetnek megfelelően, akkor a reálárfolyam felértékelődik – márpedig Magyarországon pontosan ez történt 2022-23 fordulója környékén.

Ezen nincs mit csodálkozni: az MNB-nek az infláció letörése miatt extrém magasan kellett tartania a kamatot, ami az EURHUF devizapár markáns csökkenését okozta. Ugyanakkor a reálárfolyamban ez drasztikus felértékelődést hozott magával, ami a mi napig nem múlt el igazán. Az elmúlt hónapokban továbbra is több éves csúcsai környékén ingadoztak az MNB reáleffektív árfolyamindexei, ami miatt valószínűtlennek tűnik, hogy tartós nominális felértékelődés induljon meg a forintban.

A fentieket az is jól illusztrálhatja, ha elképzeljük, mit okozna egy jelentősen erősebb forint a mai helyzetben, amikor a külföldi termékek már sokszor így is alig-alig drágábbak, mint idehaza. Ha kevesebb forintot kell adni egy euróért, akkor a külföldön megvásárolt termékek relatíve még olcsóbbá válnának a hazai árszínvonalhoz képest, még tovább gerjesztve azt a közelmúltban felerősödni látszó folyamatot, hogy a magyar háztartások egyre szívesebben járnak külföldre bevásárolni. A vállalatok oldaláról nézve, az utóbbi időben jelentősebben emelkedő bérköltségek kitermelését az export árbevétel csökkenése (amit a forint erősödése jelentene) ugyancsak megnehezítené, pedig már így is azt látjuk, hogy az ipari export nem muzsikál valami jól.

Az üzenet természetesen nem az, hogy a forintot hagyni kell korlát nélkül leértékelődni. Az árfolyamcsatorna egy kis, nyitott gazdaság esetén, mint a magyar, kitüntetett jelentőségű, ezért a forint gyengülése természetesen visszahat az inflációra, emelve azt. A következő egy-két évben, bár az inflációs célsávban maradhat a drágulási ütem, annak inkább a felső felében lehet. Ez 3-4 százalék közötti, de érezhetően a 3%-os pontszerű cél feletti értékeket jelent. Mivel egy százaléknyi forintgyengülés körülbelül 0,2-0,3%-kal emelheti az inflációt egy-két éves időtávon, érezhető, hogy túl nagy mozgástere az MNB-nek sincs, vég nélkül nem lehet tolerálni a forint leértékelődését. Az idei éves átlag az EURHUF árfolyamban valahol 391 forintnál van most éppen, amiből gyorsan ki lehet számolni, mekkora forintgyengülés tolerálható tartósabban.

Ez a gondolatmenet egyébként egy újabb érv amellett, hogy ha a nemzetközi hangulat nem alakul rosszul, a közel-keleti konfliktus lecsillapodik, miközben a Fed is vághatja a kamatot tovább, akkor az EURHUF árfolyam még lehet újra 400 alatt, akár huzamosabban is. Elvégre a folyó fizetési mérleg többlete is ebbe az irányba hat a forintra. Nagy tér ugyanakkor nem látszik lefelé (a forint erősödésének irányába), miközben egy mérsékeltebb erősödés is egyre inkább optimista szcenáriónak tűnik, hiszen a közel-keleti konfliktus mellett az amerikai elnökválasztás is okozhat még hullámokat a piacon. Nem is beszélve arról, ha az európai és amerikai gazdaság gyengélkedése és csökkenő inflációja, valamint az alacsony kínai infláció is egyre inkább elkezdene meglátszani a hazai inflációs folyamatokban, ugyanis ekkor az MNB előtt is jobban megnyílhatna a tér a kamatok csökkentésére. Ez pedig a forintot megintcsak kevésbé támogatná.

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak: Részletes jogi információ

A cikk a Portfolio.hu oldalán jelent meg először.