Miért nem tud erősödni a forint? Van egy mutató, ami mindent megmagyaráz
Amerikai kamatcsökkentés ide, folyó fizetési mérleg többlet oda, egyáltalán nem meglepő a forint közelmúltban látott gyengülése. A kulcs az, hogy valójában fundamentális szempontból a 390-395-ös szinteken nem volt túl gyenge az árfolyam, így ehhez képest néhány százaléknyi további gyengülés valójában nem drámai. A 400 forintos szint megugrása optikailag persze nem tűnik szépnek, de a jó hír az, hogy a további korlátlan gyengülés sem tűnik valószínűnek, hiszen ez az inflációs kilátásokat veszélyeztetné. Bár még nem dőlt el, hogy a következő hetekben végleg átszakad-e a 400 forintos gát az euró árfolyamában, de tartós, jelentős erősödésre nem érdemes számítani.
A cikk a Portfolio.hu oldalán jelent meg először.
Az elmúlt napokban, elsősorban a nemzetközi hangulat romlásával párhuzamosan ismét elérte a 400-as szintet a forint árfolyama az euró ellenében. Ilyen már másfél éve nem történt Magyarországon, bár az elmúlt hónapokban többször került igen közel ehhez a devizapár. Most, hogy újra 4-essel kezdődő árfolyamot láttunk, érdemes számba venni, hogy az aktuális piaci hangulatváltozástól függetlenül hogyan állnak azok a fundamentális tényezők, amik elméletben meghatározzák egy fizetőeszköz erejét.
Mivel a fundamentumoktól az várható, hogy inkább csak hosszabb távon fordítják irányba a devizaárfolyamot, egy hosszabb idősorral kezdjük a vizsgálódást. Nem hiszem, hogy az alábbi ábra az olvasók számára különösebb újdonságot jelentene. Ráadásul, egyből fel is lehet tenni a kérdést: ki az, aki ennek láttán ne további forintgyengülésre számítana?
Mindezzel párhuzamosan több olyan tényezőt is lehet találni, amelyek fundamentális oldalról akár erősíthetik is a fizetőeszközt. Itt van mindjárt a folyó fizetési mérleg, amelynek egyenlege a 2022-es masszív hiány után jelentős többletbe fordult idénre. Ennek elméletben erősítenie kéne a forintot – eltekintve attól, hogy ez részben negatív hatásokból, például a beruházások összezuhanásából, részben a háztartások megtakarításainak emelkedéséből adódik.
Másrészt az amerikai Fed is a vártnál jobban csökkentette az irányadó kamatát, aminek elméletben ugyancsak javítania kellene a forint helyzetét, mivel az MNB is egyelőre csak óvatosan mérlegeli, mennyire nyithatja ez ki a teret a további lazítás előtt. Mégsem látjuk azt, hogy ez a forintot erősítette volna.
Megítélésem szerint van egy olyan faktor, ami ugyan elég ritkán kerül elő a forinttal foglalkozó cikkekben, de mégis jól magyarázhatja a forint viselkedését, és tartósan nagyon nehéz is vele szembe menni. Ez pedig a reálárfolyam alakulása. Ebben, ahogy a neve is mutatja, az infláció is szerepet játszik. Az jól ismert, hogy az elmúlt években Magyarországon jelentősen magasabb volt a drágulás mértéke, mint az exportpiacainknak egy jó proxy-ját jelentő euróövezetben. Ilyen esetben, ha a nominális árfolyam nem gyengül az inflációs különbözetnek megfelelően, akkor a reálárfolyam felértékelődik – márpedig Magyarországon pontosan ez történt 2022-23 fordulója környékén.
Ezen nincs mit csodálkozni: az MNB-nek az infláció letörése miatt extrém magasan kellett tartania a kamatot, ami az EURHUF devizapár markáns csökkenését okozta. Ugyanakkor a reálárfolyamban ez drasztikus felértékelődést hozott magával, ami a mi napig nem múlt el igazán. Az elmúlt hónapokban továbbra is több éves csúcsai környékén ingadoztak az MNB reáleffektív árfolyamindexei, ami miatt valószínűtlennek tűnik, hogy tartós nominális felértékelődés induljon meg a forintban.
A fentieket az is jól illusztrálhatja, ha elképzeljük, mit okozna egy jelentősen erősebb forint a mai helyzetben, amikor a külföldi termékek már sokszor így is alig-alig drágábbak, mint idehaza. Ha kevesebb forintot kell adni egy euróért, akkor a külföldön megvásárolt termékek relatíve még olcsóbbá válnának a hazai árszínvonalhoz képest, még tovább gerjesztve azt a közelmúltban felerősödni látszó folyamatot, hogy a magyar háztartások egyre szívesebben járnak külföldre bevásárolni. A vállalatok oldaláról nézve, az utóbbi időben jelentősebben emelkedő bérköltségek kitermelését az export árbevétel csökkenése (amit a forint erősödése jelentene) ugyancsak megnehezítené, pedig már így is azt látjuk, hogy az ipari export nem muzsikál valami jól.
Az üzenet természetesen nem az, hogy a forintot hagyni kell korlát nélkül leértékelődni. Az árfolyamcsatorna egy kis, nyitott gazdaság esetén, mint a magyar, kitüntetett jelentőségű, ezért a forint gyengülése természetesen visszahat az inflációra, emelve azt. A következő egy-két évben, bár az inflációs célsávban maradhat a drágulási ütem, annak inkább a felső felében lehet. Ez 3-4 százalék közötti, de érezhetően a 3%-os pontszerű cél feletti értékeket jelent. Mivel egy százaléknyi forintgyengülés körülbelül 0,2-0,3%-kal emelheti az inflációt egy-két éves időtávon, érezhető, hogy túl nagy mozgástere az MNB-nek sincs, vég nélkül nem lehet tolerálni a forint leértékelődését. Az idei éves átlag az EURHUF árfolyamban valahol 391 forintnál van most éppen, amiből gyorsan ki lehet számolni, mekkora forintgyengülés tolerálható tartósabban.
Ez a gondolatmenet egyébként egy újabb érv amellett, hogy ha a nemzetközi hangulat nem alakul rosszul, a közel-keleti konfliktus lecsillapodik, miközben a Fed is vághatja a kamatot tovább, akkor az EURHUF árfolyam még lehet újra 400 alatt, akár huzamosabban is. Elvégre a folyó fizetési mérleg többlete is ebbe az irányba hat a forintra. Nagy tér ugyanakkor nem látszik lefelé (a forint erősödésének irányába), miközben egy mérsékeltebb erősödés is egyre inkább optimista szcenáriónak tűnik, hiszen a közel-keleti konfliktus mellett az amerikai elnökválasztás is okozhat még hullámokat a piacon. Nem is beszélve arról, ha az európai és amerikai gazdaság gyengélkedése és csökkenő inflációja, valamint az alacsony kínai infláció is egyre inkább elkezdene meglátszani a hazai inflációs folyamatokban, ugyanis ekkor az MNB előtt is jobban megnyílhatna a tér a kamatok csökkentésére. Ez pedig a forintot megintcsak kevésbé támogatná.
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak: Részletes jogi információ
A cikk a Portfolio.hu oldalán jelent meg először.
MBH Bank: 1,1 százalékos növekedés várható az idei évben
A vámháború fennálló kockázatai jelentősen korlátozzák a hazai növekedési kilátásokat, ugyanakkor az európai gazdasági élénkítés pozitív hatásai inkább csak jövőre éreztetik hatásaikat, ezért az MBH Elemzési Centrum szakértői az idei évre 1,1 százalékra mérsékelték növekedési előrejelzésüket. Az év második felében…
Továbbra is gyenge számokat produkál az ipar – ágazati kitekintő
Márciusban szezonálisan és munkanaphatástól megtisztítva az ipari termelés 0,1%-kal haladta meg a februári szintet, és 5,4%-kal múlta alul a tavaly márciusit. Az első negyedévben az ipari termelés 4,4%-kal csökkent, így nem meglepő módon negatívan járult hozzá a Q1-es (még előzetes)…
Kína: egykori növekedési sztori, most a stabilitás a kérdés
A kínai gazdaság kilátásai megosztják a befektetőket, de az elterjedtebb álláspont nyugati szemmel inkább a pesszimizmus: a távol-keleti ország már biztosan túl van legdinamikusabb növekedési szakaszán, és az országot érintő strukturális problémák súlyosak.