6,75%-on maradt az alapkamat

A Monetáris Tanács mai ülésén 6,75%-on hagyta az alapkamatot, ami megfelelt az elemzői konszenzusnak. A piaci árazások alapján ugyanakkor nem lett volna drámai meglepetés, ha esetleg az MNB újabb vágást jelent ma be, ami megfelelt volna a mi, 25 bp-os kamatcsökkentési várakozásunknak is. Vélhetően ennek elmaradása okozta azt is, hogy a forint árfolyama a döntést követően tovább erősödött, miközben a lengyel zloty inkább gyengült. 15 hónap után ezzel a lépéssel szünet következett be a kamatcsökkentési ciklusban.

Hektikus helyzetben kellett a Monetáris Tanácsnak a mai napon döntést hoznia. Egyrészt a kamatcsökkentési várakozások felerősödtek a tengerentúlon, másrészt azonban a júliusi, hazai inflációs adat kellemetlen meglepetést okozott. Eközben az is látszik, hogy sajnos nem csak a magyar, de az európai és a tengerentúli gazdasági növekedési kilátások is romlanak. Jelenlegi várakozásunkban, miszerint év végéig 6,5%-ra csökkenhet az alapkamat, lefelé mutató kockázatokat látunk, a következő hetek piaci folyamatai és a beérkező nemzetközi és hazai makroadatok több kamatcsökkentésre is lehetőséget adhatnak.

Bár az MNB kamatdöntése a vártnak megfelelő volt, a kamatcsökkentések szüneteltetésének bejelentésére kisebb forinterősödést láthattunk: az EUR/HUF kurzus 394-ről 393 alá is benézett, majd 393,15 körül stabilizálódott.

Kamatdöntést követő sajtótájékoztató

Az MNB szerint a változékony pénzügyi folyamatok, a geopolitikai feszültségek újbóli fokozódása, az inflációs kilátásokat övező kockázatok továbbra is óvatos, türelmes megközelítést tesznek szükségessé. Az MNB alelnöke szerint kulcs a gazdaságpszichológiai tényezők megfelelő menedzselése. A stabilitásorientált monetáris politikai megközelítéssel összhangban a kamatcsökkentések átmeneti szüneteltetése mellett döntött a Monetáris Tanács. A mai döntés egyhangú volt. Jelezte Virág Barnabás, hogy az augusztusi inflációs adat, a nagy jegybankok szeptemberi döntései, hazánk kockázati megítélésének alakulása, a lakossági és vállalati bizalom alakulása meghatározó lesz a szeptemberi kamatdöntésnél.

Továbbra is hónapról hónapra dönt a Monetáris Tanács a tartás vagy kismértékű kamatcsökkentés között. A piacok még további egy-két kamatcsökkentést várnak év végéig, ami reálisnak tekinthető az alelnök szerint. Bár a két kamatcsökkentés felé mozdulhat a mérleg, de ezt biztosabban lehet látni szeptemberben.

A gazdasági folyamatokat tekintve, júliusban az infláció 4% fölé került, a maginfláció is érdemben növekedett, döntően az élelmiszerárak nyomán, ebben a kategóriában a szezonalitástól eltérő áremelkedést láthattunk. A hosszabb távú inflációs kép nem változott. Visszatérhet a toleranciasávba az áremelkedés üteme, a maginfláció esetében 2025 elején folytatódhat a dezinflációs trend. Kiemelten figyelik a piaci szolgáltatások inflációját, amely az elmúlt hónapokban 10% körül alakult, azonban kedvező, hogy júliusban a havi átárazások megfeleltek a korábbi időszakokénak. A magas inflációs periódust követő időszak után az inflációs várakozások mérséklése továbbra is fontos, de ez elhúzódó folyamatnak bizonyul, a várakozásokat az inflációs célon kell horgonyozni. Nemzetközi téren a fejlett gazdaságokban lelassult a dezinflációs folyamat.

Megtorpant a gazdasági kilábalás, az európai konjunktúra a vártnál gyengébben alakult a második negyedévben, a fogyasztás és a beruházások is lassan állnak helyre. A vállalatok üzleti tevékenységét az infláció hosszú árnyéka és a bizonytalanság akadályozza. A munkaerőpiac erős, továbbra is dinamikus a reálbérnövekedés (8-10%). A jövedelmek növekedése visszafogottabb a bérdinamikánál, a többletjövedelem egy része nem realizálódik a hazai fogyasztásban. Ebben szerepe van a fehéredési hatásnak, de az egyéb jövedelmek és transzferek kevésbé nőttek; a megtakarítási ráta továbbra is magas, a lakáspiac esetében fordulat is felszívja a jövedelmeket, továbbá növekedtek a határon túli és online vásárlások is.

A 1,5-2 éves kamatvárakozások érdemben lefelé tolódtak, ugyanakkor a Monetáris Tanács szerint a folyamatok fenntarthatóságának megítéléséhez több beérkező adatra van szükség. Továbbra is óvatos és türelmes monetáris politika indokolt.

Kilátások

Bár ezúttal nem csökkentette az MNB az alapkamatot, az elmúlt hetek piaci folyamatai és a beérkező gazdasági adatok a következő hónapokra inkább növelték az MNB mozgásterét, semmint csökkentették azt. A piaci árazások alapján év végére 6%-ra, akár ez alá is csökkenhetne az alapkamat, ugyanakkor az MNB az óvatosság jegyében ilyen szintre vélhetően nem fogja vágni az irányadó kamatot év végéig. Az inflációs adat év végére a legutóbbi, 4,1%-os júliusi szintet meghaladhatja, ami óvatosságot indokol; különösen igaz ez a maginflációra, amely várhatóan még ennél is jóval magasabb szinten, közel 5%-on tetőzhet 2024-2025 fordulóján. 6,5%-os év végi várakozásunkban ugyanakkor lefelé mutató kockázatokat érzékelünk.