A fogyasztói árak márciusban 1,8%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet idehaza, ami 0,5 százalékponttal alacsonyabb várakozásunknál és 0,4 százalékponttal alacsonyabb a piaci konszenzusnál. Az előző hónaphoz képest 0,4%-kal emelkedtek az árak, az elemzői konszenzus azonban jóval magasabb, 0,8% volt. Az éves maginfláció is tovább mérséklődött, 2,1%-ról 1,9%-ra márciusban.
Várakozásunknak és a piaci konszenzusnak megfelelően márciusban 6,25%-on hagyta az alapkamatot az MNB, a
kamatfolyosó sem változott.
A fogyasztói árak februárban 1,4%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet idehaza, ami 0,2 százalékponttal alacsonyabb várakozásunknál és 0,3 százalékponttal alacsonyabb a piaci konszenzusnál. Utoljára 2016 végén mértek ilyen alacsony inflációt itthon. Az előző hónaphoz képest 0,1%-kal emelkedtek az árak, az elemzői konszenzus azonban magasabb, 0,4% volt. Az éves maginfláció is tovább mérséklődött az MNB inflációs célja alatt, 2,1%-ra februárban.
A vártnál jobban csökkenő infláció az MNB számára teret engedhet a kamatcsökkentési ciklus februári indításának, ráadásul a februári 25 bázispontos kamatvágást márciusban újabb lazító lépés is követheti. Bár a februári és márciusi kamatcsökkentés után néhány hónapig kivárás lehet jellemző, ezt követően szeptembertől újraindulhatnak a kamatcsökkentések. Így idén év végére 5,50%-os alapkamatot várunk. Mindezt az alacsonyra csökkenő infláció engedi meg: régiós összehasonlításban nagyon magasnak tűnik most már az alapkamat az inflációhoz képest. A forint eközben a régiós fizetőeszközöknél jóval erősebben viselkedett az elmúlt hetekben, így könnyedén elbírja a kamatok mérséklését.
A fogyasztói árak januárban 2,1%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet idehaza, ami 0,1 százalékponttal alacsonyabb a mi várakozásunknál és 0,3 százalékponttal alacsonyabb a piaci konszenzusnál. Utoljára 2018 márciusában mértek ilyen alacsony inflációt itthon. A decemberi 3,3% után számítani lehetett az árak jelentős mérséklődésére, elsősorban bázishatás miatt. Az előző hónaphoz képest várakozásunknak megfelelően 0,3%-kal emelkedtek az árak, az elemzői konszenzus azonban magasabb, 0,6% volt. Az éves maginfláció nem mérséklődött olyan ütemben, mint vártuk, 3,8%-ról 2,7%-ra jött le, de ez is bőven az MNB inflációs célja alatt található.
Erős keresleti szezonra készül Európa síipara a 2025–2026-os télen, miközben a költségoldali nyomás továbbra is meghatározó. A hóágyúzás drágulása, a magas energiaárak és a munkaerőköltségek emelkedése miatt a legtöbb síterepen újabb áremelkedés várható. A síelés költsége ugyanakkor továbbra is jelentős regionális különbségeket mutat, és a magyar síelők többsége változatlanul a közeli országok pályáit keresi fel.
2025. decemberben 4 millió 624 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma a 15-74 év közötti munkaképes korú népesség körében, ami 2021 május óta nem látott alacsony érték. Egy hónap alatt 14 ezer fővel, míg egy év alatt 55 ezerrel csökkent a foglalkoztattak száma. A háromhavi adatok alapján sem javult a kép: 2025. október-december között a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 4 millió 642 ezer fő volt, ami 2021 közepén látott alacsony szint.
Tovább mérséklődött az infláció decemberben, a novemberi 3,8% után a fogyasztói árak decemberben 3,3%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet idehaza, ami megfelelt várakozásunknak és az elemzői konszenzusnak. Az előző hónaphoz képest 0,1%-kal emelkedtek az árak, ami magasabb annál, mint amit vártunk. Az éves maginfláció nem mérséklődött olyan ütemben, mint vártuk, 4,1%-ról 3,8%-ra jött le.
Az Európai Központi Bank a várakozásunknak és a széleskörű piaci várakozásoknak is megfelelően 2,00%-on hagyta a betéti rátát. Az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába 2,40%-on, az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 2,15%-on maradt, immár a negyedik egymást követő kamatdöntő ülésen. A Kormányzótanács egyhangúan a kamattartás mellett szavazott a mai ülésen.
A széleskörű várakozásoknak megfelelően decemberben is 6,50%-on tartotta az alapkamatot a Monetáris Tanács.