A fogyasztói árak szeptemberben 1,6%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, ami alacsonyabb várakozásunknál és a piaci konszenzusnál is. Augusztushoz képest csupán 0,2%-kal emelkedtek az árak, ami szintén kedvezőbb a vártnál. Az éves maginfláció 1,9%-on alakult, csakúgy, mint két hónappal ezelőtt.
Várakozásunknak és a piaci konszenzusnak megfelelően szeptemberben 5,50%-on tartotta az alapkamatot az MNB. A Monetáris Tanács arról is döntött a mai ülés során, hogy 2028. január 1-től a középtávú inflációs célt 2,5%-ban határozza meg, a jelenlegihez hasonló +-1 százalékpontos toleranciasáv fenntartása mellett. A 2,5%-os inflációs cél jobban tükrözi az ország gazdasági fejlettségét és nagyobb valószínűséggel érhetők el a maastrichti kritériumok Varga Mihály jegybankelnök szerint. Emellett 2027-től az EKB gyakorlatához igazodva évente nyolc kamatdöntő ülést tart majd a jegybank.
A magyar gazdaság 2026-ban várhatóan 1,8 százalékkal bővül, miközben az éves átlagos infláció ugyanilyen mértékben, 1,8 százalékra mérséklődhet – ami jóval kedvezőbb a korábbi várakozásoknál. A növekedést továbbra is elsősorban a fogyasztás és a szolgáltatások húzzák, míg a beruházások egyelőre gyengék maradtak. Az MBH Elemzési Centrum szerint 2027-ben 2,5 százalékos, 2028-ban pedig 3,0 százalékos GDP-bővülés következhet, amennyiben a beáramló uniós források mellett az új ipari kapacitások, valamint a javuló külső kereslet is segíti majd a növekedést.
Várakozásunknak és a piaci konszenzusnak megfelelően augusztusban is 25 bázisponttal 5,50%-ra csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank.
A Fed júliusi kamatdöntő ülésén 3,50-3,75%-on tartotta az irányadó rátát, a döntés megfelelt várakozásunknak és a piaci várakozásoknak is. Kevin Warsh, a testület elnöke elmondta, hogy 9-3 arányban szavaztak a jegybankárok a kamatszint tartása mellett.
Ami a konkrét számokat illeti: 2026 II. negyedévében a magyar gazdaság az első negyedévhez képest 0,4%-kal, az előző év azonos időszakához képest 1,7%-kal nőtt. Utóbbi a nyers adat, a szezonális- és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,6%-kal bővül a magyar gazdaság egy év alatt. A növekedés mértéke alulmúlta az általunk vártat: mi negyedéves alapon 0,4%-os, éves alapon 2%-os bővülést vártunk.
Az M3-as metró közbenső megállóként a Rózsa utcáig, majd a Rákospalota-Újpest vasútállomásig történő meghosszabbítása jóval kisebb beruházás lenne, mint a korábban tervezett teljes káposztásmegyeri kiépítés. Ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy jelentéktelen vagy önkényesen megcsonkított projektről van szó. A két új állomással az ország legforgalmasabb metróvonala egy fontos elővárosi vasúti csomópontot érne el, miközben Újpest ma metróval közvetlenül nem kiszolgált részei is gyorsabb belvárosi kapcsolatot kaphatnának.
Miközben az egyetemvárosokban az elmúlt öt évben közel megduplázódtak a lakásárak, a családok számára egyre összetettebb kérdéssé válik, hogy egyetemre készülő gyermekük lakhatását bérléssel vagy vásárlással érdemes-e megoldani. Az Ingatlan 360 sajtóeseményen az MBH Elemzési Centrum, az MBH Jelzálogbank, az Otthon Centrum és a Fundamenta szakértői közösen értékelték az ingatlanpiac legfontosabb folyamatait. A szakértők szerint bár a lakáspiac növekedési üteme mérséklődik, az egyetemvárosokban továbbra is erős bérleti kereslet és emelkedő árszintek jellemzik a piacot. Budapesten ma már 1,2-1,6 millió forint közötti négyzetméterárak sem számítanak ritkaságnak, miközben a havi albérleti díjak 200-300 ezer forint között alakulnak. Mindezekre tekintettel, a fiataloknak már első pénzügyi döntéseiknél érdemes hosszú távon tervezniük.
Várakozásunknak és a piaci konszenzusnak megfelelően júliusban is 25 bázisponttal 5,75%-ra csökkentette az
alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank.
A magyar kiskereskedelem tavaly 20 290 milliárd forintos forgalmat ért el, mellyel ismét növekedési pályára került, bár a régióhoz képest továbbra is lemaradásban van – derült ki az MBH Bank Ágazati Kitekintő rendezvénysorozatának legfrissebb eseményén. A szakértők szerint a fogyasztás szerkezete hazánkban folyamatosan átrendeződik: egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a szolgáltatások – miközben a vásárlások kétharmadát már bankkártyával fizetjük. Az élelmiszerárakat egyre inkább globális – köztük extrém időjárási – tényezők mozgatják, de az ágazatra erős hatást gyakorolnak az árrésstopok is, melyek felgyorsították az élelmiszer szaküzletek piacvesztését.