Már az adat megjelenése előtt felhívtuk a figyelmet a múlt heti anyagunk negyedik oldalán, hogy jelentős a bizonytalanság a második negyedéves GDP várható növekedésével kapcsolatban. Az április-májusi havi adatok alapján az ipartól és negyedéves alapon az építőipartól is pozitív hozzájárulásra számítottunk, persze utóbbi éves alapon csökkenhetett. Emellett jeleztük, hogy a mezőgazdaságban óriási kockázatot látunk. A KSH az adatok alapján, úgy tűnik, hogy már a második negyedévre jelentős csökkenést számolhatott el az agráriumban. A hivatal annyit mindenesetre közölt, hogy a mezőgazdaság fékezte a bővülést. Emellett az is elképzelhető, hogy a júniusi havi adatok, amik a következő 1-2 hétben jelennek meg, nem lesznek majd olyan erősek a mai GDP adat fényében. A cseh gazdaság növekedése is elmaradt a várttól a második negyedévben: ott a GDP 0,4%-kal nőtt negyedéves alapon, míg az elemzők 0,6%-ot vártak.
Egyelőre csak az előzetes adatokat közölte a KSH, részleteket majd csak szeptember legelején fogunk látni. A KSH az ipar és a szolgáltatások pozitív hozzájárulását emelte ki termelési oldalról, míg – ahogy írtuk már – a mezőgazdaság fékezhette a bővülést. Felhasználási oldalról a háztartások fogyasztása lehetett továbbra is a fő húzóerő, míg a beruházásoktól nem várható, hogy érdemben hozzátett volna a növekedéshez.
Kilátások
A mai adatközlés után csökkent annak a valószínűsége, hogy idén a magyar gazdasági növekedés elérje a 2%-ot. Ehhez az év hátralévő részében a második negyedévben látottnál gyorsabb bővülésre lenne szükség, ami jelen pillanatban kétségesnek tűnik.
A vállalati szektorban továbbra is erős a kivárás. A növekedés legfontosabb motorja ezért várakozásunk szerint továbbra is a háztartások fogyasztása marad. Ezt támogatja, hogy a béremelkedés továbbra is erőteljes, miközben az infláció az előző évekhez képest jelentősen mérséklődött, ami javítja a lakosság vásárlóerejét. A növekedési képet ugyanakkor árnyalja az energiaimport drágulása. A közel-keleti geopolitikai feszültségek és a nemzetközi energiakapacitások kiesése magasabb energiaárakat eredményezhet, amelynek hatásai leginkább az év második felében jelenhetnek meg a makrogazdasági adatokban. A magasabb energiaimport-számla fékezheti a gazdasági növekedést, még akkor is, ha ennek egy részét ellensúlyozza az évek óta nem látott erős forintárfolyam. Az erős deviza ugyan mérsékli az importköltségeket és az inflációs nyomást, azonban egyben a háztartások fogyasztását is az olcsóbbá váló külföldi termékek irányába terelheti, ami a GDP szempontjából negatív hatású lehet.
Az ipar kapcsán továbbra is fenntartjuk, hogy a markánsabb fordulat inkább középtávon várható. Bár üdvözlendő az ágazat ismételt pozitív hozzájárulása a GDP-növekedéshez, egyelőre nem látjuk egy széles körű ipari fellendülés jeleit. Átfogóbb és tartósabb ipari növekedést inkább 2027-től várunk, amikor a korábbi évek nagy járműipari beruházásai fokozatosan termelésbe állnak. Ezzel párhuzamosan a kínai verseny miatt nyomás alatt álló német ipar várható alkalmazkodása akár Magyarország számára is kedvező lehet, amennyiben a magasabb költségű német termelőkapacitások leépítésével párhuzamosan nagyobb szerep juthat az alacsonyabb költségszintű magyarországi gyártóegységeknek. A beruházások esetében idén csupán enyhe pozitív hozzájárulásra számítunk, ami elsősorban a több éve tartó visszaesés megállását jelentheti. Jelentősebb fordulatra ezen a területen várhatóan csak 2027-ben kerülhet sor, amikor már érzékelhetőbben jelenhetnek meg a gazdaságban az idén megszerzett uniós források hatásai, valamint a vállalati szektor is nagyobb biztonsággal hozhat hosszú távú beruházási döntéseket.
Termelési oldalról a szokásos felsorolás (ipar, építőipar, szolgáltatások, mezőgazdaság) mellett mindenképpen szólni kell a rendkívüli szárazságról. Mindez nem csak a mezőgazdaság kibocsátására van rendkívül negatív hatással: a Duna alacsony vízállása láthatóan már az energiatermelést is visszaveti, és még az sem zárható ki, hogy ipari egységeket kelljen korlátozni, hogy ne alakuljon ki kaotikus áramszüneti helyzet. Persze azt el lehet mondani, hogy ez a negatív hatás éppen akkor jöhet, amikor amúgy is alacsonyabb a termelés a nyári szabadságolások miatt, de ettől még kockázatként meg kell említeni. Sajnos megérkeztek a klímaváltozás valóban durva hatásai, amik Magyarországot különösen erősen sújtják. Ez elkerülhetetlenné tesz bizonyos – akár nagyszabású – vízgazdálkodási beruházásokat a következő években.
Az adatközlés megjelenése előtt arról írtunk, hogy felfelé mutató kockázatokat érzékelünk az egész éves, 1,6%-os növekedési várakozásunkhoz képest. Ez a felfelé mutató kockázat jelentősen csökkent a mai adat hatására. Így egyelőre tartjuk az 1,6%-os növekedési előrejelzésünket az idei évre. Jövőre azonban továbbra is meglehet a 3% körüli bővülés, bár a magas első negyedéves bázis idén és az év második felében várható, ennél visszafogottabb számok miatt jövőre ehhez negyedéves alapon erőteljesebb növekedés kell a most látottnál. Ezt a felpörgő autóipari kapacitások, a várhatóan növekedésnek induló beruházások, a fogyasztás szolid növekedése (egy remélhetőleg jobb időjárási helyzet mellett) biztosíthatják.
Készítette:
- Rodic Ádám, Makrogazdasági elemző
- Árokszállási Zoltán, Elemzési Centrum igazgató
