Milyen megatrendek alakítják idén a gazdaságot | MBH Bónusz Podcast
A Bónusz Podcast idei első adásában megkíséreltük a lehetetlent, és számba vettük a világgazdaság aktuálisan látható legfontosabb trendjeit.
A Bónusz Podcast idei első adásában megkíséreltük a lehetetlent, és számba vettük a világgazdaság aktuálisan látható legfontosabb trendjeit.
A világ legtöbb jegybankja kamatvágási ciklusban van, fokozatosan viszik le minél alacsonyabbra az irányadó kamatlábakat. A két legjelentősebb szereplő, az Egyesült Államok jegybankja, az euróövezet jegybankja is többízben csökkentette a kamatokat. Azonban világszinten egy fontos szereplő, a Bank of Japan (BoJ), Japán jegybankja éppen ellentétesen cselekszik és egy kamatemelési ciklusban van. Így az évek óta bejáratott jen carry trade, ami gyakorlatilag egy pénznyomda volt a bátrabb befektetők számára, erősen meginogott. A befektetőknek fel kell készülniük arra, hogy a finanszírozási motor, amely évtizedekig „ingyen” pénzt biztosított, leállhat és talán érdemes lehet visszavonulót fújni, amíg lehet.
A Fed decemberi kamatdöntő ülésén 25 bázisponttal csökkentette a kamatszintet, ezzel az irányadó ráta 3,50-3,75%- ra mérséklődött. A döntést megfelelt várakozásunknak, a piacok is beárazták a lazító lépést. A döntés nem volt egyhangú, egy döntéshozó 50 bázispontos kamatvágást szorgalmazott volna, míg ketten kamattartásra szavaztak, hasonló széttartást a testületben 2019-ben láthattunk utoljára.
Idén a hazai gazdaságban szolid, 0,4 százalékos bővülés várható, ám 2026-ban fokozatos élénkülés indulhat, s ez összességében 2,8 százalékos GDP-növekedéshez vezethet jövőre. Az árrésstop meghosszabbítása és kiterjesztése jelen pillanatban segít kordában tartani az árak emelkedését, így az infláció akár 2026 közepéig a jegybank toleranciasávjában maradhat. 2025-ben az MBH Bank elemzői 4,5 százalékos átlagos inflációs rátával számolnak, míg a jövő évi átlag 3,5 százalék körül alakulhat. Az MNB szigorú monetáris politikájának köszönhetően a forint az elmúlt hónapokban jelentős erősödésbe kezdett, melynek köszönhetően az elemzők 380 forintos euróárfolyamot prognosztizálnak az idei év végére.
A hazai bankszektor koncentrációja nemzetközi összevetésben alacsony, így a szereplők közti versenyhelyzet egészségesnek tekinthető. A jelenlegi körülmények között sem a bankrendszer tőkehelyzetét, sem likviditását tekintve nem látszanak lényegi korlátok arra nézve, hogy a belföldi ügyfelek finanszírozáshoz jussanak. Az MBH Elemzési Centrum szakértői összességében úgy látják: a magyar hitelintézetek képesek, és a konjunkturális kilátások várt javulásával készek is finanszírozással támogatni a gazdasági növekedést.
Augusztusban 4 millió 676 ezer fő volt a foglalkoztatottak számaa 15-74 év közötti munkaképes korú népesség körében,
ami 36 ezer fővel alacsonyabb a júliusi szintnél, és 37 ezerrel elmarad a tavaly augusztusitól.
Szeptemberben sem okozott meglepetést a Monetáris Tanács, mivel a várakozásoknak megfelelően 6,50%-on tartotta az alapkamatot. A jegybank előretekintő iránymutatása továbbra sem változott.
Az idei év egyik fontos fejleménye volt az Egyesült Államokban bevezetett vámok alkalmazása, amely a tankönyvi példa szerint megugrasztotta volna az inflációt az USA-ban, ám a fogyasztói árindex (CPI) adatok ezt eddig nem támasztották alá. A 2025. augusztus 12-én közzétett CPI adatok kedvező képet mutattak, a havi értékek megfeleltek a konszenzusos várakozásoknak, míg az évesített értékek vegyes eredményeket mutattak, de összességében nem látunk kiugró inflációs nyomást.
A Monetáris Tanács júliusi kamatdöntő ülésén sem lepte meg a piacot, továbbra is 6,50%-on tartotta az alapkamatot, a döntés megfelelt a mi várakozásunknak és az elemzői konszenzusnak is. A hazai alapkamat immár tíz hónapja változatlan. Kisebb meglepetésre a kötelező tartalékrátát 10%-ról 8%-ra mérsékelte a jegybank, de ez nem okozott semmiféle piaci reakciót.
Üdvözöljük a Bónusz Podcast harmadik epizódjában, ahol az uborkaszezont felforgató pénzügyi újdonságot, az Otthon Start programot vizsgáljuk meg részletesen!