A fogyasztói árak júliusban is tovább mérséklődtek. A hazai infláció 1,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, ami 0,3 százalékponttal alacsonyabb várakozásunknál és 0,4 százalékponttal marad el a piaci konszenzustól. Ezzel közel tíz év nem látott alacsony szintre süllyedt a pénzromlás üteme. Az előző hónaphoz képest 0,1%-kal csökkentek az árak, mi ugyanilyen mértékű emelkedést vártunk. Az éves maginfláció 2,0%-ról 1,9%-ra jött le.
Ami a konkrét számokat illeti: 2026 II. negyedévében a magyar gazdaság az első negyedévhez képest 0,4%-kal, az előző év azonos időszakához képest 1,7%-kal nőtt. Utóbbi a nyers adat, a szezonális- és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,6%-kal bővül a magyar gazdaság egy év alatt. A növekedés mértéke alulmúlta az általunk vártat: mi negyedéves alapon 0,4%-os, éves alapon 2%-os bővülést vártunk.
A tartósan száraz időjárás és a súlyosbodó vízhiányos állapot, a forint elmúlt hónapokban tapasztalt erősödése miatti új külkereskedelmi kihívások, és az alapanyagárak iráni konfliktus nyomán végbemenő emelkedése is növekvő kockázati környezetet eredményezett a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésben – derül ki az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának legfrissebb negyedéves ágazati elemzéséből. A bank szakértői szerint mindez a gazdálkodás megtérülésének kiszámíthatóságára és tervezhetőségére is hatással van az agrárvállalkozások körében, így a jelenlegi volatilis termelési és piaci környezetben ismét felértékelődik a stabilitás, és újból előtérbe kerülhet a forgóeszközfinanszírozás.
Egészen elképesztő dolgokat láttunk a héten a piacokon. Miközben nemzetközi szinten egyre nagyobb a félelem az infláció újbóli, lehetséges fellángolása miatt, és ennek következtében emelkednek a kötvényhozamok és a piacok már a Fed-től is kamatemelést várnak, addig idehaza durva hozamesés és a kamatcsökkentési várakozások jelentős erősödése volt tapasztalható. A japán és a német kötvényhozamok évtizedes csúcsokat döntenek és az amerikai hozam is gyorsan emelkedik, eközben azonban a befektetői kereslet megdöbbentően erős a magyar kötvények iránt, a hozamok masszív esését kiváltva az ÁKK kötvényaukcióin.
2026 I. negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye a KSH első becslése szerint az előző év azonos időszakához képest 1,7%-kal bővült a nyers adatok és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt, ami érdemi gyorsulást jelent a 2025 második felében látott, stagnálás közeli növekedési ütemhez képest. Negyedéves összevetésben – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján – 0,8%-os bővülés rajzolódik ki, ami összességében kedvezőbb képet mutat, mint az általunk várt 0,5%-os negyedéves növekedés. Mindeközben megérkezett a német I. negyedéves GDP-adat is, amely szintén a vártnál kedvezőbb képet mutatott: a német gazdaság teljesítménye 0,5%-kal bővült éves összevetésben, miközben negyedéves alapon 0,3%-os növekedést regisztráltak.
A külső kereslet erősödésével párhuzamosan 2026-ban gyorsulhat a magyar gazdaság növekedése: a fogyasztás élénkülése és az új ipari kapacitások termelésbe állása új lendületet adhat a gazdaságnak. A sokat javuló inflációs kép önmagában teret engedne a további kamatcsökkentéseknek, de a napokban kibontakozó iráni háborús válság ezt erősen veszélyezteti. A közel-keleti helyzet jelenleg nagyon kiszámíthatatlan, és fennáll a gyors változás lehetősége, mind pozitív, mind negatív irányba – húzták alá az MBH Elemzési Centrum szakértői.
A legfrissebb adatok és előrejelzések alapján Magyarország költségvetési pozíciója régiós összevetésben továbbra is az egyik legkedvezőbb. Az eredményszemléletű hiány tavaly a kormányzati várakozások szerint 5% alatt alakulhatott, melyet megerősít a Magyar Nemzeti Bank friss, 4,7%-os hiányról szóló közlése is. Részben a költségvetés jó állapota, részben a megkezdett jegybanki lazítás lehet a magyarázata annak, hogy az utóbbi időben a nemzetközi befektetők nagyon készségesen finanszírozzák az államot.
A Bónusz Podcast idei első adásában megkíséreltük a lehetetlent, és számba vettük a világgazdaság aktuálisan látható legfontosabb trendjeit.
A világ legtöbb jegybankja kamatvágási ciklusban van, fokozatosan viszik le minél alacsonyabbra az irányadó kamatlábakat. A két legjelentősebb szereplő, az Egyesült Államok jegybankja, az euróövezet jegybankja is többízben csökkentette a kamatokat. Azonban világszinten egy fontos szereplő, a Bank of Japan (BoJ), Japán jegybankja éppen ellentétesen cselekszik és egy kamatemelési ciklusban van. Így az évek óta bejáratott jen carry trade, ami gyakorlatilag egy pénznyomda volt a bátrabb befektetők számára, erősen meginogott. A befektetőknek fel kell készülniük arra, hogy a finanszírozási motor, amely évtizedekig „ingyen” pénzt biztosított, leállhat és talán érdemes lehet visszavonulót fújni, amíg lehet.
A Fed decemberi kamatdöntő ülésén 25 bázisponttal csökkentette a kamatszintet, ezzel az irányadó ráta 3,50-3,75%- ra mérséklődött. A döntést megfelelt várakozásunknak, a piacok is beárazták a lazító lépést. A döntés nem volt egyhangú, egy döntéshozó 50 bázispontos kamatvágást szorgalmazott volna, míg ketten kamattartásra szavaztak, hasonló széttartást a testületben 2019-ben láthattunk utoljára.