A kínai gazdaság kilátásai megosztják a befektetőket, de az elterjedtebb álláspont nyugati szemmel inkább a pesszimizmus: a távol-keleti ország már biztosan túl van legdinamikusabb növekedési szakaszán, és az országot érintő strukturális problémák súlyosak.
Várakozásunkhoz nagyon közel alakult a márciusi kiskereskedelmi forgalom: 0,4%-kal bővült éves szinten (0,2%-ot vártunk), ami az elmúlt egy évben tapasztalt ütemtől jelentősen elmarad. Havi alapon azonban február után is csökkenés történt, 0,5%-kal esett a forgalom, tehát az árréstop intézménye eddig nem hozta meg az érdemi növekedést az üzletek forgalmában, melyet okozhat az intézkedéssel érintett termékkör rugalmatlansága is. Mivel idén a húsvét, ami az év egyik legforgalmasabb időszaka, áprilisra esett, így a következő havi adatokban havi szinten emelkedés várható, és éves szinten is minden bizonnyal a mostaninál erősebb lesz a növekedés. A mostani adat egyébként a 2021-es év havi átlaga felett van 0,5%-kal, de az első negyedévben egyértelműen csökkenő trend látszik. Az első negyedévben a naptárhatástól megtisztított adatok szerint a kiskereskedelem 2,7%-kal bővült (üzemanyag forgalom nélkül +3,1%), amiben az erős január és február, illetve a viszonylag gyenge tavalyi első két hónap játszott szerepet. A negyedév bővülése az üzletek széles körére kiterjed, viszont az élelmiszerek esetében a bővülés ütemének csökkenése látszik.
A háztartási megtakarítások volumene alapján Magyarország a mezőny első felébe tartozik a régiós gazdaságok között, de még inkább kitűnik azzal, hogy a megtakarítások szerkezetében jelentős eltérést mutat a többi országhoz képest. Az MBH Elemzési Centrum szakértői megvizsgálták, hogyan áll össze a hazai megtakarítások struktúrája, és ez miben különbözik a térségben jellemző szerkezettől.
Azt nem tudjuk, hogy a címben szereplő fiktív filmet meg lehetne-e valósítani a közeljövőben, most, hogy Kína például betiltotta az amerikai filmek importját, de talán szükségtelen is. Az elmúlt pár nap történéseinél nagyobb fikciót amúgy is nehéz lenne kitalálni. Erről szól többek között az a számos közösségi média-poszt, amely szerint a South Park, a Family Guy vagy éppen a Simpson család mindenféle lehetetlen poénjai ma már valóságosak, egyszerűen nehéz olyan őrültséget kitalálni, ami aztán ne valósulna meg.
Már egy hét is eltelt a történelmi jelentőségű vámbejelentések (az amerikai elnök szerint Liberation Day) óta, és a lépések április 9-én életbe is léptek, de az amerikai vámok reálgazdasági hatásainak értékelésekor még mindig sok a bizonytalanság. Ennek egyszerű oka van: egy olyan játszmát indított el Amerika, aminek a végső kimenetele, és így a végső növekedési hatás is nagyon erősen függ attól, hogy milyen mértékben reagálnak a kereskedelmi partnerek, és hogy lehet-e finomítani idővel az eredeti elképzeléseken.
Az elmúlt időszakban minden bizonnyal kevesebbet hallottunk Indiáról, mint befektetésről. Pár éve még hatalmas ígéreteket társítottak az országhoz és annak tőkepiacához, leginkább a mögöttes demográfiai sztori miatt. A 2024-es évben azonban nem remekelt a részvénypiac; ennyi lett volna az egész, vagy csak egy pillanatnyi korrekció volt? Nézzük meg közelebbről, mi is változott fundamentálisan.
Az elmúlt hetekben felgyorsulni látszanak az események az orosz-ukrán háború esetleges közeljövőbeli lezárásával kapcsolatban. Bár február végén drámai fejlemények történtek amerikai-ukrán tárgyalásokban, a folyamatok idővel várhatóan továbbra is a békekötés felé mozdulhatnak. A konfliktus lezárása az idei év egyik legmeghatározóbb geopolitikai eseménye lehet, amely jelentős hatással bírhat a globális és a hazai gazdasági viszonyokra. Elemzésünkben számszerűsítettük az esetleges békekötés magyar gazdaságot érintő legjelentősebb következményeit.
A német gazdaság szenvedését évek óta tapasztaljuk. Az elmúlt két évben nem tudott növekedni Európa legnagyobb gazdasága, az ipari termelés folyamatosan visszaesést mutat, 2024-ben lényegében egy hónapban sem tudott nőni a termelés volumene éves összehasonlításban. Németország gazdasága alapvetően strukturális problémákkal küzd, ugyanakkor a kereslethiányon, ami továbbra is jellemző az országban, gazdaságélénkítő intézkedésekkel is lehetne segíteni. Vajon új helyzetet teremt-e a hét végén lezajlott választás?
A decemberi 4,6%-os év/év alapú áremelkedést követően 2025. januárban 5,5%-kal emelkedtek átlagosan a fogyasztói árak idehaza. Az adat felülmúlta várakozásunkat (4,9%) és a piaci konszenzust (4,8%) is. Az előző hónaphoz képest 1,5%-kal nőttek az árak, szemben az általunk várt 0,8%-kal. Az éves maginfláció még a fő adathoz képest is gyorsabban, 4,7%-ról 5,8%-ra emelkedett januárban. A maginfláció utoljára egy éve látott magas szintre került, mindez az inflációs nyomás váratlanul erős megugrását jelzi.
Az októberi 3,2%-os év/év alapú áremelkedést követően novemberben 3,7%-kal nőttek átlagosan a fogyasztói árak idehaza. A friss adat egy árnyalattal magasabb annál, mint amit vártunk, de megegyezik a piaci konszenzussal. Az előző hónaphoz képest 0,5%-kal nőttek az árak, miközben mi 0,4%-os emelkedést vártunk. Az éves maginfláció 4,5%-ról 4,4%-ra mérséklődött, ami valamivel kedvezőbb annál, mint amivel kalkuláltunk.