Azt nem mernénk teljes bizonyossággal állítani, hogy túl vagyunk az esésen, hogy nem lesz több volatilitás és csökkenő trend, esetleg pánik, de az elmúlt évekhez hasonlóan a piac megint egészen elképesztő, hogy milyen gyorsan túltette magát a vámháború és az azt övező hírcunami negatív hatásain.
I’ll be back! Összesen tízszer mondta el ezt a rövid mondatot Arnold Schwarzenegger eddig megjelent filmjeiben. Mi most mondjuk először, miután két hét elteltével ismét jelentkezünk egy rövid részvénypiaci összefoglalóval.
A régió piacai nagyot nyerhetnek a vámháborús bizonytalanságon, a befektetői figyelem most mégis a gyorsjelentésekre összpontosul. Hogyan tört ismét csúcsra a BUX, milyen eredmények várhatók a blue chipektől és mennyire magasak az amerikai részvények értékeltségei a jelenlegi környezetben? A VG új tőkepiaci elemzőműsora, az Elszámoló első adásában többek közt erről beszélgettünk Debreczeni Csabával, az MBH Befektetési Bank vezető részvényelemzőjével.
Azt nem tudjuk, hogy a címben szereplő fiktív filmet meg lehetne-e valósítani a közeljövőben, most, hogy Kína például betiltotta az amerikai filmek importját, de talán szükségtelen is. Az elmúlt pár nap történéseinél nagyobb fikciót amúgy is nehéz lenne kitalálni. Erről szól többek között az a számos közösségi média-poszt, amely szerint a South Park, a Family Guy vagy éppen a Simpson család mindenféle lehetetlen poénjai ma már valóságosak, egyszerűen nehéz olyan őrültséget kitalálni, ami aztán ne valósulna meg.
Így szokott ez történni a tőzsdén. Az ember eltervezi a következő lépést és semmi sem úgy alakul. Megvolt a témánk a következő részvénypiaci helyzetképre, de ezt felülírta a való világ. Mindenki kitalálta már: Donald Trump vámháborúja a mélybe lökte szinte a világ összes tőzsdeindexét. Április 2-án indult a „vérengzés”, és ez idáig úgy tűnik, hogy hétfő (04.07.) reggelén érhette el az (első?) mélypontját. Április 7-én reggelre a Hang Seng, azaz a hongkongi index több, mint 12%-ot, a Nikkei-225, azaz a japán index majdnem 7%-ot esett, míg az európai nyitóárak is valahol -4-6% között mozogtak.
Az MBH Befektetési Bank 2025 első negyedévében megkezdte a MOL-részvények követését. A vállalat fundamentális értékét az elemzők diszkontált cash-flow (DCF) és szorzószámos modellel, azaz versenytárselemzéssel határozták meg. Az MBH Befektetési Bank a jövőben negyedéves rendszerességgel publikálja majd a társaság pénzügyi helyzetét bemutató nyilvános elemzést.
Nem lennénk meglepve, ha egy „állóháború” alakulna ki most a piacokon. Az S&P500 február közepe és március közepe közötti 10%-os korrekciója alapvetően jó rövid távú vételi szignál, de az utóbbi pár nap emelkedése elég vérszegénynek tűnik, nem úgy Európában, ahol bár oldalazás látható, a piacok kicsattannak az erőtől.
Úgy gondoljuk, hogy Európa a részvénypiacok és a befektetői szentiment megmentője. Régen lehetett már ilyen szuperlatívuszokban beszélni az öreg kontinens piacairól, hiszen az elmúlt évek narratíváit az jellemezte, hogy itt nincs növekedés; kevés az innováció; nem technológiai túlsúlyos a tőkepiac, hanem inkább nehézipar, vegyipar; túl sok a szabályozás, ami részben megnehezíti a vállalatok működését és a sort még biztosan lehetne folytatni. A széljárás azonban megváltozott, amihez (jelenleg) elegendő volt annyi, hogy Németország végre hajlandó elkezdeni a költségvetési költekezést, és persze az is, hogy az amerikai kormány kiszámíthatatlan viselkedését a legtöbben inkább meg sem próbálják megfejteni/megérteni, s így más befektetési sztorik után néztek.
Hát, nem ez volt megbeszélve. Az amerikai elnökválasztásnak úgy indult neki a piac, hogy az USA gazdaságilag megerősödik (pedig már eddig sem lehetett panasz, hiszen 2-3%-os GDP növekedést tudott felmutatni, igaz, ebben nagy szerepe volt a költségvetési lazításnak). A másik oldalon viszont Európa továbbra is lemaradó ütemben van, sőt sokan az öreg kontinens eljapánosodását vetítették előre. Azaz zéró közeli gazdasági növekedés, esetleg deflációval fűszerezve. Ehelyett 2025-ben a piacok pont ennek az ellentettjét mutatták: az S&P500 majdnem 10% közeli mínuszt, a DAX pedig 10% körüli hozamot ért el, ez pedig elég szignifikáns különbség.
A múlt heti Részvénypiaci helyzetkép az alábbi gondolattal zárult: „…enyhülhet a túlfeszített árazás és ez egyébként beleillik abba a ciklusba is, ahogyan a P/E két tényezője változik. Nem lennénk meglepődve egy 2017-2019-hoz hasonló időszakon, amikor bár 2300-ról 3200-ig emelkedett az index, de tette ezt komoly volatilitással.”