A mesterséges intelligenciával egyrészt a frászkarikát lehet az emberre hozni, de ugyanakkor a legutópisztikusabb jövőt is le lehet vele festeni. Arthur Schopenhauernek, aki talán az egyik legpesszimistább filozófus volt, tulajdonítják azt a mondást, hogy kétfajta ember létezik, tartsd magad távol mind a kettőtől. Persze nagy a valószínűsége, hogy ez mégsem az ő szájából hangzott el, de ahogy az olasz mondja: „Se non è vero, è ben trovato.”, azaz ami nem igaz, az is jellemző.

Maradjunk most a pánikkeltésnél. Arról már korábbi cikkeinkben is írtunk, hogy az indexek koncentrációja, a technológia és az MI egyeduralma extrém állapotot kezd felvenni. Már nem csak az S&P500-at lehet felhozni példának, ahol 10 éve kb. 25-28% volt a technológia aránya, ma pedig már 40% feletti, hanem a fejlődő piacok indexeit is. Az MSCI EM index 45%-a ma már technológia és MI, köszönhetően a Samsung, a Taiwan Semiconductor vagy éppen az SK Hynx memória és chipgyártók brutális növekedésének.

Ez a fenti, az a világ, ami minden nap látható, hiszen a tőzsdeindexek összetétele, a tőzsdei részvények „élete” nyitott könyv. De van egy másik világ, melynek adataihoz nehezebb hozzáférni, ahol a problémákat tovább lehet palástolni, amiről néhány beavatott szakin kívül senki sem tud: a „venture capital” és a „private equity” kozmosza. Az utóbbi hetekben felütötte a fejét az a vélekedés, hogy itt sincs minden a legnagyobb rendben, azaz a technológia túlsúlya itt is tetten érhető. Ezt tetézi az, hogy az ilyen finanszírozásban részesedő cégek többsége, érthető módon, még nem nyereséges, nem tud értelmezhető marzsokat felmutatni, és ez nem feltétlenül változik egy IPO után sem. Az alábbi ábrán látható, hogy bár 2020 óta némileg javult a helyzet, de még mindig a tőzsdére kerülő cégek több, mint fele veszteséges. 2010 előtt ez az arány 20-40% volt, azaz fele a mostaninak.

Az aggodalom főleg a szoftvergyártókat érinti. Friss még a SaaSoclypse élménye, amikor 2026 elején kiderült, hogy az MI azt a szektort rúgja először kíméletlenül hasba, amelyről azt gondolták, hogy a legtöbbet fog belőle profitálni: a szoftvergyártókat és a szoftvert, mint szolgáltatást értékesítőket. Gyorsan rájöttek a befektetők, ez a szektor nem ér 40-es P/E-t, hanem csak 20-at, de ez mára már elmúlt. Többségében ismét tündökölnek ezek a cégek, ledolgozták a nagy esést. A kérdés, azonban kérdés maradt: mi a helyzet a „venture capital” és „private equity” által finanszírozott, hasonló cégekkel, tényleg rossz a helyzet? Röviden: nem.

Nem igaz az a narratíva, hogy ez a szektor alkotná a nem nyilvános, tőzsdei finanszírozás döntő részét a szoftvergyártók iparágában. A „private equity” befektetett tőkéjének kb. 15%-a van erre az iparágra allokálva (lent, bal oldali ábra), az értékeltség pedig kb. egybevég a nyilvános piacokon látható trenddel, az EV/EBITDA 2021 óta csökken, bár még mindig agyzsibbasztó, 20 körüli értéken látható (jobb oldali ábra). 2021 amúgy is egy érdekes időszak volt, hiszen minden érdekelte a befektetőket, amely vagy masszívan veszteséges volt, és/vagy amely cég menedzsmentje olyan növekedési pályát vázolt fel, aminek az esélye 0% volt. Helló Peloton!

Forrás: BCA Research

Kicsit más a helyzet, ha a „venture capital” iparágát vesszük górcső alá. Itt az értékeltség hasonló a fentiekhez, a szoftvercégek átlagos EV/EBITDA mutatója 17-20 között látható, ugyanakkor az itteni befektetők már sokkal többet fektetnek be ezekbe a cégekbe és a nagy ugrás az utóbbi évben következett be. A „venture capital” tőkéjének kb. 45%-a találta meg a szoftvergyártó iparágát, amely több, mint duplája a „private equity” arányának. Ugyanakkor azt is gondoljuk, hogy ez a koncentráció elszigetelt tud maradni még egy komolyabb átárazódás esetében is. Magyarul, aki itt tart befektetést, tisztában van azzal, hogy bizonyos esetekben az nullát ér.

A fenti kettőn kívül még „private credit” (olyan hitelek, amelyeket nem bankok nyújtanak) és a „leveraged loan”, (olyan hitelek, amelyeket rosszabb minősítésű cégeknek nyújtanak), azaz tőkeáttételes hitelek szoktak kellemetlen éjszakákat okozni, de mind a kettő esetben a szoftvergyártók kitettsége 15-20% alatt van, azaz nem látni extrém koncentrációt.

Aktuális hosszú távú ajánlásaink (egy éves célárak DCF-modell alapján):

JOGI NYILATKOZAT

1. Jelen kiadványt az MBH Befektetési Bank Zrt. (székhely: 1117 Budapest, Magyar Tudósok Körútja 9. G.; cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, Cg. 01-10-041206; tev. eng. sz. III/41.086/2002., EN-III/M-608/2009.; felügyeleti hatóság: Magyar Nemzeti Bank 1013 Budapest, Krisztina krt. 55.sz.; továbbiakban: a Bank) készítette.

2. A kiadványban szereplő információk hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, de azok valódiságáért, pontosságáért és teljességéért az MBH Bank Nyrt. felelősséget nem vállal. A megjelenő vélemények a kiadványt készítő szakemberek saját megítélését tükrözik, amelyek újabb információk megjelenése esetén külön értesítés nélkül megváltozhatnak.

3. Jelen kiadvány kizárólag az MBH Bank Nyrt., MBH Befektetési Bank Zrt., illetve részükre befektetési szolgáltatási tevékenységet végző Közvetítők érintett munkatársai részére készült, nem célja kereskedelmi kommunikáció megvalósítása. Illetéktelen személynek bemutatni, nyilvánosságra hozni, továbbadni, vagy sokszorosítani szigorúan tilos!

4. Az árfolyamok múltbeli alakulásából nem lehetséges azok jövőbeni alakulására vonatkozó egyértelmű és megbízható következtetéseket levonni. A befektetőknek önállóan (vagy független szakértő igénybevételével) kell felmérniük és megérteniük az egyes pénzügyi eszközök és befektetési szolgáltatások lényegét, valamint kockázatait. Javasoljuk, hogy a befektetők az adott pénzügyi eszközre és a befektetési szolgáltatásra vonatkozó üzletszabályzatot, tájékoztatót, egyéb szerződéses feltételeket, hirdetményeket, kondíciós listát figyelmesen olvassák el, mert csak ezen dokumentumok és információk ismeretében dönthető el, hogy a befektetés összhangban áll-e a befektető kockázattűrő képességével! Javasoljuk továbbá, hogy tájékozódjon a termékkel, befektetéssel kapcsolatos adójogi és egyéb jogszabályokról!

5. A kiadványban szereplő információk nem minősülnek vételi vagy eladási ajánlatnak, sem befektetési tanácsadásnak, sem befektetésre, szerződéskötésre vagy kötelezettségvállalásra történő ösztönzésnek, felhívásnak, ajánlattételnek, továbbá nem minősül adótanácsadásnak. A tájékoztatás nem teljes körű, a kiadványban foglalt adatok tájékoztató jellegűek. A kiadvány nem minősül befektetési tanácsadásnak, abban az esetben sem, ha a dokumentum bármely része egyes pénzügyi eszköz vonatkozásában annak lehetséges árfolyam-, hozam-alakulásával kapcsolatos ismertetést tartalmaz. Jelen dokumentum nem veszi figyelembe az egyes befektetők egyedi igényeit, körülményeit és céljait, így személyre szóló ajánlás hiányában nem minősül befektetési tanácsadásnak. A kiadványban foglalt adatok tájékoztató jellegűek. Az MBH Bank Nyrt. kizárja a felelősségét a kiadványban foglaltak esetleges befektetési döntésként való felhasználásáért, így nem vállal felelősséget a befektető ezen kiadványban foglaltak alapján hozott döntései következtében, vagy őt azzal bármilyen egyéb összefüggésben érő esetleges károkért.

6. Az MBH Befektetési Bank és az MBH Bank Nyrt. jogosult a kiadványban szereplő eszközök vonatkozásában árjegyzési, egyéb befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtani.

7. Jelen kiadvány a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szerinti védelem alatt áll, ezért kizárólag az MBH Bank Nyrt. előzetes írásbeli engedélyével lehet azt többszörözni, terjeszteni, egyéb módon nyilvánosságra hozni, valamint felhasználni. Az MBH Bank Nyrt. valamennyi szerzői jogon alapuló jogát fenntartja.

8. A kiadvány kiadása időpontjában érvényes. További részletek: www.mbhbank.hu, ügyletek előtti tájékoztatásról szóló Hirdetményben. A nyilvános elemzések az alábbi honlapon érhetők el: Befektetéselemzés