Az elmúlt évek társadalmi és gazdasági krízishelyzetei komoly kihívások elé állították a fenntarthatósági szempontok érvényesíthetőségét. Tevékenységi körének sokrétűsége és érdekeltségi hálójának kiterjedtsége miatt a negatív hatások a bankszektort is markánsan érintették, mely azonban zöld termékek piacra vezetési ütemének fokozásával visszatérni látszik a fenntartható jelent és jövőt szolgáló célok korábban kijelölt ütemtervéhez.
A várakozásokat alulmúlva, 12,2%-ra mérséklődött az infláció szeptemberben az augusztusi 16,4%-ról, amit döntően bázishatások okoztak, mivel kikerült a háztartási piaci energiaárak egy évvel ezelőtti meredek emelkedése, valamint az élelmiszerárakban egy évvel ezelőtti jelentős áremelkedés. A vártnál alacsonyabb inflációhoz a szolgáltatások árainak vártnál kissé mérsékeltebb áremelkedése is hozzájárult, amit az üzemanyagárak további drágulása ellensúlyozott. Szintén az enyhülő inflációs nyomásra utal, hogy a maginfláció 13,1%-ra mérséklődött az előző havi 15,2%-ról.
Az elmúlt egy év meglehetősen turbulens időszak volt az infláció elleni védekezésben, és ennek megfelelően a monetáris politikában is. Bár ma már az inflációs hullám fokozatos enyhülését tapasztaljuk, a jegybankok előtt ugyanakkor ezzel egyidejűleg új, az alapkamat csökkentéséhez kapcsolódó kihívások rajzolódnak ki. Az MBH Bank elemzője összefoglalta, mire számíthatunk a monetáris politika terén az előttünk álló hónapokban.
16,4%-ra mérséklődött az infláció augusztusban a júliusi 17,6%-ról, felülmúlva a várakozásokat, amit elsősorban az árstoppok kivezetése során 54,6%-kal megugró cukorárak és 7,3%-kal dráguló sertéshúsok okoztak, amit csak részben tudott ellensúlyozni számos más termék árcsökkenése. A vártnál magasabb inflációhoz az üzemanyagárak meredek megugrása is hozzájárult.
Csökkenhetnek-e tovább a hazai kamatok, ha magasabb fokozatba kapcsol a Fed? Recesszióra vagy fellendülésre készülhetünk? Merre tovább, forint, merre tovább, részvénypiacok? Ezeket a kérdéseket feszegettük a Világgazdaság Arbitrázs című podcastsorozatának legújabb epizódjában Debreczeni Csabával, az MBH Bank szenior tőkepiaci elemzőjével és Horváth Andrással, az MBH Bank vezető elemzőjével.
2023 második negyedévében 13,5%-kal csökkent a beruházások volumene, az előző negyedévi lefelé revideált 4,4%-os visszaesés után, míg 4,1%-kal mérséklődött az előző negyedévihez képest szezonálisan kiigazítva. A beruházások volumenének csökkenéséhez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult. A meghatározó súlyú feldolgozóiparban, valamint néhány kisebb súlyú ágazatban nőttek a beruházások. 2022-ben összességében 0,3%-kal bővült a beruházások volumene, míg idén 8-9%-os visszaesésre számítunk.
Új csúcsra nőtt a foglalkoztatottság, a hazai elsődleges munkaerőpiacon 22 ezer új munkahely jött létre egy év alatt, a közfoglalkoztatottak létszáma 7 ezer fővel csökkent, a külföldre ingázók száma pedig 14 ezerrel volt több az előző év azonos időszakához képest, így a referenciának tekintett háromhavi átlag, vagyis május-július átlagában a teljes foglalkoztatotti létszám 4 728 ezer fő volt.
Az infláció alakulását mindenki a pénztárcáján érzni, így korántsem mindegy, mikor és milyen körülmények között sikerül visszaszorítani a fogyasztói árak emelkedését. Elemzőnk megnézte, hogyan és milyen folyamatoknak köszönhetően érhető el az egyszámjegyű infláció, és becslést adott arra is, hogy pontosan mi lehet majd az a bizonyos számjegy.
A közeljövőben a kötelező akciók, az energia- és nyersanyagárak változása, de még a brazil madárinfluenza megjelenése is érzékelhető befolyást gyakorol a kiskereskedelemre – melynek helyzete szorosan összefügg a fogyasztók által tapasztalt árakkal. Az MBH Bank elemzői megvizsgálták, hogy a jelenleg is tapasztalható hatások milyen változásokat jelentenek az ágazat számára, s mindez hogyan jelenik majd meg az árcédulákon.
2023 II. negyedév végére 88 437 milliárd forintra nőtt a háztartások teljes pénzügyi vagyona, ami 2 089 milliárd forintos növekedés az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 7 902 milliárd a gyarapodás. A háztartások kötelezettségeinek szintje 14 463 milliárd forint volt 62 milliárdos negyedéves csökkenéssel, míg az éves változás 636 milliárd forint növekedés. Így a kettő eredményeként a nettó pénzügyi vagyon 2 150 milliárdos negyedéves növekedéssel 73 974 milliárd forintra nőtt és továbbra is jelentős a háztartások nettó finanszírozási képessége, a negyedéves GDP 11,2%-át tette ki.