Az infláció alakulását mindenki a pénztárcáján érzni, így korántsem mindegy, mikor és milyen körülmények között sikerül visszaszorítani a fogyasztói árak emelkedését. Elemzőnk megnézte, hogyan és milyen folyamatoknak köszönhetően érhető el az egyszámjegyű infláció, és becslést adott arra is, hogy pontosan mi lehet majd az a bizonyos számjegy.

Noha az infláció sokat csökkent az év eleji 25,7 százalékos szinthez képest, első látásra a júliusi 17,6%-os érték még elég messzinek tűnik ahhoz, hogy elérhető legyen az egyszámjegyű infláció. De mégha el is érjük, hogy 10 százalék alá csökkenjen, nagyon nem mindegy, hogy milyen mértékben kerülhet a lélektani szint alá, mivel egy alig tíz százalék alatti pénzromlási ütem is igen messze van a 3 százalékos inflációs céltól, és attól, hogy árstabilitásról beszéljünk.  

Széleskörű konszenzus van abban a tekintetben, hogy a fogyasztói árindexet elsősorban bázishatások mérsékelhetik, mégpedig igen meredek mértékben. A tavalyi év során az élelmiszerárak példátlan mértékű növekedése aligha ismétlődik meg idén, ami minden szinte minden hónapban egyre alacsonyabb szintekre viheti az élelmiszerek éves drágulási ütemét.

Szeptemberben érdemi csökkenést fog okozni az inflációban a háztartási energiaárak tavaly szeptemberi megugrásának kiesése a bázisból. A forint tavalyi kirívó gyengülésének következtében dráguló importcikkek, így többek között a tartós fogyasztási cikkek és ruházkodási cikkek esetében is várható, hogy bázishatások miatt tovább mérséklődnek az éves árindexek.

Matematikailag, amennyiben az év végéig változatlanok maradnának az árak, és az inflációt csak bázishatások befolyásolnák, decemberre 4,9 százalékra csillapodhatna az infláció (lásd 4. ábra), bár egyelőre még nem ez az alapeseti várakozásunk.

Azonban az infláció enyhülését nem csupán bázishatások támogatják. Az élelmiszerárak esetében egyre szélesebbkörű árcsökkenés figyelhető meg, ami a tavaszi hónapokban egyes kiskereskedelmi láncok néhány termékre bevezetett akciójával kezdődött. Minderre az élelmiszeripari alapárak látványos visszaesése adott lehetőséget.

A tavaly év végi csúcshoz képest a nyerstej felvásárlási ára meredeken csökkent, míg a gabona, takarmány és más terményárak gyakorlatilag visszaestek a 2021. év eleji szintekre, teljesen kitörölve a 2021 közepétől indult, majd 2022-ben az orosz-ukrán háború kitörését követő pánikban soha nem látott magasságokba emelkedő árakat.

Az előbbi folyamatokat a mezőgazdasági termelői árindexek alakulása is tükrözi. A csökkenő termelői és felvásárlási árak pedig némi késéssel egyre több élelmiszer árában jelenhet meg. Figyelembe kell venni, hogy a malmok még részben a tavalyi rekordáron megvásárolt búzával dolgoznak, a takarmányfeldolgozók és állattartók pedig a tavalyi kukorica és más alapvető takarmánynövény árakon szerezték be készleteiket, az új, a tavalyinál akár 50-60 százalékkal alacsonyabb árakhoz csak az aratás után juthatnak.

Azonban az alacsonyabb alapanyagárak előbb-utóbb további árcsökkenési hullámot indíthatnak el az egyes termékpályákon, noha az egyéb tényezők és költségek emelkedése miatt a korábbi árszintek visszatérése nem várható. Ennek ellenére a valószínűsíthető további árcsökkentések egyes termékek esetében – amikor bekerülnek a bázisba a tavalyi rekordmagas árak –, akár deflációt is eredményezhetnek, mint ami már látszik egyes sajttermékek esetében.

Az élelmiszerfeldolgozók és a kiskereskedők pedig rá is kényszerülnek a csökkenő beszerzési árak érvényesítésére a kereslet zsugorodása miatt, ami mind a kiskereskedelmi forgalmat, mind az élelmiszeripar termelését visszafogta.

Hazai mezőgazdasági termelői árak

Forrás: AKI PÁIR

Mezőgazdasági termelői és élelmiszer fogyasztói árindexek

Forrás: KSH, FAO, MBH Bank előrejezés

Árcsökkenés ugyanakkor más területeken is megfigyelhető. A tartós fogyasztási cikkek árai már a harmadik hónapja csökkennek a márciusi kisebb áresést követően. Ennek hátterében döntően a tavalyihoz képest erősebb forint árfolyam, emellett a szállítási költségek csökkenése és egyes nyersanyagárak, mint például ipari fémárak csökkenése állhat. Júliusban a ruházati árak is csökkentek, ami részben szezonális hatás, de indokolható a forint erősödésével és a csökkenő kereslettel is.

Elszámolástechnikai okok miatt a háztartási energiaárak is július kivételével minden hónapban csökkentek tavaly december óta, aminek hátterében az alacsonyabb fogyasztás miatt számos háztartás átlagfogyasztás alá kerülése áll, mivel így számukra már csak a kedvezményes tarifát kell alkalmazni. A kedvező folyamatokkal szemben áll a szolgáltatások árainak folyamatos emelkedése, valamint az utóbbi hetekben az üzemanyagárak megugrása.

Amennyiben a tavaly decemberi szintekhez képest vizsgáljuk az árváltozásokat, azaz csak az idei áremelkedést vesszük figyelembe, a fogyasztói árak 4,9 százalékkal nőttek. Ezen belül az élelmiszerárak idén már csupán 4,4 százalékkal emelkedtek.

A ruházkodási cikkek 2 százalékkal, az egyéb cikkek és üzemanyagok 2,9 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkek 0,4 százalékkal, a háztartási energiaárak (az alacsonyabb fogyasztás miatti speciális elszámolástechnika miatt) 12,3 százalékkal lettek olcsóbbak. Kiemelkedik azonban a szolgáltatások 10,9 százalékos és szeszes italok, dohánytermékek 9,7 százalékos áremelkedése.

Fogyasztói árak, előző év decemberhez képest

Forrás: KSH

Fogyasztói árak, előrejelzés és stagnáló árak az év végéig

Forrás: KSH, MBH Bank előrejezés, MBH Bank számítás

Az árak múltbeli viselkedésével összevetve (az összehasonlítás alapjául az árakat a korábbi évektől eltérően befolyásoló pandémia, valamint a 2021-ben fokozatosan elinduló, majd 2022-ben a háború által okozott energia- és élelmiszerválság, a forintgyengülés, valamint egyes adók (jövedéki adó, neta) emelése miatt bekövetkező árrobbanás éveit kivettük) az év hátralevő részében sem a teljes inflációban, sem az élelmiszeráraknál már nem mutatkozott lényegesebb változás.

Ez ugyanazt tükrözi, amit korábban kifejtettünk, hogy amennyiben az árak az év végéig átlagosan változatlanok maradnának, az év végén is 4,9 százalék lehetne az infláció.  Az élelmiszerárakra lefelé ható tényezők miatt azonban nem zárhatók ki további árcsökkentések, míg a teljes inflációt néhány ellentétes folyamat is alakíthatja.

Fogyasztói árak, előző év decemberéhez képest

Forrás: KSH

Élelmiszerárak, előző év decemberéhez képest

Forrás: KSH

Összességében tehát a jelenlegi decemberi 5,9 százalékos, a piaci konszenzusnál alacsonyabb előrejelzésünkre az előbbiekben felvázolt folyamatok miatt akár lefelé mutató kockázatok sem zárhatók ki, azonban megvárjuk a következő havi adatokat is, mielőtt módosítanánk az előrejelzésen.

img

3,6%-ra csökkent az infláció márciusban

A várakozásunknál minimálisan kedvezőbben alakulva 3,6%-ra mérséklődött az infláció éves üteme márciusban. Ennél alacsonyabb inflációs rátát 2021. februárban közöltek legutóbb. Az előző hónaphoz képesti változás +0,8%-os volt, ami visszafogottabb év eleji átárazási dinamikát tükröz, mint amit az elmúlt két évben…