12,2%-ra mérséklődött az infláció

A várakozásokat alulmúlva, 12,2%-ra mérséklődött az infláció szeptemberben az augusztusi 16,4%-ról, amit döntően bázishatások okoztak, mivel kikerült a háztartási piaci energiaárak egy évvel ezelőtti meredek emelkedése, valamint az élelmiszerárakban egy évvel ezelőtti jelentős áremelkedés. A vártnál alacsonyabb inflációhoz a szolgáltatások árainak vártnál kissé mérsékeltebb áremelkedése is hozzájárult, amit az üzemanyagárak további drágulása ellensúlyozott. Szintén az enyhülő inflációs nyomásra utal, hogy a maginfláció 13,1%-ra mérséklődött az előző havi 15,2%-ról.

Kilátások

Az év hátralevő részében bázishatások, és az élelmiszertermékekre bejelentett egyre szélesebb körű árcsökkentések miatt az infláció további meredek mérséklődésére számítunk. A bázishatásokat felerősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény-, és energiaárak és szállítási költségek jelentősen, többségében már a 2020-21-es szintekre estek vissza az utóbbi hónapokban, így újabb külső ársokkra nem számítunk, sőt, további árcsökkentéseket eredményezhet, a forint tavalyi szintekhez képesti erősödése pedig szintén gyorsíthatja az infláció mérséklődését, ami a tartós fogyasztási cikkeknél már határozottan megfigyelhető.

Az üzemanyagárak emelkedése, a szerencsejátékok és egyes tömegközlekedési díjak árainak szeptemberi emelése, valamint az egyes szolgáltatói ágazatokban megfigyelhető ár-bér spirál kialakulása ezzel szemben lassíthatják az infláció mérséklődésének ütemét, azonban novembertől már így is egyszámjegyű inflációra számítunk, ami az év végére 6% közelébe mérséklődhet. Idén 17,8%-os átlagos inflációra számítunk, míg jövőre az infláció az üzemanyagok jövő év eleji jövedéki adóemelése ellenére 3,9%-ra mérséklődhet.

Részletek

Az orosz-ukrán háború, az Oroszország elleni szankciók, és részben ennek következtében csökkenő orosz gázszállítások a tavalyi év során felülírták az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, a háború kitörése után a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek. A tavalyi év végétől azonban meredeken csökkentek az energiaárak, amelyek a 2021-es szintekre estek vissza, lényegesen csökkentve a termelési költségeket.

A búzaárak és más alapvető terményárak (kukorica, napraforgó) a háború kitörését követő elszállása átmeneti volt, a nemzetközi árjegyzések az idei év során pedig érdemben süllyedtek, amit a FAO élelmiszer árindexének, valamint a hazai mezőgazdasági termelői árindex meredek visszaesése is tükröz, az árszintek is visszatértek a háború előtti, 2020-21-es szintekre.

A búzaárak tavalyi emelkedése és az energiaárak elszállása miatt jelentősen emelkedtek a liszt nagykereskedelmi és a pékáruk árai, azonban a búzaárak és energiaköltségek közelmúltbeli visszaesése miatt tetőzhetnek az árak a termékpályákon, így a liszt átadásai árai is elkezdtek visszaesni. A nyerstej felvásárlási árainak túltermelés által okozott visszaesésének hatására egyre több tejtermékek esetében jelentettek be jelentősebb árcsökkentéseket. Az élelmiszerárak további emelkedését a visszaeső kereslet is fékezi.

Az egyes élelmiszerekre bevezetett árplafon kivezetése a tapasztalatok szerint nem befolyásolta számottevően az infláció alakulását. A bevezetetett akciók, az egyes termékpályákon megfigyelhető elkezdődött, és várhatóan folytadódó árcsökkenések részben kioltották ennek hatását, sőt egyes termékek árai csökkentek az árplafon kivezetését követően, azonban a cukor árának érdemi megugrását nem tudták teljesen ellensúlyozni.

Ezenkívül a kiskereskedők csökkenthetik azon termékek árrését, amelyekbe beépítették az árplafonon elszenvedett veszteséget, ezt az egyelőre még csökkenő kiskereskedelmi forgalom és az éles verseny is indokolja. amit az árfigyelő rendszer bevezetése is felerősített.

Egy év alatt az élelmiszerek árai 15,2%-kal nőttek, ami már érdemi lassulást mutat a tavaly decemberi 44,8%- os dráguláshoz képest, ami részben bázishatások, részben pedig az egyre szélesebb körű árcsökkentések eredménye, a következő hónapokban egyre több élelmiszer ára csökkenhetnek a beszerzési árak visszaesése következtében.

A sertéshús árak szeptemberben 15,1%-kal nőttek. A baromfihús árak 8,5%-kal, a (fogyasztói kosárban) kisebb súlyú marhahús árak 7,7%-kal emelkedtek. A párizsi, kolbász árak 18,2%-kal, a szalámi, sonka árak pedig 10,9%-kal nőttek. Az árkorlátozások megszűnését követően a tejárak emelkedése 4,5%-ra mérséklődött.

Az étolaj ára 1,4%-kal emelkedett, míg a liszté 13,9%-kal csökkent, a cukoré azonban 61,3%- kal ugrott meg. A sajtok ára már csupán 0,6%-kal, az egyéb tejtermékek 7,3%-kal, a vaj, vajkrémek árai 1,1%- kal emelkedtek, azaz az egyes vajkészítmények, sajtok árainak csökkentése már megjelent, de újabb csökkentésekre is sor kerülhet. A tojás ára 2,9%-kal emelkedett, a margariné 1,2%-kal, a sertészsíré pedig 1,5% csökkent.

Szeptemberben a kenyér 8,4%-kal (már a negyedik hónapja csökkennek az árak), a péksütemények 15,6%-kal, a száraztészta 5,5%-kal, az édesipari lisztesáruk 18,4%-kal drágultak, míg a burgonya árai 18,6%-kal, a zöldségek 7,5%-kal, gyümölcsök árai pedig 9,2%-kal emelkedtek. A munkahelyi étkezésé 18,3%-kal, az éttermi étkezésé 16,5%-kal drágult.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 12,3%-kal, ezen belül a dohányáruké 10,1%-kal, a szeszes italoké 15,5%-kal emelkedett, elsősorban a sörárak 23,4%-os emelkedése miatt. A gabona-, és energiaárak csökkenése miatt azonban nem zárható ki, hogy a sör ára is mérséklődhet. A ruházkodási termékek árai 6,9%- kal nőttek.

A tartós fogyasztási cikkek árai 1,5%-kal emelkedtek, ami már jelentősebb mérséklődést jelent. Ezen belül az új személygépkocsi árak 7%-kal emelkedtek – amit a jóval magasabb műszaki tartalom és a károsanyagkibocsátás költségeinek áthárítása is magyaráz –, ugyanakkor több termékkategóriában is enyhült az áremelkedés mértéke, így a szobabútorok 4,1%-kal, a konyhabútorok 9,8%-kal drágultak, érdemben lassulva a korábbi hónapokhoz képest. Az autópiaci anomáliák enyhülése miatt 8,5%-kal csökkentek a használtautó árak.

A háztartási energiaárak 14,6%-kal estek vissza az egy évvel ezelőtt meredeken megugró bázishoz képest. A vezetékes gáz ára 33,5%-kal, az áramé pedig 3,2%-kal csökkent, mivel számos háztartás került az átlagfogyasztás plafon alá, így lényegesen alacsonyabb számlát kell fizetniük (noha a tarifák nem változtak). A palackos gáz 9,7%-kal, a tűzifa 18,7%-kal drágult egy év alatt, míg a távfűtés ára nem változott.

Az egyéb cikkek árai 19,9%-kal nőttek, ezen belül az üzemanyagárak 35,4%-kal emelkedtek. A kategórián belül a legtöbb termék áremelkedése még magas, de enyhül. A lakásjavító-, karbantartó cikkeké 6,4%-kal, az állateledeleké 30,6%-kal emelkedett. Jelentősen, 13-25,6%-kal drágultak a háztartási fogyóanyagok, vegyipari termékek, így a mosó és tisztítószerek, a testápolási cikkek is.

13,6%-ra gyorsult a szolgáltatások árainak emelkedése, ezen belül 20,2%-ra volt az üdülési szolgáltatások árnövekedési üteme. 13,9%-kal nőttek a lakbérek árai. A lakásjavítás, karbantartás drágulása továbbra is gyors, 14,4% volt. A taxi 15%, a háztartási szolgáltatásoké 15,2%, a járműjavításé 16,9%, a mozijegy 16,2%, a sport és múzeumi belépőké 17,5%, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolásé 22,2%, a telefon, internet előfizetéseké 9,4%, a postai szolgáltatásoké 21,7% volt.

A szövegben szereplő képek forrása: KSH, MBH BANK előrejelzés, MBH Bank gyűjtés, MEKH, Bloomberg, Reuters, HUPX, CEEGEX, holtankoljak.hu, AKI PÁIR