A várakozásokat alulmúlva, 12,2%-ra mérséklődött az infláció szeptemberben az augusztusi 16,4%-ról, amit döntően bázishatások okoztak, mivel kikerült a háztartási piaci energiaárak egy évvel ezelőtti meredek emelkedése, valamint az élelmiszerárakban egy évvel ezelőtti jelentős áremelkedés. A vártnál alacsonyabb inflációhoz a szolgáltatások árainak vártnál kissé mérsékeltebb áremelkedése is hozzájárult, amit az üzemanyagárak további drágulása ellensúlyozott. Szintén az enyhülő inflációs nyomásra utal, hogy a maginfláció 13,1%-ra mérséklődött az előző havi 15,2%-ról.
Továbbra is kiemelkedő, a várakozásokat messze meghaladó, 708 millió eurós többlet keletkezett a külkereskedelemben augusztusban, az energiaárak tavalyi szinthez képesti zuhanásának, valamint a belső kereslet mérséklődésének köszönhetően.
A várakozásoktól elmaradva, 5,3%-kal csökkent az ipari termelés augusztusban, míg munkanaphatással megtisztítva a termelés 6,1%-kal esett vissza. Az első nyolc hónapban 4,6%-kal csökkent az ipari termelés.
Augusztusban a várakozásokat alulmúlva a nyers adatok szerint 7%-kal, míg naptárhatástól megtisztítva 7,1%- kal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene. Az árbevétel az magas infláció miatt 7,8%-kal 1594 milliárd forintra emelkedett. Az előző hónaphoz képest 0,5%-kal csökkent a kiskereskedelmi forgalom. Az első nyolc hónapban 9,6%-kal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene.
Az elmúlt egy év meglehetősen turbulens időszak volt az infláció elleni védekezésben, és ennek megfelelően a monetáris politikában is. Bár ma már az inflációs hullám fokozatos enyhülését tapasztaljuk, a jegybankok előtt ugyanakkor ezzel egyidejűleg új, az alapkamat csökkentéséhez kapcsolódó kihívások rajzolódnak ki. Az MBH Bank elemzője összefoglalta, mire számíthatunk a monetáris politika terén az előttünk álló hónapokban.
690 millió euró deficit keletkezett a folyó fizetési mérlegben a második negyedévben, ami szignifikáns, 3,3 milliárd euró javulás az egy évvel ezelőttihez képest. Így az első félévben 98 millió többletet mutatott a folyó fizetési mérleg az egy évvel ezelőtti 4 762 millió deficittel szemben. A tőkemérleggel együtt a külfölddel szemben 1 241 millió euró nettó finanszírozási képesség (többlet) keletkezett az egy évvel korábbi 1 430 millió euró finanszírozási igénnyel (deficittel) szemben. A szezonális hatások kiszűrésével a külső finanszírozási képesség 1 155 millió euró volt, a negyedéves GDP 2,4%-a.
16,4%-ra mérséklődött az infláció augusztusban a júliusi 17,6%-ról, felülmúlva a várakozásokat, amit elsősorban az árstoppok kivezetése során 54,6%-kal megugró cukorárak és 7,3%-kal dráguló sertéshúsok okoztak, amit csak részben tudott ellensúlyozni számos más termék árcsökkenése. A vártnál magasabb inflációhoz az üzemanyagárak meredek megugrása is hozzájárult.
A várakozásoktól messze kisebb mértékben, 2,6%-kal csökkent az ipari termelés júliusban, míg munkanaphatással megtisztítva a termelés 2,5%-kal esett vissza. Az első hét hónapban 4,5%-kal csökkent az ipari termelés.
Júliusban a várakozásokhoz közeli mértékben a nyers adatok szerint 7,7%-kal, míg naptárhatástól megtisztítva 7,6%-kal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene, érdemben enyhülve az előző hónapokban mutatott kétszámjegyű visszaesésekhez képest. Az árbevétel az magas infláció miatt 7,3%-kal 1570 milliárd forintra emelkedett. Az előző hónaphoz képest 0,2%-kal csökkent a kiskereskedelmi forgalom. Az első hét hónapban 9,9%-kal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene.
Az előző hónaphoz hasonló mértékben 2,3%-kal csökkent a kereskedelmi szálláshelyeken, míg a magánszálláshelyeket is figyelembe véve 1%-kal csökkent a vendégéjszakák száma júliusban. Ezen belül a belföldiek vendégéjszakái 8,4%-kal csökkent, azonban a külföldiek vendégéjszakáinak száma 13%-kal emelkedett, ami a külföldi vendégek visszatérését és a nemzetközi idegenforgalom folytatódó helyreállását mutatja.