16,4%-ra mérséklődött az infláció

16,4%-ra mérséklődött az infláció augusztusban a júliusi 17,6%-ról, felülmúlva a várakozásokat, amit elsősorban az árstoppok kivezetése során 54,6%-kal megugró cukorárak és 7,3%-kal dráguló sertéshúsok okoztak, amit csak részben tudott ellensúlyozni számos más termék árcsökkenése. A vártnál magasabb inflációhoz az üzemanyagárak meredek megugrása is hozzájárult.

A forint erősödése és az iparcikkek árainak mérséklődése miatt csökkentek a tartós fogyasztási cikkek, valamint ruházati termékek árai. Az enyhülő inflációs nyomásra utal ugyanakkor, hogy a maginfláció 15,2%-ra mérséklődött az előző havi 17,5%-ról, azaz az infláció vártnál kisebb mértékű mérséklődését a maginfláción kívüli tételek okozták.

Kilátások

Az év hátralevő részében bázishatások, és az élelmiszertermékekre bejelentett egyre szélesebb körű árcsökkentések miatt az infláció meredek mérséklődésére számítunk. A bázishatásokat felerősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény-, és energiaárak és szállítási költségek jelentősen, többségében már a 2021-es szintekre estek vissza az utóbbi hónapokban, így újabb külső ársokkra nem számítunk, sőt, további árcsökkentéseket eredményezhet, a forint tavalyi szintekhez képesti erősödése pedig szintén gyorsíthatja az infláció mérséklődését, ami a tartós fogyasztási cikkeknél már határozottan megfigyelhető.

Szeptemberben a háztartási energiaárak tavalyi megugrása esik ki a bázisból, ami az infláció további meredek csökkenéséhez vezet. Az üzemanyagárak emelkedése, a szerencsejátékok és egyes tömegközlekedési díjak árainak szeptemberi emelése, valamint az egyes szolgáltatói ágazatokban megfigyelhető ár-bér spirál kialakulása ezzel szemben lassíthatják az infláció mérséklődésének ütemét, azonban novembertől már így is egyszámjegyű inflációra számítunk, ami az év végére 6% közelébe mérséklődhet.

Az üzemanyagok drágulása (amit jórészt egyes olajtermelő országok termelés visszafogása okoz, de más tényezők is hozzájárulnak) és az élelmiszerárak emelkedésének vártnál lassabb mérséklődése miatt 17,5%-ról 17,8%-ra emeljük idei átlagos inflációs várakozásunkat, míg jövőre az infláció az üzemanyagok jövő év eleji jövedéki adóemelése ellenére 3,9%-ra mérséklődhet.

Részletek

Az orosz-ukrán háború, az Oroszország elleni szankciók, és részben ennek következtében csökkenő orosz gázszállítások a tavalyi év során felülírták az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, a háború kitörése után a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek. A tavalyi év végétől azonban meredeken csökkentek az energiaárak, amelyek a 2021-es szintekre estek vissza, lényegesen csökkentve a termelési költségeket.

A búzaárak és más alapvető terményárak (kukorica, napraforgó) a háború kitörését követő elszállása átmeneti volt, a nemzetközi árjegyzések az elmúlt időszakban pedig érdemben süllyedtek, amit a FAO élelmiszer árindexének, valamint a hazai mezőgazdasági termelői árindex meredek visszaesése is tükröz, az árszintek is visszatértek a háború előtt, 2021-es szintekre.

A búzaárak tavalyi emelkedése és az energiaárak elszállása miatt jelentősen emelkedtek a liszt nagykereskedelmi és a pékáruk árai, azonban a búzaárak és energiaköltségek közelmúltbeli visszaesése miatt tetőzhetnek az árak a termékpályákon, így a liszt átadásai árai is elkezdtek visszaesni. A nyerstej felvásárlási árainak túltermelés által okozott visszaesésének hatására egyre több tejtermékek esetében jelentettek be jelentősebb árcsökkentéseket.

Az élelmiszerárak további emelkedését a visszaeső kereslet is fékezi. A jövedéki adóemelés a dohánytermékek és szeszesitalok, a chipsadó (neta) emelése számos feldolgozott élelmiszer árát emelte a tavalyi év során, idén azonban ezek az intézkedések kiestek a bázisból. Az egyes szektorokban bevezetett extraprofit adó szintén több szolgáltatás árában jelent meg, míg a kiskereskedelmi vállalkozások az egyes termékeket érintő árkorlátozások miatti veszteségeik áthárítására kényszerültek, azonban a csökkenő beszerzési árak miatt az árkorlátozásokon elszenvedett veszteség mérséklődhet.

Az egyes élelmiszerekre bevezetett árplafon kivezetése a tapasztalatok szerint nem befolyásolta számottevően az infláció alakulását. A bevezetetett akciók, az egyes termékpályákon megfigyelhető elkezdődött, és várhatóan folytadódó árcsökkenések részben kioltották ennek hatását, sőt egyes termékek árai csökkentek az árplafon kivezetését követően, azonban a cukor árának érdemi megugrását nem tudták teljesen ellensúlyozni. Ezenkívül a kiskereskedők csökkenthetik azon termékek árrését, amelyekbe beépítették az árplafonon elszenvedett veszteséget, ezt az egyelőre még csökkenő kiskereskedelmi forgalom és az éles verseny is indokolja.

A tartós fogyasztási cikkek árait tavaly jelentősen növelte a forint érdemi gyengülé se, a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolta. A forint erősödése és a nyersanyagárak csökkenése miatt a tartós fogyasztási cikkek árai már a negyedik hónapja csökkennek.

Egy év alatt az élelmiszerek árai 19,5%-kal nőttek, ami már érdemi lassulást mutat a tavaly decemberi 44,8%- os dráguláshoz képest, ami részben bázishatások, részben pedig az egyre szélesebb körű árcsökkentések eredménye, a következő hónapokban egyre több élelmiszer ára csökkenhetnek a beszerzési árak visszaesése következtében. A sertéshús árak augusztusban 18,4%-kal nőttek, kissé gyorsulva az előző hónapokhoz képest az árplafon megszüntetése miatt. A baromfihús árak 11,2%-kal, a (fogyasztói kosárban) kisebb súlyú marhahús árak 10%-kal emelkedtek.

A párizsi, kolbász árak 19,7%-kal, a szalámi, sonka árak pedig 14,2%-kal nőttek. Az árkorlátozások megszűnését követően a tejárak emelkedése 11,7%-ra mérséklődött. Az étolaj ára 2,8%-kal emelkedett, míg a liszté 10,4%-kal csökkent, a cukoré azonban 67,9%-kal ugrott meg. A sajtok ára már csupán 5,8%-kal, az egyéb tejtermékek 17,4%-kal, a vaj, vajkrémek árai 9,7%-kal emelkedtek, azaz az egyes vajkészítmények, sajtok árainak csökkentése már megjelent, de újabb csökkentésekre is sor kerülhet. A tojás ára 15,3%-kal, a margariné 1,9%-kal, a sertészsíré 10,2% emelkedett.

Augusztusban a kenyér 17,5%- kal (már a harmadik hónapja csökkennek az árak), a péksütemények 20,1%-kal, a száraztészta 10,5%-kal, az édesipari lisztesáruk 19,3%-kal drágultak, míg a burgonya árai 40,3%-kal, a zöldségek 14,4%-kal, gyümölcsök árai pedig 24,5%-kal emelkedtek. A munkahelyi étkezésé 21,7%-kal, az éttermi étkezésé 19,1%-kal drágult.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 12,7%-kal, ezen belül a dohányáruké 10,2%-kal, a szeszes italoké 16,4%-kal emelkedett, elsősorban a sörárak 24%-os emelkedése miatt. A gabona-, és energiaárak csökkenése miatt azonban nem zárható ki, hogy a sör ára is mérséklődhet. A ruházkodási termékek árai 6,9%-kal nőttek.

A tartós fogyasztási cikkek árai 2,3%-kal emelkedtek, ami már jelentősebb mérséklődést jelent. Ezen belül az új személygépkocsi árak 6,9%-kal emelkedtek – amit a jóval magasabb műszaki tartalom és a károsanyagkibocsátás költségeinek áthárítása is magyaráz –, ugyanakkor több termékkategóriában is enyhült az áremelkedés mértéke, így a szobabútorok 6,1%-kal, a konyhabútorok 11,2%-kal drágultak, érdemben lassulva a korábbi hónapokhoz képest. Az autópiaci anomáliák enyhülése miatt 8%-kal csökkentek a használtautó árak.

A háztartási energiaárak 34,7%-kal nőttek, jelentősen mérséklődve az előző hónapokhoz képest, amit az enyhe téli időjárás és az alkalmazkodás miatti alacsonyabb gázfogyasztás okozott, mivel több háztartás került az átlagfogyasztás alá, így csökkent a gázszámlája. A vezetékes gáz ára 47,1%-kal, az áram 25,3%-kal, a palackos gáz 25,2%-kal, a tűzifa 46,3%-kal drágult egy év alatt, míg a távfűtés ára nem változott.

Az egyéb cikkek árai 19,8%-kal nőttek, ezen belül az üzemanyagárak 31,1%-kal emelkedtek. A kategórián belül a legtöbb termék áremelkedése még magas, de enyhül. A lakásjavító-, karbantartó cikkeké 8,4%-kal, az állateledeleké 34,8%-kal emelkedett. Érdemben, 18,3-30,2%-kal drágultak a háztartási fogyóanyagok, vegyipari termékek, így a mosó és tisztítószerek, a testápolási cikkek is.

13,2%-ra mérséklődött a szolgáltatások árainak emelkedése, ezen belül 18,1%-ra volt az üdülési szolgáltatások árnövekedési üteme. 13,7%-kal nőttek a lakbérek árai. A lakásjavítás, karbantartás drágulása továbbra is gyors, 16,2% volt. A taxi 16,1%, a háztartási szolgáltatásoké 17,2%, a járműjavításé 19,4%, a mozijegy 16,9%, a sport és múzeumi belépőké 20,4%, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolásé 24,6%, a telefon, internet előfizetéseké 8,4%, a postai szolgáltatásoké 21,7% volt.

A szövegben szereplő képek forrása: KSH, MBH BANK előrejelzés, MBH Bank gyűjtés, MEKH, Bloomberg, Reuters, HUPX, CEEGEX, holtankoljak.hu, AKI PÁIR