690 millió euró deficit keletkezett a folyó fizetési mérlegben a második negyedévben, ami szignifikáns, 3,3 milliárd euró javulás az egy évvel ezelőttihez képest. Így az első félévben 98 millió többletet mutatott a folyó fizetési mérleg az egy évvel ezelőtti 4 762 millió deficittel szemben. A tőkemérleggel együtt a külfölddel szemben 1 241 millió euró nettó finanszírozási képesség (többlet) keletkezett az egy évvel korábbi 1 430 millió euró finanszírozási igénnyel (deficittel) szemben. A szezonális hatások kiszűrésével a külső finanszírozási képesség 1 155 millió euró volt, a negyedéves GDP 2,4%-a.

Részletek

A külkereskedelmi mérleg javulását tükrözve 920 millió euró többletbe fordult az áruk egyenlege az egy évvel ezelőtti 2970 millió euró deficithez képest. Az áruk egyenlegének markáns javulását részben az energiaárak zuhanása miatt javuló cserearányok, részben a visszaeső belső kereslet okozta, hozzájárulva az import csökkenéséhez. Az idegenforgalom és szállítási szolgáltatások folytatódó helyreállása miatt a szolgáltatások egyenlegének többlete 2057 millió euróról 2420 millió euróra emelkedett. A folyó fizetési mérleg javulást azonban lassította, hogy mind az elsődleges jövedelmek, minid a másodlagos jövedelmek hiánya jelentősen emelkedett.

A bruttó külső adósság 123,4 milliárd euróra nőtt (a GDP 68,6%-a) az egy évvel ezelőtti 97,2 milliárdról, míg tulajdonosi hitelekkel számolva 166,5 milliárd euróra az egyévvel korábbi 137,4 milliárdról. A nettó külső adósság 31,5 milliárd euróra, a GDP 17,5%-ára nőtt az egy évvel ezelőtti 15,8milliárdról (a GDP 6,3%-a), míg a tulajdonosi hitelekkel együtt 40,4 milliárdra a tavalyi második negyedévben mutatott 24,5 milliárdról.

Tavaly összesen 13,9 milliárd euróra nőtt a folyó fizetési mérleg hiánya az egy évvel korábbi 6,5 milliárdról, a GDP arányában pedig 8,2%-ra az előző évi 4,2%-ról, amit a cserearányromlás okozott, mivel önmagában az energiaegyenleg hiányának növekedése 9,8 milliárd euróval rontotta a külső egyensúlyt. A tőkemérleggel együtt számolva a külső finanszírozási igény 2,6 milliárd euróról 10,3 milliárd euróra emelkedett, azaz a GDP 1,7%-áról a GDP 6,0%-ára.

Kilátások

Az orosz-ukrán háború miatt tavaly a meredeken emelkedő energiaárak miatt szignifikánsan romlott a cserearány, ami érdemben rontotta a külső egyensúlyt. Másfelől a külső kereslet i s bizonytalanabbá vált a főbb exportpiacainkon a vásárlóerő romlása miatt, azonban az akut energiaválság nem következett be. Az idegenforgalom határozott helyreállása ugyanakkor javította a szolgáltatások egyenlegét.

A következő években ismét javulhat a folyó fizetési mérleg egyenlege, döntő részben a tavalyi átlagokhoz képest meredeken visszaeső energia- és energiahordozóárak miatt, aminek hatására a cserearányjavulás önmagában 9-9,5 milliárd euróval javíthatja a külső egyensúlyt, a visszaeső fogyasztás, az energiamegtakarítás (részben az enyhe télnek is köszönhetően), valamint a napenergiatermelés súlyának növekedése a hazai energiatermelésben jelentős mértékben csökkentheti az importot, így a javulás ennél erőteljesebb is lehet.

Az áruforgalom, valamint az idegenforgalom további fokozatos helyreállása szintén hozzájárulhat a külső egyensúly javulásához, miközben új exportkapacitások üzembe helyezése adhat lökést az exportnak, így a folyó fizetési mérleg javulása jelentős lehet. A tőkemérleg pedig az uniós források várható lehívásának köszönhetően ugorhat meg a következő években, így átmeneti emelkedés után folytatódhat a külső adósság leépülése. Idén 0,8 milliárd euró hiányra, azonban jövőre már 1-1,5 milliárd euró többletre számítunk a folyó fizetési mérlegben, azonban a javulás akár ennél nagyobb mértékű is lehet, míg a következő években folytatódhat a folyó fizetési mérleg többletének emelkedése.

Így idén a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 0,4%-ára mérséklődhet, a tőkemérleggel együtt pedig a külső finanszírozási képesség elérheti a GDP 1%-át. A következő években a külső finanszírozási képesség többlete tovább emelkedhet, ami lehetővé teszi a külső adósság nominális csökkentését is.

A külső egyensúly javulása kulcsfontosságú a kockázati megítélés, így a várható további kamatcsökkentések szempontjából, így az egyensúly további javulása lehetővé teszi az egynapos betéti gyorstender kamatának további mérséklését, összezárva az alapkamattal. A javuló külső egyensúly támaszt adhat a forintnak, ellensúlyozva a kamatcsökkentések hatását.

A szövegben felhasznált képek forrása: KSH, MNB, MBH Bank előrejelzés, Reuters, HUPX