2023 második negyedévében 13,5%-kal csökkent a beruházások volumene, az előző negyedévi lefelé revideált 4,4%-os visszaesés után, míg 4,1%-kal mérséklődött az előző negyedévihez képest szezonálisan kiigazítva. A beruházások volumenének csökkenéséhez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult. A meghatározó súlyú feldolgozóiparban, valamint néhány kisebb súlyú ágazatban nőttek a beruházások. 2022-ben összességében 0,3%-kal bővült a beruházások volumene, míg idén 8-9%-os visszaesésre számítunk.
Az MNB által figyelt kulcsfontosságú külső és belső tényezők többsége további javulást, stabilizálódást mutatott, aminek hatására Magyarország kockázati megítélése kedvező maradt, lehetővé téve az egynapos betéti gyorstender kamatának további 100 bázispontos csökkentését, ami így 15%-ról 14%-ra mérséklődik.
Az infláció alakulását mindenki a pénztárcáján érzni, így korántsem mindegy, mikor és milyen körülmények között sikerül visszaszorítani a fogyasztói árak emelkedését. Elemzőnk megnézte, hogyan és milyen folyamatoknak köszönhetően érhető el az egyszámjegyű infláció, és becslést adott arra is, hogy pontosan mi lehet majd az a bizonyos számjegy.
A második negyedévben 2,4%-kal csökkent a hazai GDP, míg szezonálisan és munkanaphatással megtisztítva a visszaesés 2,3% volt. Az előző negyedévhez képest 0,3%-kal csökkent a gazdaság teljesítménye, így a várakozásokkal ellentétben technikai recesszióban maradt a hazai gazdaság.
Minden várakozást messze felülmúló, robosztus, 1481 millió eurós többlet keletkezett a külkereskedelemben júniusban, ami új történelmi csúcs, az energiaárak, valamint a belső kereslet mérséklődésének köszönhetően. A gyenge júniusi ipari adatok ellenére 11,1%-kal nőtt az export euróértéke, ugyanakkor a belső kereslet csökkenése és az energiaárak markáns visszaesése miatt mintegy 4,7%-kal csökkent az import euróértéke. Ennek megfelelően a külkereskedelmi egyenleg jelentős mértékben, 1922 millió euróval javult az egy évvel ezelőtti 440 millió euró deficithez képest.
A várakozásoknak megfelelően 17,6%-ra mérséklődött az infláció júliusban a júniusi 20,1%ról, amihez a háztartási energia és szolgáltatói árakon kívül szinte minden tényező hozzájárult. Az infláció mérséklődéséhez érdemben hozzájárult, hogy kikerült a bázisból a neta (chipsadó) és a jövedéki adók tavalyi emelése, valamint az élelmiszerárak esetében bevezetett árfigyelő rendszer felerősítette a kiskereskedelmi láncok közötti versenyt, ami egyre nagyobb mértékű és szélesebb körű akciókhoz, árcsökkentésekhez vezetett.
Júniusban a várakozásokhoz közeli mértékben a nyers adatok szerint 7,8%-kal, míg naptárhatástól megtisztítva 8,3%-kal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene, érdemben enyhülve az előző hónapokban mutatott kétszámjegyű visszaesésekhez képest. Az árbevétel az magas infláció miatt 9,9%-kal 1560 milliárd forintra emelkedett. Az előző hónaphoz képest 0,7%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Az első hat hónapban 10,3%-kal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene.
A várakozásoktól elmaradva, 3,8%-kal csökkent az ipari termelés júniusban, míg munkanaphatással megtisztítva a termelés 6,1%-kal esett vissza. Az első hat hónapban 4,8%-kal csökkent az ipari termelés.
Májusban az építőipar árhatástól megtisztított termelési volumene 12%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához képest, míg az előző hónaphoz viszonyítva, munkanaphatással kiigazítva 1,7% volt a csökkenés a teljesítményben. Épületek főcsoportban 13,2% volt a csökkenés, az egyéb építmények – infrastrukturális beruházások – esetében pedig 10%-kal volt alacsonyabb a termelés. Az év eddig eltelt időszakában 8,8%-kal alacsonyabb volt az ágazat teljesítménye, mint az előző év azonos időszakában.
A várakozásoknak megfelelően 20,1%-ra mérséklődött az infláció júniusban az áprilisi 21,5%ról, amihez a ruházkodási, egyéb cikkek, üzemanyagok és szolgáltatói árakon kívül szinte minden tényező hozzájárult. Az élelmiszerárak drágulása a várakozásoknak megfelelően mérséklődött, az alacsonyabb energiafogyasztás miatt tovább csökkentek a háztartási energiaárak, a forint erősödése és az iparcikkek árainak mérséklődése miatt csökkentek a tartós fogyasztási cikkek árai, a vártnál kisebb mértékben drágultak a szeszeszitalok árai, azonban emelkedtek az üzemanyagárak és egyéb cikkek, valamint a szolgáltatások árai. Az élelmiszerárak esetében az idényáras élelmiszerárak szezonálisan megfigyelhető csökkenése is hozzájárult az egyre szélesebb körű árcsökkentések hatásaihoz, ami a következő hónapokban is folytatódhat az alapanyagárak és a termelési költségek csökkenése miatt. Az enyhülő inflációs nyomást tükrözi, hogy a maginfláció is 20,8%-ra mérséklődött az előző havi 22,8%-ról.