17,6%-ra mérséklődött az infláció

A várakozásoknak megfelelően 17,6%-ra mérséklődött az infláció júliusban a júniusi 20,1%ról, amihez a háztartási energia és szolgáltatói árakon kívül szinte minden tényező hozzájárult. Az infláció mérséklődéséhez érdemben hozzájárult, hogy kikerült a bázisból a neta (chipsadó) és a jövedéki adók tavalyi emelése, valamint az élelmiszerárak esetében bevezetett árfigyelő rendszer felerősítette a kiskereskedelmi láncok közötti versenyt, ami egyre nagyobb mértékű és szélesebb körű akciókhoz, árcsökkentésekhez vezetett.

Az élelmiszerárak a várakozásoknak megfelelően csökkentek, a forint erősödése és az iparcikkek árainak mérséklődése miatt csökkentek a tartós fogyasztási cikkek, valamint ruházati termékek árai. Az élelmiszerárak esetében az idényáras élelmiszerárak szezonálisan megfigyelhető csökkenése is hozzájárult az egyre szélesebb körű árcsökkentések hatásaihoz, ami a következő hónapokban is folytatódhat az alapanyagárak és a termelési költségek csökkenése miatt. Az enyhülő inflációs nyomást tükrözi, hogy a maginfláció is 17,5%-ra mérséklődött az előző havi 20,8%-ról.

Kilátások

Az év hátralevő részében bázishatások, és az élelmiszertermékekre bejelentett egyre szélesebb körű árcsökkentések miatt az infláció meredek mérséklődésére számítunk. A bázishatásokat felerősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény-, és energiaárak és szállítási költségek jelentősen, többségében már a 2021-es szintekre estek vissza az utóbbi hónapokban, így újabb külső ársokkra nem számítunk, sőt, további árcsökkentéseket eredményezhet, a forint tavalyi szintekhez képesti erősödése pedig szintén gyorsíthatja az infláció mérséklődését, ami már a tartós fogyasztási cikkeknél már határozottan megfigyelhető.

Szeptemberben a háztartási energiaárak tavalyi megugrása esik ki a bázisból, ami az infláció további meredek csökkenéséhez vezet. Az üzemanyagárak emelkedése, a szerencsejátékok árainak ősszel tervezett emelése, valamint az egyes szolgáltatói ágazatokban megfigyelhető ár-bér spirál kialakulása ezzel szemben lassíthatják az infláció mérséklődésének ütemét, azonban októbertől már így is egyszámjegyű inflációra számítunk, ami az év végére 6% közelébe mérséklődhet.

Az egyre kedvezőbb folyamatok, valamint az erősödő lefelé mutató kockázatok miatt fenntartjuk a 17,5%-os idei átlagos inflációs várakozásunkat, míg jövőre az infláció az üzemanyagok jövő év eleji jövedéki adóemelése ellenére 3,9%-ra mérséklődhet. Az inflációs folyamatok megerősítik év végi kamatvárakozásainkat is, ennek megfelelően az év végére 10,5%-ra süllyedhet az alapkamat, miután várhatóan szeptemberben az egynapos gyorstender kamata összezárul az alapkamattal.

Részletek

Az orosz-ukrán háború, az Oroszország elleni szankciók, és részben ennek következtében csök kenő orosz gázszállítások a tavalyi év során érdemben felülírták az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, a háború kitörése után a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek. A tavalyi év végétől azonban meredeken csökkentek az energiaárak, amelyek a 2021-es szintekre estek vissza, lényegesen csökkentve a termelési költségeket.

A búzaárak és más alapvető terményárak (kukorica, napraforgó) a háború kitörését követő elszállása átmeneti volt, a nemzetközi árjegyzések az elmúlt időszakban pedig érdemben süllyedtek, amit a FAO élelmiszer árindexének, valamint a hazai mezőgazdasági termelői árindex meredek visszaesése is tükröz, az árszintek is visszatértek a háború előtt, 2021-es szintekre.

A búzaárak tavalyi emelkedése és az energiaárak elszállása miatt jelentősen emelkedtek a liszt nagykereskedelmi és a pékáruk árai, azonban a búzaárak és energiaköltségek közelmúltbeli visszaesése miatt tetőzhetnek az árak a termékpályákon, így a liszt átadásai árai is elkezdtek visszaesni. A nyerstej felvásárlási árainak túltermelés által okozott visszaesésének hatására egyre több tejtermékek esetében jelentettek be jelentősebb árcsökkentéseket.

Az élelmiszerárak további emelkedését a visszaeső kereslet is fékezi. A jövedéki adóemelés a dohánytermékek és szeszesitalok, a chipsadó (neta) emelése számos feldolgozott élelmiszer árát emelte a tavalyi év során, idén azonban ezek az intézkedések kiestek a bázisból. Az egyes szektorokban bevezetett extraprofit adó szintén több szolgáltatás árában jelent meg, míg a kiskereskedelmi vállalkozások az egyes termékeket érintő árkorlátozások miatti veszteségeik áthárítására kényszerültek, azonban a csökkenő beszerzési árak miatt az árkorlátozásokon elszenvedett veszteség mérséklődhet.

Az egyes élelmiszerekre bevezetett árplafon kivezetése a tapasztalatok szerint nem befolyásolta számottevően az infláció alakulását. A bevezetetett akciók, az egyes termékpályákon megfigyelhető elkezdődött, és várhatóan folytadódó árcsökkenések kioltották ennek hatását, sőt egyes termékek árai csökkentek az árplafon kivezetését követően. Ezenkívül a kiskereskedők csökkenthetik azon termékek árrését, amelyekbe beépítették az árplafonon elszenvedett veszteséget, ezt az egyelőre még csökkenő kiskereskedelmi forgalom és az éles verseny is indokolja.

A tartós fogyasztási cikkek árait tavaly jelentősen növelte a forint érdemi gyengülése, a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolta. A forint erősödése és a nyersanyagárak csökkenése miatt a tartós fogyasztási cikkek árai a harmadik hónapja csökkennek.

Egy év alatt az élelmiszerek árai 23,1%-kal nőttek, ami már érdemi lassulást mutat a tavaly decemberi 44,8%- os dráguláshoz képest, ami részben bázishatások, részben pedig az egyre szélesebb körű árcsökkentések eredménye, a következő hónapokban egyre több élelmiszer ára csökkenhetnek a beszerzési árak visszaesése következtében. A sertéshús árak júliusban 12,9%-kal nőttek, igen jelentősen mérséklődve az előző hónapokhoz képest. A baromfihús árak 10,5%-kal, a (fogyasztói kosárban) kisebb súlyú marhahús árak 11,4%- kal emelkedtek.

A párizsi, kolbász árak 18%-kal, a szalámi, sonka árak pedig 15,5%-kal nőttek. Az árkorlátozások által júliusban még érintett tejárak átlagosan 17,1%-kal emelkedtek, mivel a korlátozások által nem érintett tejárak nagyobb mértékben emelkedtek, bár az utóbbi hónapokban már csökkenés figyelhető meg (míg az érintett 2,8%-os UHT tej ára alig változott, jelentősen emelkedett az 1,5%-os és 2,8%-os ESL tej ára). Az étolaj ára 1,5%-kal, a liszté 2,4%-kal emelkedett (ezen belül a búzafinomliszt ára alig változott, ellenben a rétesliszt emelkedett), a cukoré 9,9%-kal emelkedett.

A sajtok ára már csupán 12,5%-kal, az egyéb tejtermékek 29,5%-kal, a vaj, vajkrémek árai 24,2%-kal emelkedtek, azaz az egyes vajkészítmények, sajtok árainak csökkentése már megjelent, de újabb csökkentésekre is sor kerülhet. A tojás ára 30,7%-kal, a margariné 3,4%-kal, a sertészsíré 21,4% emelkedett. Júliusban a kenyér 26,7%-kal, a péksütemények 25,4%- kal, a száraztészta 18,6%-kal, az édesipari lisztesáruk 23%-kal drágultak, míg a burgonya árai 52, a zöldségek 26,8%-kal, gyümölcsök árai pedig 20%-kal emelkedtek. A munkahelyi étkezésé 25%-kal, az éttermi étkezésé 22,1%-kal drágult. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 14,6%-kal, ezen belül a dohányáruké 11,3%- kal, a szeszes italoké 19,6%-kal emelkedett, elsősorban a sörárak 28,1%-os emelkedése miatt.

A gabona-, és energiaárak csökkenése miatt azonban nem zárható ki, hogy a sör ára is mérséklődhet. A ruházkodási termékek árai 8%-kal nőttek. A tartós fogyasztási cikkek árai 3,6%-kal emelkedtek, ami már jelentősebb mérséklődést jelent. Ezen belül az új személygépkocsi árak 9,5%-kal emelkedtek – amit a jóval magasabb műszaki tartalom és a károsanyagkibocsátás költségeinek áthárítása is magyaráz –, ugyanakkor több termékkategóriában is enyhült az áremelkedés mértéke, így a szobabútorok 7,4%-kal, a konyhabútorok 12,7%-kal drágultak, lassulva a korábbi hónapokhoz képest.

Az autópiaci anomáliák enyhülése miatt 6,8%-kal csökkentek a használtautó árak. A háztartási energiaárak 35,7%-kal nőttek, jelentősen mérséklődve az előző hónapokhoz képest, amit az enyhe téli időjárás és az alkalmazkodás miatti alacsonyabb gázfogyasztás okozott, mivel több háztartás került az átlagfogyasztás alá, így csökkent a gázszámlája. A vezetékes gáz ára 47,2%-kal, az áram 26%-kal, a palackos gáz 41,6%-kal, a tűzifa 47,2%-kal drágult egy év alatt, míg a távfűtés ára nem változott.

Az egyéb cikkek árai 17,2%-kal nőttek, ezen belül az üzemanyagárak 21,5%-kal emelkedtek. A kategórián belül a legtöbb termék áremelkedése még magas, de enyhül. A lakásjavító-, karbantartó cikkeké 10,2%-kal, az állateledeleké 39,7%-kal emelkedett. Érdemben, 21,7-32,6%-kal drágultak a háztartási fogyóanyagok, vegyipari termékek, így a mosó és tisztítószerek, a testápolási cikkek is. 14,6%-ra gyorsult a szolgáltatások árainak emelkedése, ezen belül 20,2%-ra volt az üdülési szolgáltatások árnövekedési üteme. 14,2%-kal nőttek a lakbérek árai.

A lakásjavítás, karbantartás drágulása továbbra is gyors, 17,5% volt, a taxi 16,6%, a háztartási szolgáltatásoké 20,1%, a járműjavításé 21,2%, a mozijegy 17,8%, a sport és múzeumi belépőké 21,7%, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolásé 25,3%, a telefon, internet előfizetéseké 11,6%, a postai szolgáltatásoké 21,7% volt.

A szövegben felhasznált képek forrása: KSH, MBH BANK előrejelzés, MBH Bank gyűjtés, MEKH, Bloomberg, Reuters, HUPX, CEEGEX, holtankoljak.hu, AKI PÁIR