13,5%-kal csökkentek a beruházások a második negyedévben

2023 második negyedévében 13,5%-kal csökkent a beruházások volumene, az előző negyedévi lefelé revideált 4,4%-os visszaesés után, míg 4,1%-kal mérséklődött az előző negyedévihez képest szezonálisan kiigazítva. A beruházások volumenének csökkenéséhez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult. A meghatározó súlyú feldolgozóiparban, valamint néhány kisebb súlyú ágazatban nőttek a beruházások. 2022-ben összességében 0,3%-kal bővült a beruházások volumene, míg idén 8-9%-os visszaesésre számítunk.

A beruházásokon belül a teljesítményérték több mint felét képviselő építési beruházásoké 24%-kal csökkent, ezzel szemben a közel felét kitevő gép- és berendezésberuházásoké 4%-kal nőtt. A gépberuházásokon belül az importált gépek és járművek volumene 6,9%-kal emelkedett. A beruházási teljesítmény több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene 10%-kal csökkent. A beruházások 12%-át realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések 18%-kal csökkentek, az állami és főleg az uniós forrásból finanszírozott projektek visszaesése miatt. A 2015. évi átlaghoz képest 44,9%-kal bővültek, 2010-hez képest pedig 78,8%-kal nőttek a beruházások.

Kilátások

Az egyes nemzetgazdasági ágakban eltérő folyamatok játszódtak le a beruházások tárgyidőszaki alakulását tekintve. Az emelkedő kamatok, a geopolitikai feszültségek miatt növekvő bizonytalanság és kockázatok, csökkenő belső kereslet, valamint korábbiaknál jóval magasabb energiaárak és beruházási költségek elbizonytalaníthatták a vállalatokat a beruházásoktól, azonban az energiahatékonysági beruházások, a hatékonyság és termelékenység növelési kényszer továbbra is erős motiváció maradhat.

Az emelkedő kamatok negatív hatását a kkv-k és más vállalkozások számára elérhető kedvezményes hitelkonstrukciók, a soha nem látott nagyságú működő tőke beáramlás, valamint GINOP pályázatok ellensúlyozhatják. Az emelkedő kamatok és a lakásépítési költségek, lakásárak meredek emelkedése, a vásárlóerő csökkenése a háztartások beruházásait érdemben fékezi, ami a lakásépítések visszaesésében tükröződik, amit azonban az energetikai korszerűsítési kereslet megugrása valamelyest ellensúlyozhat. A beruházásokat az állami beruházások jelentős visszavágása is fékezi.

A feldolgozóipari beruházásokat elsősorban a rekordszintű működő tőke beáramlás támogatja. A lakossági beruházásokat az 5%-os kedvezményes újlakás áfa határidejének meghosszabbítása mellett számos családtámogatási és a bürokráciát és egyéb költségeket csökkentő programjai, valamint a lakásfelújítási támogatások is élénkítették átmenetileg, azonban nagyobb mértékű visszaesés várható, amihez a CSOK körének szűkítése is hozzájárulhat. Az állami beruházások bejelentett csökkentése már a tavalyi év második felében megjelent az adatokban. Továbbra is fennmaradtak a bizonytalanságok az uniós helyreállítási alap elérhetőségével kapcsolatban, ami soha nem látott többletforrást biztosíthatna. A kamatok csökkenésével azonban a következő negyedévekben már mind a vállalati, mind a lakossági beruházások stabilizálódhatnak, jövőre pedig fokozatos élénkülést mutathatnak.

Részletek, háttér

A nemzetgazdasági beruházások harmadát megvalósító feldolgozóipar fejlesztései 7,7%-kal bővültek, köszönhetően a járműgyártás beruházásainak rendkívül erőteljes élénkülésének,míg a villamosgép-gyártás (akkumulátor) területén a korábbi időszakokban elkezdett nagyszabású projektek kifutása miatt lassult az egy évvel korábbihoz képest, azonban így is kétszámjegyű maradt, a következő időszakban pedig a korábbiaknál is nagyobb fejlesztésekre kerül sor. Bővülést mutattak az egyéb feldolgozóipar, a gyógyszergyártás, a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás fejlesztései is. A többi feldolgozóipari alágazatban csökkentek a beruházások.

A villamos berendezés gyártása területén az elektromos autók akkumulátorgyártásához kapcsolódóan óriási volumenű fejlesztések zajlanak, tekintve az alág termékei iránti erős nemzetközi keresletet, ami a következő években még érdemben fokozódhat az egyre szigorodó követelmények miatt.

Ezen a területen a CATL Deberecenben 2900 milliárd, az SK Innivation Iváncsán 680 milliárd forintos, a Sunwoda Electronics Nyíregyházán 580 milliárd, a Huayou Cobalt Ácson 520 milliárd, az EVE Power Debrecenben 482 milliárd, az LG Chem és a Toray közösen 267 milliárd forintos (Nyergesújfalu) beruházást jelentett be a Samsung SDI 390 milliárd (Göd), a W-Scope (szeparátorgyártás) 290, milliárd (Nyíregyháza), az EcoPro (katódgyártás) 264 milliárd (Debrecen), az SK Innovation 239 milliárd (Komárom), a Toray 127 milliárd forint (Nyergesújfalu) értékű beruházásainak korábbi bejelentései után.

Kedvező, hogy a BMW 2 milliárd euróra növelte a debreceni gyárának beruházási összegét, valamint a Mercedes újabb 400, az Audi pedig 120 milliárd forint volumenű beruházást jelentett be. Tavaly soha nem látott volumenű működő tőke beruházást jelentettek be, ami meghaladta a 4900 milliárd forintot az előző évi rekordmértékű, 2000 milliárd forintot meghaladó (5,9 milliárd euró) működő tőke beruházást követően, így a három évvel ezelőtt bejelentett, 5,7 milliárd eurónyi (1700 milliárd forint) új beruházásokkal együtt folytatódhat a feldolgozóipari beruházások szignifikáns bővülése, amelyek közül már meghatározóvá vált a távol-keleti, azon belül is elsősorban a dél-koreai és kínai tőke, emellett számottevő beruházásokat jelentettek be japán és indiai vállalatok is.

Az idei évben meghaladja a 2200 milliárd forintot a bejelentett beruházások értéke. A CATL beruházása önmagában meghaladja az uniós helyreállítási alap hazánknak ígért vissza nem térítendő forrásainak összegét. A legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ágak közül az ingatlanügyletek beruházási teljesítménye 21%-kal esett vissza az egy évvel ezelőtti szinthez képest, részben a bázisidőszakban élénk irodaház építési projektek lezárása, részben a lakásépítések csökkenése miatt.

A szállítás, raktározás beruházásainak volumene 29%-kal csökkent az állami infrastrukturális fejlesztések mérséklődése következtében. Noha az állami beruházási kiadások csökkentése miatt több, korábban tervezett nagyberuházás is elmarad, a következő években többezer milliárd forintnyi forrás jut közúti és vasúti fejlesztésekre, így ezen a területen folytatódhatnak a fejlesztések, bár a korábbitól elmaradó mértékben.

A kereskedelem, gépjárműjavítás beruházási teljesítménye 6,4%-kal csökkent. A kiskereskedelem fejlesztéseit a kereslet csökkenése, az extraprofit adó, az árkorlátozások által érintett termékeken elszenvedett veszteség, a költségek, főleg az energiaköltségek meredek elszállása fékezhette, ez utóbbi azonban igen jelentős keresletet is támaszthat az energetikai korszerűsítési fejlesztések iránt.

A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat beruházásai a tárgynegyedévben 14%-kal csökkentek, amihez a gazdálkodók csökkenő építési fejlesztései és gép és járműbeszerzései járultak hozzá. A mezőgazdaságra is jellemző és várhatóan egyre kritikusabb munkaerőhiány miatt ugyanakkor a precíziós gazdálkodásra való áttérés számottevő beruházási igényt generálhat, míg az egyre szárazabb és kiszámíthatatlanabb időjárás miatt érdemben növelni kellene az öntözési fejlesztéseket. A mezőgazdasági fejlesztéseket a soha nem látott pályázati, vidékfejlesztési támogatások is élénkíthetik.

Az államhoz kötődő beruházások közül a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén érdemben, 25,7%-kal csökkentek a beruházások. A művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ágazatban elsősorban a versenysporttal kapcsolatos beruházások magasa bázisa miatt 43,1%-kal csökkentek a beruházások. A humán egészségügyi, szociális ellátásban 40,9%-kal, az oktatásban 35,1%-kal csökkent a beruházások volumene. A víz- és hulladékgazdálkodás területén azonban 39,3%-kal nőttek a beruházások.

Az információ, kommunikáció beruházásiteljesítmény-értékének volumene 8,6%-kal csökkent, ugyanakkor a digitális hálózatépítésekkel (5G), mobiltelefonos szolgáltatásokkal és kábelhálózat építésekkel kapcsolatos fejlesztések miatt további növekedés várható.

A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban az előző években látott élénk szálláshely felújításokat követően 35,4%-kal csökkentek a beruházások. Noha a járvány miatt visszaeső turizmus lefékezte a jelentős volumenű tervezett és folyamatban levő beruházásokat (csak Budapesten hozzávetőleg 50 szállodafejlesztés volt folyamatban, illetve tervezés alatt), egyes szállodaláncok a visszaesést felújításokra használták ki, amihez óriási állami támogatásokat is igénybe vehettek.

A járvány több hullámának lefutása után érezhetően emelkedett a bizalom a szektorban, azonban az energiaárak elszállása, valamint az akut a munkaerőhiány fokozódása elbizonytalaníthatja az ágazati szereplőket. Szintén jelentős forrásokat biztosított a panziók felújítására Kisfaludy-program.

1,5%-kal nőttek az energetikai beruházások az egy évvel ezelőttihez képest. A jelentős számú naperőmű pályázat, a mátrai erőmű újranyitása és a paksi beruházások hatására a következő években érdemi növekedés várható, amihez a szükséges jelentős mértékű hálózatfejlesztések is hozzájárulhatnak. A bányászat, kőfejtés beruházásai a 23,1%-kal csökkentek, a hazai földgáz, olaj, geotermikus energia kitermelés fokozása azonban érdemben növelheti az ágazat fejlesztéseit.

A pénzügyi, biztosítási tevékenység fejlesztései a viszonylag alacsony bázis miatt 13,9%-kal emelkedtek. Az építőipari ágazat beruházásai 25,7%-kal csökkentek, a bizonytalanabbá váló kilátások miatt némileg lassulhatnak a fejlesztések, amit a termelékenység növelési kényszer és további állami támogatások ellensúlyozhatnak.

A szövegben szereplő képek és a táblázat forrása: KSH, MBH előrejelzés, MBH gyűjtés