A kamatkondíciókat meghatározó feltételek közül ebben a cikkben kiemelten a folyó fizetési mérleg és a kamatok összefüggését vizsgáljuk. Magas hiány esetén magas kamatok fenntartására van szükség a finanszírozás biztosítására, a külföldi befektetők vonzására, míg egyensúly vagy többlet esetén kifejezetten alacsony kamatok mellett is biztosított a pénzügyi stabilitás.
Az év elején változatlanul recesszióban ragadt a magyar gazdaság, és éves összevetésben is visszaeshetett a GDP – árulták el a Forbes.hu által megkérdezett szakértők. A gazdasági teljesítményt az ipar, az építőipar és a kiskereskedelem is visszahúzta. Az év második felében megindulhat a lassú kilábalás, de jó eséllyel az idei teljesítményt nem fogjuk kitenni az ablakba.
A várakozásoknak megfelelően 24% ra mérséklődött az infláció áprilisban a márciusi 25,2%-ot követően, amit elsősorban az üzemanyagárak és az alacsonyabb fogyasztás miatt a háztartási energiaárak további csökkenése okozott, ezzel szemben a vártnál jóval nagyobb mértékben drágultak a szeszeszitalok és a szolgáltatások árai. Az élelmiszerárak emelkedése ugyanakkor megállt, amiben már az elmúlt hetekben bejelentett árcsökkentések hatása is megjelent, ami a következő hónapokban várhatóan tovább mérsékelheti az inflációt. A továbbra is erős inflációs nyomást tükrözi, hogy a maginfláció továbbra is erőteljes, 24,8%-os emelkedést mutatott, elsősorban a szolgáltatói árak kifejezetten gyors emelkedése miatt.
Az idén lépett életbe a 2021. évi CXLIII. törvény az agrárgazdaságok átadásáról. A megszületése óta eltelt idő csak arra volt elég, hogy a gazdaságvezetők barátkozgassanak a nemzedékváltás gondolatával, gyakorlati példa csak elvétve akad a jogszabály alkalmazására. Tudjuk azt is, hogy lesz hozzá támogatási konstrukció, de ennek részleteire is várni kell még. Egy biztos: jóval kevesebben élhetnek majd vele, mint ahányan nyugdíjba szeretnének vonulni. A témát az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának segítségével jártuk körbe.
Az MNB által figyelt kulcsfontosságú külső és belső tényezők javulásának hatására folyamatosan javult Magyarország kockázati megítélése. A szélsőséges forgatókönyvek kiárazódtak, ami lehetővé tette a kamatfolyosó szűkítését az egynapos hitelkamat 450 bázispontos csökkentésével. Az MNB folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, valamint az inflációs kilátások alakulását, kiemelt figyelemmel követi a nemzetközi pénzpiaci folyamatokat, így a tőkeáramlások irányát és a nagy jegybankok politikáját. A Monetáris Tanács a következő kamatdöntő ülések alkalmával mérlegeli a kockázati megítélés tartósságát, és ez alapján hoz döntést az egynapos eszközök kamatkondícióinak változtatásáról.
Az európai energiaárak tavaly december közepe óta elindult zuhanása az idei év elejéig is kitartott, így elhárult az akut európai energiaválság rémképe, nem volt szükség a vészhelyzeti intézkedések érvénybe léptetésére. Ennek következtében pedig az európai gazdaságokban várt recesszió is jóval enyhébb lehet a tavaly őszi várakozásokhoz képest.
A várakozásoknak megfelelően 13% maradt az alapkamat, a Monetáris Tanács emellett 12,50%-on tartotta az egynapos betéti, valamint 25%-on az egynapos fedezett hitel kamatát. Az MNB a szeptemberi kamatdöntő ülésen bejelentette a kamatemelési ciklus lezárását, mivel a Monetáris Tanács megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjével a kamatkondíciók kellően szigorúvá váltak, ami biztosítja az inflációs cél elérését.
Ez is elhangzott azon a beszélgetésen, amelyet a hazai makrogazdasági elemzőket megszólaltató sorozatunk legújabb adásában lapunk főszerkesztője, Csabai Károly folytatott Suppan Gergellyel, a Magyar Bankholding vezető elemzőjével. Aki úgy vélte, mivel az üzemanyagár-sapka kivezetése 2,5 százalékponttal dobná meg a már amúgy is 26 éves rekordon lévő inflációt, a kormány dönthet úgy, hogy azt mégsem vezeti ki, illetve ha mégis, akkor is csak fokozatosan, több lépésben.