Nemhogy kivezetné, még meg is hosszabbítja a kormány az üzemanyagár-sapkát? Klasszis podcast

Ez is elhangzott azon a beszélgetésen, amelyet a hazai makrogazdasági elemzőket megszólaltató sorozatunk legújabb adásában lapunk főszerkesztője, Csabai Károly folytatott Suppan Gergellyel, a Magyar Bankholding vezető elemzőjével. Aki úgy vélte, mivel az üzemanyagár-sapka kivezetése 2,5 százalékponttal dobná meg a már amúgy is 26 éves rekordon lévő inflációt, a kormány dönthet úgy, hogy azt mégsem vezeti ki, illetve ha mégis, akkor is csak fokozatosan, több lépésben.

A cikk az mfor.hu-n jelent meg először.

Érdekes időpontban került sor a hazai makrogazdasági elemzőkkel folytatott beszélgetés-sorozatunk legújabb adására, amelyben Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője volt a vendégünk. Egy-két órával azelőtt ugyanis, hogy az Európai Bizottság ismertette a hetek, sőt hónapok óta várt állásfoglalását, miszerint ugyan a brüsszeli testület jóváhagyta a magyar helyreállítási tervet, a 7,5 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrás befagyasztását indítványozza.

Persze így is érdemes meghallgatni a beszélgetést, hiszen számos kérdés még tisztázatlan. Mindenekelőtt az, mikor juthatunk hozzá a pénzhez. Most annyi látszik bizonyosnak, hogy egyrészt 2023 közepe előtt nem érkezhet uniós forrás, másrészt a befagyasztott keret feloldására akkor kerülhet sor, ha Magyarország a 27 feltétel mindegyikét teljesíti.

De vajon mi lehet a következménye annak, hogy a legjobb esetben is legalább fél éves csúszással kapjuk meg az uniós forrásokat? Mekkora hiányt okozhat az állami költségvetésben – még ha átmenetit is –, hogy a kormány az uniós pályázatok nyerteseinek előre kifizeti a pénzeket, annak érdekében, hogy elinduljanak a fejlesztések, beruházások? S emiatt mennyivel nőhet az államadósság, s azt hogyan finanszírozza majd az Orbán-kabinet? Ezeket a kérdéseket is körüljártuk Suppan Gergellyel.

No meg azt, hogy a magas importenergia-számla miatt a folyó fizetési mérleg finanszírozása szempontjából sem mindegy, mikor érkeznek be az uniós pénzek. Mindenesetre, ha idén már nem is, jövő év első negyedévében szó lehet újabb devizakötvény-kibocsátásról – vélte a Magyar Bankholding vezető elemzője.

Aki egyúttal elismerte, most még nem lehet megmondani, mikor tetőzhet a 21,1 százalékos éves értékével októberben már így is 26 éves csúcsra ugrott infláció. A legnagyobb bizonytalansági tényezőt az jelenti, hogy mi lesz az üzemanyagár-sapkával. Ha azt kivezetnék, akkor az Suppan Gergely szerint 2,5 százalékponttal dobhatná meg a fogyasztóiár-indexet. Ezért nem tartja kizártnak, hogy a kormány nem azonnal emeli meg a hazai forgalmi engedéllyel rendelkező gépjárműveket üzemeltető magánszemélyek számára most biztosított 480 forintos árat a jelenleg körülbelül 35-40 százalékkal magasabb piaci szintre. Sőt, a várható inflációs hatás miatt még az is benne van a pakliban, hogy december 31. után ismét meghosszabbodik az üzemanyagár-stop.

S mi lesz a forinttal? Az valószínűnek tűnik, hogy amennyiben az uniós források ügye pozitív irányban dől el, az erősítheti a hazai fizetőeszközt. Mint ahogy az is, ha a gázárak csökkenni fognak – bár per pillanat ennek épp az ellenkezője figyelhető meg: noha az irányadó tőzsdei jegyzés az augusztusi közel 350 eurós megawattóráról novemberben már a 100 eurós szint alá is benézett, most megint 150 euró körül cserél gazdát. 

Az infláció kapcsán arról is szó esett, hogy optimista forgatókönyv esetén 2023 végén már láthatunk egyszámjegyű fogyasztóiár-indexet. Márpedig ha így lesz, akkor jól jár az, aki most vesz a 11,75 százalékos éves kamatozású inflációkövető államkötvényből, a Prémium Magyar Állampapírból, hiszen ez esetben akár több százalékpontos pozitív reálkamatra tehet szert.

A beszélgetést itt hallgathatja meg: